Fájdalomcsillapítók

Legyen az akár egy fogfájás, vagy egy sérülés, a fájdalom érzete, megélése, a fájdalomtűrés mértéke, a fájdalomcsillapítók bevételének időpontja egyénenként különböző.

A fájdalomcsillapítók két nagy csoportja a kábító hatású és a nem kábító fájdalomcsillapítók. A nem kábító hatásúak között több hatóanyag, és ezen belül még több készítmény van forgalomban, amelyeknek egy része egyben lázcsillapítóként is működik, és néhány közülük vény nélkül is kapható gyógyszer. Jelentős veszélyforrás lehet, több fájdalomcsillapító készítmény egyidejű használata, amennyiben azok azonos hatóanyagúak, akár gyógyszermérgezést is okozhatnak.

Milyen hatóanyagú gyógyszerek a fájdalomcsillapítók?

A paracetamol hatóanyag fájdalom-és lázcsillapító tulajdonságú, gyulladáscsökkentő hatása nincs. Sokféle néven kerülnek forgalomba, kombinált készítmények összetevői között is szerepel, ezért különösen fontos arra figyelni, hogy ne szedjünk egyidejűleg több paracetamol tartalmú készítményt (fájdalomcsillapítót), túladagolása heveny májkárosodást okoz.

Az acetilszalicilsav az egyik legrégebben használt fájdalomcsillapító, amely gyulladáscsökkentő, lázcsillapító hatással is rendelkezik. Az alap hatóanyagot, a szalicint fűzfakéregből vonták ki 1827-ben. Enyhe és középerős fájdalmak csillapítására jól használható, fejfájás, fogfájás, valamint lázas meghűlések esetén. Ilyen típusú fájdalomcsillapító mellékhatásai között legjelentősebbek a gyomor-bélrendszeri panaszok, súlyos esetben vérzések jelentkezése. 12 éves kor alatt nem javasolt, mivel néhány vírusbetegség jelenléte esetén acetilszalicilsav adása Reye-szindrómát hozhat létre, amely végzetes kimenetelű központi idegrendszeri és máj elváltozásokat hozhat létre. A fájdalomcsillapító túladagolása enyhébb esetben fülzúgást, szédülést okoz. Asztmás betegeken alkalmazása nem javasolt, rohamot kiváltó hatása miatt. A terhesség harmadik trimeszterében nem alkalmazható. Vérlemezke-összecsapódást gátló hatása miatt bizonyos érbetegségekben, stroke – és szív-, és érrendszeri betegség megelőzésben igen elterjedten használt hatóanyag. Véralvadásgátló gyógyszerrel együtt szedve fokozza a vérzésveszély kockázatát.

Az úgynevezett nem-szteroid (nonsteroid) gyulladásgátlók is jelentős fájdalomcsillapító hatással rendelkeznek. Ezeket a készítményeket használjuk elsősorban mozgásszervi megbetegedések, ízületi gyulladások, köszvényes roham esetén. Ebbe a csoportba több hatóanyag tartozik, mellékhatásaikban kissé eltérnek, de jellemzően az acetilszalicilsavhoz hasonlóan gyomor-bélrendszeri panaszokat, vérzést okozhatnak, a különböző készítményeknél ezek a mellékhatások eltérő mértékű gyakorisággal fordulhatnak elő. Véralvadásgátló gyógyszer hatását, tehát a vérzés veszélyt egyidejű alkalmazásuk fokozza. Az ilyen típusú fájdalomcsillapító hosszú távú alkalmazásuk vesekárosodást okozhat.

Amidazophen, vagy metamizol hatóanyagú készítmények erős lázcsillapító, jelentős fájdalomcsillapító hatásúak. Ritkán előforduló, fehérvérsejtszámot csökkentő mellékhatása miatt hazánkban is már egy ideje átkerült a vényköteles fájdalomcsillapító gyógyszerek közé.