A hiperpigmentáció – vagyis a melanin túltermelődése – alapvetően ártalmatlan jelenség, azonban az arcon vagy kézfejen megjelenő barnás, sötét foltok esztétikailag kellemetlenek lehetnek, illetve nehéz eltakarni őket. A folyamatot okozhatja többek között a napsugárzás, hormonális hatások, genetikai tényezők vagy akár különböző betegségek is, mint például autoimmun kórképek, emésztőrendszeri problémák vagy anyagcserezavarok.
Cikkünkben a lehetséges okok mellett bemutatjuk a hiperpigmentáció megelőzési és hatékony kezelési módjait, hiszen azok hiányában idővel akár további tünetek és szövődmények is jelentkezhetnek.
A hiperpigmentáció okai
A pigmentfoltok elleni küzdelem első lépése, hogy megismerjük a kiváltó okokat. Ezek közül soroljuk fel a leggyakoribbakat.
Napsugárzás
A túl sok napon töltött idő és a magas UV-sugárzás miatt szervezetünk fokozza a melanin termelést a bőr védelme érdekében, ezért sötét foltok alakulhatnak ki az arcon és a kézfejen, sőt egyéb testrészeken is. Minél gyakrabban tartózkodunk fényvédelem nélkül a szabadban erős napsütésben, annál hamarabb jelennek meg az úgynevezett „öregségi foltok”. A szolárium sajnos károsabb a természetes napfénynél, mivel az idő múlásával sem erősíti a bőr védekezőképességét – tehát aki szoláriumban barnul, annak a bőre nem védettebb az UV-sugarakkal szemben.
Hormonális hatások
A várandósság során fellépő hormoningadozás következtében szintén pigmentfoltok jelenhetnek meg a bőrön – ez a többek között terhességi maszk néven ismert hiperpigmentáció, ami az állapotos nők nagyjából 15%-ánál jelentkezik, de megjelenhet orális fogamzásgátlót szedőknél is. Sokaknál pedig a változókor okozza a pigmentfoltokat.
Genetikai tényezők
A probléma akár örökletes is lehet. Egyesek hajlamosabbak lehetnek az aktinikus lentigo és a szoláris lentigo (az UV-sugarak okozta pigmentfoltok) kialakulására is. Az örökölt bőrszín is hatással van a hiperpigmentációs hajlamra, mivel a sötétebb árnyalatú bőr eleve több festékanyagot tartalmaz, tehát a világosabb bőrűek kevésbé szenvednek a jelenségtől.
Betegségek
- Autoimmun betegségek
- Gyomorral vagy bélrendszerrel kapcsolatos betegségek
- Anyagcserezavarok
Gyulladás
A gyulladás utáni hiperpigmentáció is gyakori oka a fokozott melanintermelésnek, hiszen a bőr különböző gyulladásos folyamatai hajlamosíthatnak a barnás foltok kialakulására, amit többek között a pattanások, csípések vagy más sérülések utáni hegeknél lehet megfigyelni. A napfény önmagában nem okoz gyulladás utáni pigmentfoltokat, de a már meglévőket súlyosbíthatja.
Bizonyos gyógyszerek és készítmények szedése
- Antibiotikumok
- Akné elleni gyógyszerek
- Fogamzásgátlók
- Gyógynövények (pl. orbáncfű)
Hogyan előzhető meg és kezelhető a hiperpigmentáció?
Szerencsére többféle módszer és megoldás is kínálkozik a pigmentfoltok megelőzésére és kezelésére, melyek közül igény szerint tudunk választani.
Kerüljük a napon való hosszú tartózkodást!
Különösen magas UV-index esetén érdemes kerülni a szabadban tartózkodást fényvédelem nélkül. A napfény igen intenzíven hat a melanintermelésre, nagymértékben serkenti azt. Az ultraviola-sugárzás nem csupán a bőr felső rétegeit érinti, hanem a mélybe hatolva sejt szinten hat a melaninképződésre.
Az UV-sugarak (főleg az UVB-sugarak) először behatolnak a felhámba, ahol fokozzák a melanin termelődésért felelős tirozináz nevű enzim termelődését, ami a melanocita nevű sejtekben található. Az így termelődött melanint a keratinociták szállítják a bőrfelszínre, ahol a melanint tartalmazó sejtek hozzák létre a felhám sötét elszíneződését. A nyári barnaság azért „tűnik el”, mert a normális sejtmegújulás részeként fokozatosan megszabadulunk ezektől a sejtektől.
Rendszeres és rendkívül erős UV-kitettség esetén azonban előfordulhat, hogy a melanociták egy része nem „pihen”, hanem folyamatosan nagy mennyiségű festékanyagot termel. Ez hiperpigmentáció kialakulásához vezethet.
Védjük a bőrünket a megfelelő ruházattal!
Napsütésben érdemes napszemüveggel, napellenzős sapkával vagy kalappal védeni a fejbőrt, illetve vékonyabb sálat vagy hosszú ujjú felsőt viselni, hogy minél kisebb felületet érjen a káros UV-sugárzás. Noha ez túlzott elővigyázatosságnak tűnhet – hiszen néhány évtizede még csak rendkívül érzékeny bőr esetén volt szükség ilyen óvintézkedésre –, a környezetkárosító hatások miatt mára sajnos annyira megnövekedett az UV-sugárzás mértéke, hogy indokolttá vált.
Használjunk bőrápoló és fényvédő készítményeket!
A hidratált és fényvédelemmel ellátott bőr sokkal ellenállóbb az UV-sugarak káros hatásaival szemben. Célszerű a kojisavat, hidrokinont, retinoidokat és C-vitamint tartalmazó készítmények mellett dönteni, melyek fokozzák a bőr nedvességtartalmát, és serkentik a sejtmegújító folyamatokat. A hidratálás és a fényvédelem feladatát egy vagy több készítmény is elláthatja. A pigmentfoltos bőr fokozott ápolást és védelmet igényel!
Akár olyan arcápolót is választhatunk, amin SPF, (sun protection factor) vagyis UV-sugárzás elleni védőfaktor is fel van tüntetve. Az SPF-es készítmények hatóanyagai visszaverik vagy elnyelik az UV-sugarakat attól függően, hogy fizikai vagy kémiai fényvédőről beszélünk. Az SPF-számokról érdemes tudni, hogy az 50-es faktor például 98%-ban blokkolja az UV-sugarakat, a 30-as 96,7%-ban, míg a 15-ös már csak 93%-ban.
Gyakori tévhit, hogy a faktorszám a bőr természetes védekezőképességének szorzója, ez viszont azt jelentené, hogy akinek a bőre 10 percet bír leégés nélkül, az SPF 50-es készítménnyel 500 percig napozhat, holott közvetlen napfényben tartózkodás esetén mindegyik naptejet legalább 2 óránként újból kell alkalmazni – különösen, ha közben fürdünk is! –, különben leégés lehet a vége.
Online rendelhető
Online rendelhető
Tegyünk egy próbát a kémiai hámlasztással!
A kémiai hámlasztás intenzíven fokozza a bőr természetes megújulási folyamatait. Lényege, hogy savtartalmú anyagokkal (alfa- vagy béta-hidroxisavakkal, például tejsavval vagy szalicilsavval) körültekintően feloldják a bőrsejtek felső rétegét, így hamarosan újak kerülnek a felszínre. Fontos tudni, hogy kémiai hámlasztást elsősorban napfényes időszakon kívül (leginkább télen) érdemes végezni, mert a kezelés alatt fokozódik a bőr UV-érzékenysége.
A fizikai hámlasztás is sokat segít
Mikrodermabrázió során egy speciális eszközzel távolítja el a szakember a bőr legfelső rétegének hámsejtjeit, méghozzá rendkívül óvatosan, a kémiai hámlasztásnál sokkal kíméletesebb módon. A fizikai hámlasztáshoz nem szükségesek vegyi anyagok, viszont utána jobban felszívódik a hidratáló. A rendszeres mikrodermabrázió javíthatja a bőrtónust és enyhítheti a pigmentfoltokat.
Fontoljuk meg a lézerterápia lehetőségét!
A pigmentfoltok elleni bőrgyógyászati kezelések közül leggyakrabban a lézeres terápiát alkalmazzák. Ennél koncentrált fényenergiát használnak a melanin „feltörésére”, így a festékes sejtek egyszerűen felszívódnak. A lézerterápia előnye, hogy rendkívül hatásos, viszont mivel több alkalomra is szükség lehet a pigmentfoltok halványításához, költséges lehet.
Mennyi idő alatt várható javulás?
Joggal vetődik fel a kérdés, hogy a korábbiakban felsorolt kezelési módszerek mennyi idő alatt vezethetnek eredményre. A hiperpigmentáció elleni harc hosszabb időt is igénybe vehet, így bármilyen kezelés mellett is elengedhetetlen a kitartó és gondos bőrápolás, illetve a megelőzés. Általánosságban elmondható, hogy jellemzően néhány hét alatt tapasztalható javulás, azonban a látványos eredmények elérése akár hónapokat is igénybe vehet. Természetesen ez az idő függ a kezelési módszer típusától is.
Makacs, hirtelen megjelenő, sokasodó vagy sötétedő pigmentfoltok esetén célszerű bőrgyógyászhoz fordulni, A háziorvost is érdemes felkeresni, hiszen a hiperpigmentáció hátterében akár krónikus betegségek, mint például bélrendszeri vagy endokrin betegségek is állhatnak, amelyekre csakis laborvizsgálatok és további vizsgálatok segítségével derülhet fény.
A festékes anyajegyek különös figyelmet érdemelnek, hiszen fennállhat a rosszindulatú melanoma kialakulásának veszélye, ami nem más, mint a bőr pigmentet termelő sejtjeiből kiinduló daganat. Többnyire már meglévő anyajegyből indul UV-sugárzás vagy sérülés hatására, és minél előbb sikerül észrevenni a változást az érintett anyajegy méretében, formájában vagy árnyalatában, annál könnyebben kezelhető.
Összegzés
A hiperpigmentáció általában ártalmatlan jelenség, ám amellett, hogy esztétikailag zavaró lehet, egészségügyi szempontból is figyelmet igényel. A bőrben lévő melanin nevű festékanyag túltermelődése okozza, aminek a hátterében többek között napsugárzás, hormonális hatások, genetikai tényezők vagy akár különböző betegségek is állhatnak.
A pigmentfoltok elleni leghatékonyabb fegyver a megelőzés. Rendszeres és rendkívül erős UV-kitettség esetén azonban előfordulhat, hogy a melanociták egy része nem „pihen”, hanem folyamatosan nagy mennyiségű festékanyagot termel. Ez hiperpigmentáció kialakulásához vezethet, így kulcsfontosságú a fényvédelem.
A pigmentfoltokat halványító bőrgyógyászati kezelések közül a legnépszerűbb a lézeres kezelés, de a kémiai vagy a fizikai hámlasztás is hatékonyan segíti a hámsejtek megújulását és a festékanyaggal színezett sejtek felszívódását. Az ilyen kezelések előnye, hogy jellemzően már néhány hét alatt tapasztalható javulás, de a látványos eredmények elérése akár hónapokat is igénybe vehet, így érdemes türelemmel lenni a hiperpigmentáció kezelésekor
