Rohanó, teljesítményorientált világunkban élve, sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy szellemi képességeik akár csak egy picikét is romoljanak. Mások a memóriavesztés súlyos mumusától félve próbálnak meg mindent elkövetni, hogy mentális egészségüket minél hosszabb ideig megőrizhessék.
Mit tehetünk annak érdekében, hogy eszünk „vágjon, mint a borotva”?
Nagyon sok olyan gyógynövény ismert, melyek hatóanyaga képes befolyásolni a központi idegrendszer működését. Legtöbbjük egész egyszerűen, a helyi véráramlás serkentése révén juttatja az idegsejteket minél több tápanyaghoz, és oxigénhez, ezáltal is folyamatosan „fitten” tartva azokat.
A legismertebb talán ezek közül az őspáfrány, a Gingko biloba nevű növényből készült memóriamegőrző-kivonat. Ezt a növény tavasztól őszig begyűjthető leveleiből állítják elő. Nem árt tudni, hogy hatékony komponensei mellett ezek a levelek allergizáló, esetleg toxikus hatású vegyületeket is tartalmazhatnak, így a növény tea készítésére (és ilyen formán a házi feldolgozásra) alkalmatlan. Értágító hatása nem csupán az agyban, de többek közt a bőrben, és az izmokban is érvényesül , ami a memória-problémák kezelése mellett egyéb jótékony hatás kifejtésére is alkalmassá teszi ezt a nagyszerű, Földünkön több ezer éve jelen levő növényfajtát.
A gingko bilobát tartalmazó készítmények vény nélkül beszerezhetők a gyógyszertárakban, ám alkalmazásuk előtt minden esetben kérjük ki kezelőorvosunk, vagy legalább a gyógyszerész véleményét, hogy a számunkra (és problémánkra) legmegfelelőbb szert választhassuk.
A páfrányfenyő mellett sokan esküsznek az omega-3 zsírsavak szellemi hanyatlást megelőző, memória- és koncentrálóképesség-javító hatására. Adását érdemes már gyermekkorban megkezdeni, hogy a fejlődő idegrendszer minél „tökéletesebbé” alakuljon. Szintén ezek is elérhetők a patikákban, adagolásuk megkezdése előtt a gyógyszerész utasításait (is) tartsuk be.
A gyógyhatású készítmények mellett rendszeres, megfelelő mennyiségű és minőségű pihenés (alvás), illetve a különböző agytornák (pl. keresztrejtvény, olvasás, memóriajátékok, stb.) segíthetnek a szellemi hanyatlás mértékének enyhítésében.
Sokan hajlamosak arra, hogy a (rendszerint fáradtságból, kimerültségből adódó) koncentrálási- és figyelem zavaraikat energiaitalok, koffein túlzott mértékű fogyasztásával próbálják orvosolni. Mondani sem kell, hogy bár átmenetileg lehet sikeres az „eljárás”, ezen szerek alkalmazása (és a pihenés hiánya) igen hamar rossz irányba billenti a mérleget, és olyan szintű zavarok jöhetnek létre, amelyet már a koffein, vagy egyéb, „pörgető” szerek sem képesek kiegyenlíteni. Érdemes tehát ezektől tartózkodni, és egy-egy húzós, mentálissan megerőltető életszakaszban inkább a gyógyszerészek, orvosok által is támogatott, javasolt készítmények közül kiválasztani egyet.
