Krónikus csalánkiütés és kezelése

A csalánkiütést a bőrön egyértelmű élekkel jelentkező, viszkető kiütés, eseteként akár fájdalmas vörös duzzanat jellemzi, mely elmúlhat néhány óra, nap vagy hét alatt, de jelentkezhet visszatérően is, hónapokon vagy éveken át. 6 hét után beszélünk krónikus urticariáról. A sokszínű betegségcsoportnak számos oka lehet, több provokáló faktor ronthatja, és klinikai megjelenése is változatos. Vizsgálatok alapján az esetek kis részében – körülbelül harmadában – derül fény az urticaria okára. A csalánkiütés kezelésének két legfontosabb része a csalánkiütés mögött álló okok, provokáló faktorok felderítése és eliminációja, valamint a tünetmentességre törekedő kezelés.
A hirtelen jelentkező tünetegyüttes mögött jellemzően egy provokáló faktor áll, mely lehet egy gyógyszer, természetgyógyászati készítmények vagy gyógytea is, de csalánkiütést okozhat ételallergia és ételintolerancia is. Ezekben az esetekben nem csak valamilyen ételféleség, hanem a mesterséges színezőanyagok, tartósítószerek, aromák is kiválthatják a panaszokat. Ilyenkor olyan ételek is problémát jelenthetnek, melyeket korábban panasz nélkül fogyasztottunk – így például az eper, a málna, a kivi vagy az ananász. Több esetben elég a csalánkiütés megjelenéséhez, hogy fizikai impulzusok érjék a testünket, mint például a hideg vagy meleg levegő. De az is elképzelhető, hogy a bőrkiütés kialakulása mögött más betegség áll, mint például különböző gyulladásos gócok (gyulladt mandula, rossz fog, nőgyógyászati vagy urológiai fertőzések) vagy autoimmun betegségek.
Krónikus urticaria esetében mindenképpen javasolt az alapos kivizsgálás!
A csalánkiütés hátterében álló okok azonosítása sokszor nehéz feladat. Az első és legfontosabb annak meghatározása, hogy valóban allergiával állunk-e szemben, vagy egy azzal azonos tüneteket produkáló bőrjelenséggel. Előbbi esetben akkor egyértelműbb a helyzet, ha a szimptómák összefüggésben állnak egy adott gyógyszer szedésével, egy akut vírusfertőzéshez kapcsolhatók, vagy ha ételallergiáról van szó. A minél biztosabb diagnózishoz részletes kivizsgálásra lehet szükség (erről szól az ún. urtica kivizsgálási protokoll), ami elhúzódhat, és akár több kellemetlen elemet (pl. gyomortükrözést) is magában foglalhat. Emellett különböző tesztek lefuttatása válhat indokolttá. Ide sorolható többek között a gyógyszerallergia kivizsgálására irányuló LTT teszt, gyógyszer- és étel-provokációs próbák, góckutatás és akár egy fizikai behatásokkal történő próba is.
Ha sikerült azonosítani az allergiát kiváltó tényezőt, a következő lépcsőfok annak kiiktatása. Amennyiben egy gyógyszer vagy élelmiszer okozza a panaszokat, a gyógyszer elhagyása illetve a megfelelő diéta hozhat mielőbbi segítséget. De nem mindig könnyű felderíteni az okot. Azonban ilyenkor is fontos a tünetmentesség, tehát gyógyszeres kezelést is be kell vetni. Ennek antihisztamin-tartalmú készítmények adják az alapját.