A napszúrás tünetei
A szakemberek akkor beszélnek napszúrásról, ha folyamatosan tűzi a tarkónkat és a fejünket a nap, aminek következtében fokozódik a koponyaűri nyomás, és begyullad az agyhártyánk. Ennek következtében a nyakunk megmerevedik, az agy fájdalomreceptorai pedig észlelik, hogy valami nem stimmel. Ezt fejfájás, hányinger és szédülés követik, továbbá az érintettek arca is kipirosodik és felforrósodik. A tünetek gyakran csak órákkal azután jelentkeznek, hogy ki voltunk téve a napsugaraknak. A nyári megfázástól, illetve influenzától abban különbözik, hogy napszúrás esetén csak a fejünk forró, a testünk többi része nem.
Napszúrás kezelése és megelőzése
Kisgyerekek esetén jelentkezhet enyhe láz, továbbá náluk veszélyesebb lehet az agy gyulladása. Emiatt minél előbb kérjünk orvosi segítséget, nehogy komolyabb baj legyen. Addig is segítségünkre lesznek az alábbiak:
- A napszúrás való felépüléshez időre és türelemre van szükségünk, ezért a legjobb, amit tehetünk, hogy egy besötétített és hűvös szobában lefekszünk.
- A fejünkre tehetünk akár hideg borogatást is, továbbá fokozottan figyeljünk a folyadékpótlásra. Ha mindezek ellenére nem enyhülnek a panaszok, akkor mindenféleképp keressünk fel egy orvost.
- Annak érdekében, hogy ne kelljen a napszúrás következményeivel megküzdenünk, a lehetőségeinkhez mérten ne tartózkodjunk a szabadban hőség idején, főleg ne gyerekekkel vagy idősebb személyekkel, hiszen ők még fogékonyabbak a napszúrásra. Inkább vonuljunk árnyékba, és ott élvezzük a friss levegőt. Amennyiben erre nincs lehetőség, akkor mindig viseljünk légáteresztő sapkát, így védve van a fejünk a hőségtől. Ezen kívül természetesen a folyadékpótlásra is fokozottan figyeljünk.
A hőguta tünetei
Míg a napszúrás mindössze kellemetlen, addig a hőguta komoly veszélyt jelenthet az egészségünkre nézve. Hőguta nagyon magas külső hőmérsékleti értékek következtében alakulhat ki, mivel Magyarországra ez annyira nem jellemző, így viszonylag ritka jelenség. Ennek ellenére fontos, hogy ismerjük a jeleit annak érdekében, hogy minél előbb felismerjük, ha baj van.
- Míg napszúrás esetén később jelentkeznek a tünetek, a hőgutára ez nem jellemző. Amint gyanakodni kezdünk, hogy valaki hőgutát kapott, azonnal hívjunk mentőt, vagy vigyük az illetőt a legközelebbi kórházba.
- Hőguta esetén nem csak az érintett feje forró, hanem az egész teste is. A kezdeti stádiumban a beteg testének maghőmérséklete még 40 Celsius-fok alatti, majd ez gyorsan megváltozik, és a fölé emelkedik.
- A legjellemzőbb tünetek közé soroljuk a fejfájást, a gyengeséget, az émelygést és a szédülést. Tény, hogy ezek a szimptómák a napszúrásra is jellemzőek, viszont hőguta esetén ezek a tünetek a teljes testet érintik, továbbá gyors pulzussal és alacsony vérnyomással társulnak. A légzés sok esetben lapos és gyenge.
Elsősegély hőguta esetén
Súlyos esetben, ha a beteg nem kapja meg időben a szükséges ellátást, a hőguta akár halálos kimenetelű is lehet. Ennek elkerülése érdekében rendkívül fontos az elsősegélynyújtás:
- Amíg megérkezik a mentő, a beteget vigyük egy hűvös helyre. Ha eszméleténél van, akkor félig ülő pozícióba helyezzük el, hogy megemelt fejjel tudjon pihenni.
- Ha van rá lehetőség, akkor itassuk meg az érintettet izotóniás italokkal, esetleg enyhén sós vízzel vagy alkoholmentes sörrel.
- Erős szívdobogás vagy görcsök esetén fektessük le a padlóra, és emeljük a magasba a lábait.
- Eszméletvesztés esetén helyezzük stabil oldalfekvésbe. Sose hagyjuk egyedül az érintettet, még akkor sem, ha eszméleténél van!
- Vegyük le a zavaró ruhadarabokat, hogy a beteg teste levegőhöz jusson, és könnyebben el tudja vezetni a hőt.
- A hideg borogatás is sokat segíthet. Ehhez tegyünk hideg vizes törölközőket vagy rongyokat az illető kezeire, lábaira, tarkójára, illetve lágyéktájékára. Textilek hiányában folyó víz alá tegyük be a beteg karjait, illetve fejét.
- Amennyiben már túljutott a beteg a legrosszabbon, és már nincsenek panaszai, akkor is javasolt számára a pihenés. Még másnap is kerülje a napsütést, a hőséget, a sportot és bármilyen más megerőltető munkát.