A székrekedés nemcsak kellemetlen tünetekkel jár, hanem hosszú távon az egészségre is káros következményei lehetnek. Ha több napon át fennakadást tapasztalunk a bélmozgásban – vagyis kemény vagy hiányzó székletet –, érdemes székletlazító megoldások után nyúlni.
Cikkünkben kifejtjük az egészséges bélmozgás jellemzőit és fontosságát, a székrekedés lehetséges okait, valamint a legjobb kíméletes hashajtó hatású természetes székletlazítókat és erre szolgáló készítményeket. Emellett kitérünk arra is, hogy mikor ajánlott orvoshoz fordulni ezzel az igen gyakori emésztési problémával.
Miért fontos a rendszeres bélmozgás?
A normál bélmozgás segít a tápanyagok felszívódásában és a salakanyagok eltávolításában, így nélkülözhetetlen a belek és az egész szervezet egészségének megőrzéséhez. A belek falában található kétrétegű simaizom biztosítja a kétféle – lengő-keverő és perisztaltikus – mozgást. Ennek köszönhetően testünk nem csupán az emésztetlen tápláléktól és a felesleges anyagoktól szabadul meg, hanem a káros vagy éppen felszaporodott baktériumoktól is. Mindezek a bélmozgás révén távoznak, hogy ismét legyen hely az újabb feldolgozandó és kiürítendő anyagoknak.
A belek egészsége tehát elengedhetetlen a szervezet normális működésének szempontjából – az anyagcserén kívül kihat az immunrendszerre és a mentális egészségre is. A széklet állaga és megfelelő mennyisége árulkodik arról, hogy megvan-e az emésztőrendszeri egyensúly. Az optimális ürítési gyakoriság mindenkinél mást jelent, de nagyjából heti háromtól napi három alkalomig terjed. Ilyenkor a méret, a szín és a szag is számít. A tökéletesen egészséges széklet formált, nem kemény és nem folyós, sima felületű és kolbász formájú, ürítése pedig nem igényel megerőltetést.
Székrekedés tünete lehet a kicsi, golyó alakú, kemény állagú, nehezen üríthető széklet, a heti háromnál ritkább székletürítés, a közben jelentkező fájdalom, továbbá a felhalmozódott bélsár miatti hasi diszkomfortérzet. Ilyenkor felmerülhet a székletlazítás szükségessége.
Mi minden okozhat székrekedést?
A kemény széklet lazítása iránti igény csecsemőknél, gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt felmerülhet. Becslések szerint minden hetedik gyermeket és minden harmadik felnőttet érint legalább alkalmanként. Kétszer annyi nő küszködik vele, mint férfi, ráadásul időskorban vagy terhesség idején gyakoribb. Vegyük sorra, mik lehetnek az okai.
Mozgáshiány
Sokkal ritkább jelenség a székrekedés azoknál, akik rendszeresen mozognak. A vastagbél általában jól reagál a mozgásra, vagyis az edzéseknek köszönhetően élénkebb a perisztaltika. A hasfal izmai és a rekeszizom kulcsszerepet játszanak a székletürítés folyamatában. Ha ezek az izmok gyengék, ezt a feladatot sem tudják olyan jól ellátni. A mozgás hatékonyabb székletlazító praktika az ülő életmódot folytató idősebb korosztálynál, mint a fiatalabbaknál.
Elégtelen rost- vagy folyadékbevitel
A rostban gazdag ételek – a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadék bevitelével együtt – rengeteget segítenek a megfelelő bélműködésben. A rostszegény, túl sok zsírt és kevés folyadékot tartalmazó étrend könnyen székrekedéshez vezethet. A rostokat szervezetünk nem, vagy csak részben emészti, ezért azok bekerülnek a vastagbélbe, ahol a baktériumok tovább emésztik, ami ozmotikus hatása révén fokozza a széklet víztartalmát. Ezáltal a rostok segítenek abban, hogy a széklet nagyobb, puhább és könnyebben üríthető legyen. Az élelmi rostok mennyiségének növelése sokaknál segít a székrekedés enyhítésében.
Változások az élethelyzetben vagy a napirendben
Az utazás gyakran problémát okoz az emésztésben, hiszen felboríthatja a megszokott étrendet és napirendet. A változással járó stressz ugyancsak képes kihatni a bélműködésre, így rengetegen azon kapják magukat, hogy utazás vagy költözés esetén akár napokig vagy hetekig székrekedéssel küszködnek.
Túl sok hashajtó
A hashajtó készítmények nem megfelelő – tulajdonképpen szükségtelen vagy nem rendeltetésszerű – használata miatt is kialakulhat székrekedés, például anorexia vagy bulimia esetén. Korábban élénken élt a köztudatban a feltételezés, miszerint a hashajtók már kis mennyiségben is károsíthatják a vastagbél idegsejtjeit, és károsan hathatnak a belek természetes összehúzódási képességére. Az újabb generációs gyógyszerek viszont minden eddiginél csekélyebbre csökkentették ennek a kockázatát. Elsősorban olyan készítmények jönnek szóba, amelyek nem a vastagbél idegsejtjeire hatnak, hanem ozmotikus hatásuk révén vizet tartanak a bélben, ami a székletet lazává teszi.
Más gyógyszerek
A székrekedés számos vényköteles vagy vény nélkül kapható gyógyszer mellékhatása lehet, többek között nyugtatóké, vízhajtóké, vaspótlóké, kalciumcsatorna-blokkolóké, valamint rohamellenes szereké és görcsoldóké. Ilyen mellékhatás gyanújának esetén tájékoztatni kell a kezelőorvost.
Betegségek
A székrekedés kezelést igénylő betegségek tünete is lehet. Előfordulhat, hogy irritábilis bélszindróma (IBS) áll a hátterében, de okozhatja pajzsmirigy-alulműködés, cukorbetegség, krónikus vesebetegség vagy bélrák is. Olykor idegrendszeri zavar váltja ki, például Parkinson-kór, szklerózis multiplex, stroke vagy gerincvelő-sérülés.
A legjobb székletlazítók
Felsoroljuk a leghatékonyabb módszereket, és arra is kitérünk, hogy melyik miért működik.
Vízfogyasztás
A kiszáradás könnyen székrekedéshez vezethet. Korántsem mindegy azonban, hogy milyen folyadékot viszünk be a szervezetünkbe. A cukros üdítők ugyanis ronthatnak a helyzeten, IBS gyanúja esetén pedig akár a gyulladás rosszabbodásához is vezethetnek. Alapvetően egészséges bélrendszer esetén viszont előfordulhat, hogy a szénsavas ásványvíz fogyasztása gyorsabb eredményre vezet székrekedés esetén, mint az egyszerű csapvízé.
Kávé
A koffein stimulálja az emésztőrendszer izmait. Sokan egyenesen a reggeli széklet jelentkezésével kötik össze az első kávé elfogyasztását. Egy kutatás szerint a koffeintartalmú kávé pontosan ugyanolyan mértékben serkenti az emésztést, mint egy étkezés – és ez 60%-kal erősebb hatás, mint amilyet a vízivásnál mértek, és 23%-kal erősebb, mint amilyet a koffeinmentes kávénál. A kávé emellett vízben oldódó rostokat is tartalmaz kis mennyiségben, amelyek hozzájárulnak a bélflóra egyensúlyához.
Testmozgás
Tudományosan elismert tény, hogy a testmozgás segíthet enyhíteni a székrekedés tüneteit. A mozgásszegény, ülő életmód fokozott kockázattal jár a székrekedés szempontjából, így az emésztés serkentésére javasolt első lépések egyike szokott lenni, hogy mozogjunk. Érdekesség, hogy a mérsékelt intenzitású edzés (pl. a tempós séta) még IBS-sel diagnosztizált betegeknél is csillapítja a székrekedést, és javítja az életminőséget.
Rostban gazdag ételek
Rosttartalmuknál fogva a legnépszerűbb székletlazító ételek közé tartoznak többek között a leveles zöldségek, a zabpehely, a teljes kiőrlésű gabona, az árpa, a csicseriborsó, a bab, a lencse, a brokkoli, a kelbimbó, az avokádó, a bogyós gyümölcsök, az aszalt szilva és a körte. Ezek könnyen beépíthetőek a mindennapi étrendbe, több szempontból jótékony hatásúak, hiszen elősegítik például a megfelelő tápanyagfelszívódást és vércukorszintet.
Probiotikus ételek
A természetes probiotikumokat tartalmazó élelmiszerekben olyan hasznos baktériumok találhatóak (pl. bifidobaktériumok vagy laktobaktériumok), amelyek egyébként is jelen vannak a bélrendszerben, és elősegítik a megfelelő emésztést. Mivel a székrekedést számos esetben a bélflóra egyensúlyának felborulása okozza, az annak helyreállítására tett erőfeszítések a tüneteket is enyhítik. Remek természetes probiotikumforrás a joghurt, a savanyú káposzta és a kimcsi, valamint a kaukázusi kefír.
Házi megoldások
A népi gyógyászatban régóta használt megoldás székrekedés ellen az útifű maghéj, a paraffinolaj vagy a lenmagolaj. Az útifű maghéjat keverhetjük például joghurtba, a paraffinolajat vagy a lenmagolajat pedig akár narancslébe. Székletlazító teák is léteznek; jó eredménnyel alkalmazzák ilyen gyógyteaként például az aranyvesszőt, a mezei katángot, a csalánlevelet, a borsmentát, a fehér akácvirágot és a szurokfüvet. Ugyanígy a házi megoldások közé tartozik a székletürítési pozíció átgondolása – ülő helyett guggoló testhelyzet –, vagy a hasmasszázs, ami a has gyengéd, de határozott áttapogatását jelenti.
Gyógyszerek
A hashajtó szerek között is éppúgy akadnak kíméletesebbek, mint erőteljesebb hatásúak. Számos vény nélkül kapható készítmény közül választhatunk, amelyek jó eséllyel hatékonyan megoldják a problémát. A szájon át adagolható tabletták, gyermekeknek is adható szirupok vagy cseppek mellett székletlazító kúpok is rendelkezésünkre állnak.
Mikor keressünk fel orvost?
Mint korábban említettük, a székrekedés káros lehet az egészségre, ráadásul kezelést igénylő betegség tüneteként is jelentkezhet. Mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, amennyiben:
- három hétnél tovább állnak fenn a székrekedés tünetei;
- a panaszok akadályt jelentenek a mindennapi tevékenységek végzésekor;
- véres a széklet vagy vér látszik a toalettpapíron;
- fekete a széklet;
- szokatlan a színe vagy a formája;
- hasfájással jár;
- látszólag indokolatlan fogyás tapasztalható.
Természetesen ilyenkor sem kell rögtön megijedni, mert elképzelhető, hogy valamilyen enyhébb vagy átmeneti működési zavar okozza a tüneteket. A kivizsgálás segít feltárni a probléma okát, és az orvosi utasítások nyomán kezelhetővé válik a székrekedés.
Összegzés
A normál bélmozgás segít a tápanyagok felszívódásában és a salakanyagok eltávolításában. A széklet állaga és megfelelő mennyisége árulkodik arról, hogy megvan-e az emésztőrendszeri egyensúly. Székrekedés tünete lehet a kicsi, golyó alakú, kemény állagú, nehezen üríthető széklet, a heti háromnál ritkább székletürítés, a közben jelentkező fájdalom, továbbá a felhalmozódott bélsár miatti hasi diszkomfortérzet. Ilyenkor felmerülhet a hashajtás szükségessége.
A kemény széklet lazítása iránti igény csecsemőknél, gyermekeknél és felnőtteknél is egyaránt felmerülhet. A székrekedés leggyakoribb okai közé tartozik a mozgásszegény életmód, az elégtelen rost- vagy folyadékbevitel, az élethelyzetben vagy a napirendben beállt változások, a túl sok hashajtó vagy más gyógyszerek alkalmazása, illetve bizonyos betegségek fennállása.
A legjobb székletlazítók a víz- és kávéfogyasztás, a rendszeres testmozgás, a rostban gazdag vagy probiotikus ételek fogyasztása, vagy az olyan házi megoldások alkalmazása, mint az útifű maghéj, a paraffinolaj, a lenmagolaj vagy a gyógyteák. Hashajtó gyógyszerek közül is válogathatunk; éppúgy akadnak kíméletesebbek, mint erőteljesebb hatásúak.
Mivel a székrekedés hosszú távon káros lehet az egészségre, három hétnél tovább fennálló vagy a mindennapi életben akadályozó panaszok esetén érdemes mielőbb orvoshoz fordulni, mint ahogy akkor is, ha szokatlan a székletünk színe vagy a formája, vagy látszólag indokolatlan fogyást tapasztalunk.
