A hasmenés egy rendkívül kellemetlen tünet, melyet életünk során számtalanszor megtapasztalunk. Okozhatja a szervezetbe jutott vírus vagy baktérium, allergia vagy ételérzékenység, de az is elképzelhető, hogy vacsoránál egyszerűen túlságosan megterheltük a gyomrunkat. A hasmenés nem kellemes akkor sem, ha egyedül vagyunk, társaságban pedig különösen kínosan érezhetjük magunkat annak ellenére, hogy tudjuk: ez bizony mindenkivel megesik. De pontosan mik lehetnek a hasmenés okai, és mit tehetünk ellene? Ezt vizsgáljuk az alábbiakban.
Mikor beszélhetünk hasmenésről?
A székelés, a salakanyagok szervezetből való távozása egy elengedhetetlen biológiai szükséglet, mely az élet természetes része. Előfordulhat azonban az, hogy bizonyos külső vagy belső hatások miatt felborul az egyensúly: hasmenésről akkor beszélhetünk, ha naponta három vagy annál több alkalommal van székletünk, melynek állaga híg vagy vízszerű: a két feltételnek tehát egyszerre kell teljesülnie.
Ezt a problémát mindannyian megtapasztaljuk akár évente több alkalommal is, és bár rendkívül kellemetlen lehet, általában bármilyen kezelés vagy beavatkozás nélkül megszűnik. Tünetei a hirtelen, naponta többször jelentkező székletürítési inger, a fájdalmas alhasi görcs, a felfúvódás, melyet néha hányinger vagy hányás is kísér. Ha ezek a panaszok néhány napon belül megszűnnek vagy jelentősen enyhülnek, általában nincs ok aggodalomra, ha azonban elhúzódnak, akár súlyosabb, krónikus betegségek is állhatnak a háttérben.
A hasmenés típusai
Lefolyása, fennállásának ideje alapján különböző típusú hasmenéseket megkülönböztethetünk meg.
Az akut hasmenés a leggyakoribb változat: ilyenkor a széklet vizes, laza, de általában külső beavatkozás nélkül is elmúlik 1-2 nap alatt. A tartós, vagy perzisztáló hasmenés legalább 2-4 hétig, a krónikus típus pedig ennél is hosszabb ideig tartósan fennáll, esetleg folyamatosan vissza-visszatér. Ebben az esetben már javasolt az okok kutatása, melyre különböző székletvizsgálatok elvégzésével, gasztroenteorológiai kivizsgálás lefolytatásával van lehetőség.
A hasmenés okai
Számos betegség, egyéb körülmény vezethet a kellemetlen tünet megjelenéséhez, lássuk tehát a hasmenés lehetséges okait.
Vírusos, bakteriális fertőzések
A hasmenéseket a leggyakrabban különbözú kórokozók – baktériumok, vírusok, gombák, esetleg férgek – idézik elő; különösen nagy a kialakulás veszélye akkor, ha immunrendszerünk gyenge. A baktérium sokszor étellel kerül a szervezetbe, de a azt – a vírusokkal együtt – akár szennyezett kézzel is bevihetjük a gyomor- és bélrendszerünkbe.
Az ilyen fertőzések esetében gyakori a vizes hasmenés, a nagy mennyiségű és laza széklet, mely esetenként tartalmazhat nyákot, nyálkahártyadarabkákat vagy vért is. Gyakori kísérő tünet a láz, a hidegrázás, a fájdalmas hasi görcs, a hányinger, a hányás és az általános rossz közérzet. Súlyos esetben előfordulhat kiszáradás, az esetek többségében azonban a hasmenés néhány napon belül enyhül.
A fertőzéses eredetű hasmenés esetében javasolt a bő folyadékfogyasztás, a pihenés és az ágynyugalom, szükség esetén pedig a láz csillapítása. A koplalás nem ajánlott, de célszerű a gyomor számára kevésbé terhelő ételeket fogyasztani, egyszerre kisebb adagokban. A bélflóra helyreállításában a probiotikumok segíthetnek, antibiotikumos kezelésre azonban csak akkor van szükség ha megállapításra került, hogy a fertőzés bakteriális eredetű.
Kórházi ellátásra szerencsére csak rendkívül ritka, súlyos esetekben kerül sor, ekkor az elsődleges feladat a folyadék pótlása és a kiváltó ok kezelése.
Gyulladásos bélbetegség
A hasmenés okai között szerepelhetnek a krónikus, vékony- vagy vastagbelet érintő autoimmun betegségek is, melyek két leggyakoribb típusa a fekélyes vastagbélgyulladás és a Crohn-betegség. Míg az előbbi elsősorban a bélfal felső rétegét érinti, aCrohn-betegség gyulladást okozhat a bélfal teljes vastagságában.
Ezekre az állapotokra az a jellemző, hogy a tünetek időről időre újra fellángolnak, majd szinte teljesen elmúlnak. A hasmenés mellett intő jel lehet a görcsös hasi fájdalom, a folyamatos hőemelkedés, a hányinger és a fáradékonyság, az étvágytalanság, valamint a fekélyek miatt kialakuló véres széklet, de jelentkezhetnek máj-, bőr- vagy éppen ízületi problémák is.
Ilyen problémák fennállása esetében természetesen az alapbetegségek kezelése a legfontosabb; a gyulladásos bélbetegségek ugyan nem gyógyíthatók, megfelelő étrenddel azonban általában karbantarthatók.
Ételmérgezés
Számos olyan élelmiszer létezik, mely a nem megfelelő előkészítés vagy tárolás miatt kiváló táptalajt biztosít a kórokozók elszaporodásának. Ilyenek lehetnek a halak, a húsok, a tejtermékek, a tojás vagy éppen a gomba. Ezek elfogyasztása esetén az adott élelmiszerben elszaporodott baktérium – Salmonella, Staphylococcus – okoz fertőzést, ritkább esetben pedig vírusok, gombák vagy különböző paraziták idéznek elő megbetegedést.
A hasmenés mellett ételmérgezésre utalhat a fejfájás, a hányás és a hányiger, a szédülés, a gyengeség, a hasi görcsök vagy éppen a láz és a hidegrázás.
Mivel az ételmérgezést követő hasmenés és hányás során a szervezet sok folyadékot veszít, a kezelés során az elsődleges feladat ennek pótlása, az azonban fontos, hogy a vizet gyakran, de egyszerre kis mennyiségben fogyasszuk. Segíthet még a méreganyagok megkötésében az orvosi szén alkalmazása és az egyéb, hasmenésre kifejlesztett készítmények szedése, valamint a rövidebb, 12 órás koplalás, majd az ezt követő néhány napos diéta.
Ételallergia, ételintolerancia
A két kifejezést gyakran összekeverjük, holott a két állapot között fontos különbség van, sőt, kezelésük sem egyformán történik. Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója: ilyenkor a szervezet egyes ételeket – tévesen – kártékonynak tekint, velük szemben pedig védekezni kezd. A tünetek ilyenkor hirtelen, kisebb mennyiségű allergén elfogyasztása esetén, evés után közvetlenül kialakulnak. A hasmenés mellett jelentkezhet hasfájás, hányás, de gyakoriak a csalánkiütés- vagy ekcémaszerű bőrtünetek is, súlyos esetben pedig akár anafilaxiás roham is kialakulhat.
Táplálékintolerancia esetén a tünetek órákkal, akár napokkal az ételek elfogyasztása után jelentkeznek, ennek oka pedig az, hogy a belekből hiányoznak vagy ott csökkentett számban vannak jelen az adott táplálékot lebontó enzimek. A tünetek között szerepelnek az emésztési zavarok, az ízületi panaszok, az állandó fáradtság, de akár depresszió is jelentkezhet.
Ezekben az esetekben a tüneti kezelés lehet a megoldás, hosszabb távon pedig természetesen fontos az érintett ételek elkerülése.
Irritábilis bél szindróma (IBS)
Az IBS kialakulásának okai jelenleg nem ismertek: ez az emésztőrendszer funkciózavara, mely hasfájással, váltakozva hasmenéssel és székrekedéssel valamint puffadással járhat. A tünetekre jellemző, hogy inkább napközben jelentkeznek, és akár hónapokon, éveken keresztül is fennállhatnak. Ennek ellenére a betegség nem fertőz, nem rosszindulatú, és a várható élettartamot sem csökkenti, tünetei azonban kétségtelenül igen kellemetlenek.
Bár a betegség nem gyógyítható, a tünetek gyakorisága csökkenthető egy rostban gazdag étrend kialakításával, a problematikus ételek kerülésével, a megfelelő folyadékbevitellel és a rendszeres testmozgással.
Egyéb okok
A fentieken túl számos egyéb körülmény létezik, mely hasmenéshez vezethet. Ilyen például az antibiotikumok szedése, melyek mellé éppen a kellemetlen tünetek elkerülése érdekében javasolt a probiotikumok fogyasztása. Hasmenést tapasztalhatunk akkor, ha nagy mennyiségű étellel terheljük túl a gyomrunkat, esetleg a kelleténél több alkoholt fogyasztunk, valamint túlzott izgalom, szorongás és stressz esetében is. Különböző gyógyszerek mellékhatásaként is felléphet ez az állapot, ilyenkor annak abbahagyása esetén a tünetek is enyhülnek majd.
Általános tanácsok hasmenés esetére
Hasmenés során rengeteg folyadékot veszít a szervezetünk, aminek pótlása rendkívül fontos, ellenkező esetben kiszáradhatunk. Mivel a folyadékkal együtt sót és cukrot is veszítünk, így azokat is pótolnunk kell, ilyenkor tehát érdemes rizst, banánt, kétszersültet, teát vagy levest fogyasztani. Hasmenés esetén természetesen kímélnünk kell az emésztőrendszerünket, így ne fogyasszunk kávét, limonádét, cukros üdítőket, alkoholt vagy zsíros ételeket, továbbá a teljes kiőrlésű termékeket, a gyümölcsöket és a zöldségeket is mellőzzük.
Ezeken kívül nagyon fontos a pihenés, továbbá a higiéniára is fokozottan kell figyelnünk, hogy ne hordjuk szét a kórokozókat a környezetünkben. Az olyan gyógyszerek szedése, melyek meggátolják a hasmenést, csak nagyon súlyos esetben ajánlott, illetve akkor, ha hosszú ideig nem leszünk mosdó közelében. Ezt a tanácsot azért fontos megfogadni, mert a szervezetünk a hasmenésen keresztül próbál megszabadulni a kórokozóktól, a folyamatot pedig nem ajánlott megakadályozni.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Amennyiben három nap után sem múlik el a hasmenés, esetleg véres a széklet vagy magas lázunk van, akkor mindenképp keressünk fel egy orvost. Ilyen esetben nagy valószínűséggel súlyosabb fertőzés vagy más olyan ok áll a háttérben, amit ki kell vizsgálni. Ezt akkor is tegyük meg, ha a hasmenést megelőző napokban vagy hetekben antibiotikumokat szedtünk, hiszen ha ezek a normális bélflórában kárt tettek, akkor könnyebben elszaporodhatnak a kórokozók, melyek hasmenéshez vezethetnek.
Azokra nézve is veszélyes lehet a hasmenés, akik napi rendszerességgel szednek különböző gyógyszereket, ugyanis könnyen előfordulhat, hogy a hasmenés következtében a hatóanyagok nem tudnak teljes mértékben felszívódni, így hatásuk csökken. Gyerekek esetén szintén fokozott figyelemre van szükség, mert hajlamosabbak a folyadékveszteség miatti kiszáradásra, vagyis minél hamarabb el kell kezdeni az orvos által irányított folyadékpótlást.
Szintén forduljunk szakemberhez, ha krónikus hasmenéstől szenvedünk, hiszen ilyenkor pontosan tisztázni kell a háttérben álló betegséget, hogy annak kezelésével a súlyos leromlás elkerülhető legyen.
Egyéb esetekben azonban a hasmenés kezelése otthonunkban is lehetséges: pihenjünk sokat, ne feledkezzünk meg a kímélő étrendről és a bőséges folyadékutánpótlásról, és néhány napon belül biztosan rendbe jövünk majd.
