Így jelentkezik a hasnyálmirigy gyulladás

A hasnyálmirigy gyulladásról általánosságban

A szervezetünkben a hasnyálmirigynek emésztőrendszeri és hormonális szerepe van. Ez a hozzávetőlegesen 20 centiméteres szerv egy fejből, egy vékony testből és egy farok részből áll, és a gyomor alatt helyezkedik el. Feladata, hogy megtermelje és elvezesse az emésztésben nélkülözhetetlen enzimeket és az inzulint. Az általa termelt enzimek a táplálék lebontásában játszanak nagy szerepet. A hasnyálmirigy gyulladásnak (pancreatitis) kétféle változata létezik: akut (heveny) és krónikus. Előbbit sok esetben epekő váltja ki, és az egyik legjellemzőbb tünete a hátba övszerűen kisugárzó felső hasi fájdalom. Utóbbi esetén leggyakrabban súlyvesztés, emésztési zavarok és fáradtság jelentkeznek. Magyarországon évente több ezer ember betegszik meg, a legveszélyeztetettebb korcsoport a 30-50 évesek. A nők és férfiak majdnem ugyanolyan arányban érintettek hasnyálmirigy gyulladásban, de általánosságban elmondható, hogy a nőknél gyakrabban okozza az epekő a problémákat, míg férfiak esetében jellemzően az alkoholfogyasztás váltja ki a betegséget.

Hasnyálmirigy gyulladás tünetei

A heveny hasnyálmirigy gyulladás legelterjedtebb tünete a hirtelen jelentkező erős felső hasi fájdalom, de a puffadt has, az émelygés és a hányás is a gyakori panaszok közé tartozik. A tünetek fajtái és azok súlyossága összefüggésben állnak a gyulladás mértékével. Lássuk a legelterjedtebb panaszokat, melyek fennállása esetén fontos egy orvos megkeresése, aki pontosan kivizsgálja, hogy mi állhat a háttérben.

• Erős felső hasi fájdalom: a hirtelen megjelenő felső hasi fájdalom gyakran a hátba sugárzik ki, és csak több nap elteltével enyhül. Amennyiben epekő váltja ki az akut hasnyálmirigy gyulladást, akkor a fájdalom egyszer erősebb, egyszer enyhébb.
• Hányinger, hányás: a felső hasi fájdalmat sok esetben hányás és émelygés is kíséri.
• Puffadás: A felpuffadt és nyomásra érzékeny has is gyakori tünete a hasnyálmirigy gyulladásnak.
• Arcpír
• Láz és gyengeség: a 38 Celsius-fok feletti testhőmérséklettel védekezni próbál a szervezetünk a gyulladással szemben. A lázon kívül az érintetteknek gyakran alacsony vérnyomással is meg kell küzdeniük, aminek következtében gyengének és erőtlennek érzik magukat.
• Keringési zavar: a szervezetünkben felszabaduló gyulladásos anyagok hatására az érfalak sokkal áteresztőbbek a megszokottnál, aminek következtében könnyebben jut át folyadék a környező szövetekbe. Ezáltal csökken a betegek vérnyomása, ami keringési zavarokhoz vezethet.
• Vízzel megtelt has és tüdő: az akut hasnyálmirigy gyulladás következményeként megtelhet a hasüreg folyadékkal, de akár a mellhártya űrben is felhalmozódhat.
• Bőr kékes elszíneződése: súlyosabb esetben kékes-zöldes véraláfutások jelennek meg a köldök körül vagy a lágyéknál.
• Sárgaság: a legtöbb esetben a heveny hasnyálmirigy gyulladást valamilyen epeproblémára lehet visszavezetni. Az epeelvezetés zavara a bilirubin felhalmozódásához vezet, melynek következtében az felhalmozódik a vérben és a szövetekben. Először legtöbbször a szem fehér ínhártyájában észlelhető a sárga elszíneződés, majd később a bőrben és a nyálkahártyákban is.

Heveny és krónikus hasnyálmirigy gyulladás közti különbségek

A heveny hasnyálmirigy gyulladással ellentétben a krónikus egy állandóan visszatérő gyulladás, amit az esetek 70-80 százalékában az alkoholfogyasztás okoz. Számos esetben ehhez nem szükséges sok alkoholt inni, ugyanis egyes érintetteknél már csekély mennyiség is krónikus hasnyálmirigy gyulladáshoz vezethet. A pancreatitis ezen fajtája lassan alakul ki, és legtöbbször enyhébb panaszokat okoz. A heveny hasnyálmirigy gyulladáshoz hasonlóan ennek is a felső hasi fájdalom a legtipikusabb jele, ami jellemzően étkezés után jelentkezik. További tünetek közé soroljuk a súlyvesztést, az emésztési zavarokat, az émelygést, a hányást, illetve a zsíros és bűzös székletet. Az akut pancreatitist az esetek 45 százalékában az epekő váltja ki. Az epe és az emésztőnedvek a vékonybélbe folynak. Amennyiben epekövek akadályozzák ezek útját, minden visszafolyik a hasnyálmirigybe, így az emésztőenzimek a belek helyett már itt aktiválódnak, aminek következtében megtámadják a mirigyszöveteket, így a hasnyálmirigy saját magát emészti meg. A károsodás hatására beindul az immunrendszerünk védekezőmechanizmusa, aminek hatására gyulladás keletkezik.  A kiváltó okok második helyén az alkohol áll, a megbetegedések 35 százalékát ez okozza.

A hasnyálmirigy gyulladás lefolyása

Amennyiben nem lépnek fel komplikációk heveny hasnyálmirigy gyulladás esetében, általában jó prognózis szoktak adni az orvosok. Megfelelő kezelésnél a betegek 80 százaléka kb. 2 hét után ismét egészséges. Viszont a fennmaradó 20 százaléknál súlyos komplikációk léphetnek fel, melyek következményeként akár több hétig vagy hónapig is eltarthat a gyógyulás. Nagyon súlyos esetekben a heveny hasnyálmirigy halálhoz vezethet. Annak érdekében, hogy minél pontosabb prognózist tudjanak készíteni az orvosok, a Ranson pontrendszert alkalmazzák, amely során az első 48 óra klinikai paramétereit és laboreredményeit értékelik ki. Minden meglévő kritériumért 1 Ranson pont jár, és minél magasabb a végső pontszám, annál nagyobb a halálos végkimenetel esélye.

Diagnózis felállítása

A diagnózis felállításának első lépése mindig az anamnézis felvétele, majd ezt követik a testi vizsgálatok, amely során az orvos megnézi, hogy puha vagy feszes-e a has, ugyanis utóbbi a heveny hasnyálmirigy gyulladás egyik tünete. Továbbá ebben az esetben nyomásra is érzékeny a has, vagyis ezt is fontos megfigyelni. Ezeken kívül véraláfutásokat is keres a köldök körül és a lágyéknál, de a szemfehérje és a bőr színét is figyelembe veszi. Ezt követik a laborvizsgálatok. Ha a hasnyálmirigy emésztő enzimeinek akadályozott az elvezetése, akkor azok bejutnak a véráramba, és ott megnő a koncentrációjuk, ami fontos indikátora a gyulladásnak, normális szintjük pedig kizárja. Előrehaladott gyulladás esetén a vércukor is emelkedik.    A biztos diagnózis felállításához szükség van képalkotó rendszerekre is, így a hasüreget ultrahanggal is ajánlott megnézni. Ennek során az esetleges epekövek is láthatóvá válnak, továbbá az orvos meg tudja állapítani a gyulladás mértékét, illetve felfedezhet más elváltozást. Amennyiben nem ad egyértelmű képet a hasi ultrahang, akkor szükség van egy CT- vagy MR-vizsgálatra is, ugyanis ezek részletes képet tudnak adni a lágyszövetekről.

A mellkas röntgen segít a tüdőszövődmények megítélésben.

Amennyiben fennáll annak az esélye, hogy az epekövek vagy egy daganat elzárják az epevezetéket, akkor az orvos egy speciális endoszkópos vizsgálatot javasol, mely alkalmas az epeutak és a hasnyálmirigy vezetékek megítélésre, és ha szükséges, terápiás beavatkozásra is. Krónikus hasnyálmirigy gyulladás gyanúja esetén székletmintát szoktak kérni az orvosok, ugyanis abból meg tudják állapítani az elasztáz enzim mennyiségét. Amennyiben az elasztáz szintje alacsony, az alátámasztja a krónikus pancreatitis lehetőségét.