A BENU cikkéből megtudhatja, mi okozza a szívizomgyulladást, mit tehetünk ellene, és hogyan előzhetjük meg a szív leggyakoribb betegségeit.
A szív az élet motorja, aminek fő feladata, hogy folyamatosan keringésben tartsa a vért testünkben, biztosítva annak oxigén- és tápanyag-ellátását. Percenként kb. 5 liter vért képes átáramoltatni a szervezetünk két vérkörében. Az oxigénben szegény vért a jobb kamra izomzata pumpálja a kisvérkörön keresztül a tüdőbe, ahol megtörténik az oxigén felvétel, majd ez az oxigénben gazdag vér kerül a nagyvérkörön keresztül a szervekbe és a szövetekbe.
A mai rohanó és felgyorsult világunk negatívan befolyásolja szívünk egészségét, hiszen az állandó stressz hatására megnő a vérnyomásunk, a megváltozott véralvadás pedig elősegíti a vérerek beszűkülését és eltömődését. Ennek következményeként különféle szívbetegségek alakulhatnak ki, továbbá az immunrendszerünk is gyengül. A szapora vagy rendszertelen szívverés sokszor már arra utal, hogy valami probléma van a szívünk egészségével.
Amikor az állandó stressz krónikussá válik, ezek az eleinte néha előforduló panaszok állandósulnak, és súlyos problémákat okozhatnak. Az erek károsodnak, állandósul a magas vérnyomás, ezek következtében pedig jelentősen megnő a szívinfarktus és az agyvérzés rizikója. Az említett tényezők a szívizomgyulladás kialakulásában is szerepet játszhatnak, és a továbbiakban ezt a betegséget szeretnénk közelebbről bemutatni.
Testünk motorja, a szív
Az emberi szív egy rendkívül erős, kúp alakú izmos szerv, mely a mellkasunkban, a szegycsont mögött helyezkedik el, méghozzá úgy, hogy a csúcsos része a bal oldalra mutat. Egy felnőtt szív átlagosan 250-300 grammot nyom – a nőké valamivel kisebb súlyú. Ha a szív tömege meghaladja az 500 grammot, akkor már jelentősen romlik a szív saját vérellátása, ami csökkenti az oxigénellátást, vagyis fokozódik a szívinfarktus kockázata. A vérkeringésünk motorjaként komoly munkát végez, hiszen naponta kb. 8000 liter vért pumpál át a szervezetünkön. Sportolóknál ez a szám akár az ötszörösére is növekedhet.
A szív feladata
A szív feladata a vér keringtetése. Úgy működik, mint egy pumpa és egy szivattyú, amiben különféle szelepek szabályozzák az irányt. Ezek felelnek azért, hogy a vért mindig jó irányba pumpálja, és ne folyjon visszafelé.
Annak érdekében, hogy az emberi szív rendszeresen és jó ütemben össze tudjon húzódni, és a vér rendesen tudjon áramolni, elektromos impulzusokra van szükség, amiket a szinusz- és atrioventrikuláris csomókban elhelyezkedő speciális szívsejtek indukálnak. A szív elektromos impulzusait tudjuk az EKG vizsgálattal detektálni.
A szív elhelyezkedése
Az emberi szív a mellkasunkban, a szegycsont mögött található. Széles lekerekített része jobbra és hátrafelé mutat, míg a csúcsos vége inkább balra és előrefele. A szív ezen elhelyezkedésének köszönhetően viszonylag jól védve van, hiszen mögötte a gerincünk helyezkedik el, oldalról a bordák, elölről pedig a szegycsont védi.
A szívet a szívburok veszi körül, és a gátor elülső alsó részét foglalja el, ami a két tüdőszárny közötti terület. Ezek a szív jobb és bal oldalán találhatók, alul pedig a rekeszizom van. A szívbázis fölött osztódik a légcső a két főhörgőre. A főütőér itt ívesen halad el a bal hörgő felett.
A szív jobb széle kb. 2,5 cm-re jobbra van a szegycsonttól, nagyjából a második és a negyedik borda magasságában. A baloldalon a szív csúcsa hozzávetőleg az ötödik és hatodik bordánál található. Ez azt jelenti, hogy a szív kétharmada a mellkas bal oldalán helyezkedik el.
A szív felépítése
Pitvarok és kamrák
A hosszanti lefutású sövény osztja két részre a szívet: jobb és bal szívfél. Ezek további két részre tagolódnak: bal és jobb oldali pitvarok, valamint bal és jobb oldali szívkamrák.
Szív fülcsék
A szívnek van két fülcséje, egy jobb és egy bal, melyek izomszövetekből állnak, és a jobb, illetve a bal pitvar részét képzik. A jobb oldali a főütőér mellett helyezkedik el, míg a bal fülcse a tüdőartéria mellett.
Szívbillentyűk
A szívbillentyűk felelnek azért, hogy a vér jó irányba áramoljon. A bal pitvar és bal kamra között található a mitrális billentyű, a jobb pitvar és jobb kamra között pedig a tricuspidalis billentyű. Ezek akadályozzák, hogy visszafolyjon a vér a pitvarokba.
A szív kamráiból indulnak a nagy erek: a jobb oldali kamrától a tüdőartéria, ami a tüdőkeringést – kis vérkör – látja el. A bal oldali kamrától indul a főütőér, ami a nagy vérkört látja el.
A szív falának struktúrája
A szív pontos anatómiája alapján három rétegből áll a szívfal: szív külső rétege (epikardium), szív belső izomfala (miokardium) és a szív falának legbelső rétege (endokardium). Utóbbi endothel sejtekből és kötőszövetből áll. A miokardium a tényleges szívizom, az epikardium pedig egyetlen sejtréteg, ahol zsír- és kötőszövet is található. Ebben ágazódnak el a szív idegpályái és vérerei.
Szív koszorúerek
Ezek látják el a szív izomzatát minden szükséges tápanyaggal és oxigénnel.
Szívburok
A szívburok két összefekvő lemezből álló zsák, ami normális körülmények között igen kevés folyadékot tartalmaz.
A szív és a szívizom betegségei
A szívünk folyamatosan pumpálja a vért, így ellátva a szervezetünket és az agyunkat oxigénnel. Ha egyszer elfárad a szívünk, akkor ennek hátterében állhat valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés, például az alábbiak egyike:
Szívsövény hiány
Ez az egyik leggyakoribb szívfejlődési rendellenesség – 1000 gyerekből 2-3-nál fordul elő. Ennél a betegségnél a két kamrát elválasztó sövényen egy lyuk található, aminek következtében a két kamra között át tud jutni a vér. Amennyiben ez a lyuk viszonylag nagy, akkor már tüneteket is okozhat, továbbá befolyásolhatja a keringést.
Szívritmuszavar
Ezen betegség főbb tünetei közé soroljuk a fáradtságot, légszomjat, mellkasi fájdalmat, szapora vagy épp ellenkezőleg, lassú szívverést és szédülést. Vannak olyanok, akiknél semmilyen panasz nem jelentkezik, de ez nem jelenti azt, hogy az ő állapotuk kevésbé súlyos. Szívritmuszavarok közt különbséget teszünk a tachycardia (magas pulzusszám), a bradycardia (alacsony pulzusszám) és az extra szívdobbanás, vagyis az extrasystole között.
Szívelégtelenség
Ez a betegség általában lassan alakul ki, és a legtöbb esetben krónikus. Akkor beszélünk szívelégtelenségről, amikor a szív már nem képes a szervezet számára szükséges mennyiségű vért pumpálni. A legfőbb tünetek közé soroljuk a fáradtságot, a gyorsan kialakuló ödémát – ami hízásnak tűnhet –, az étvágytalanságot, a gyakori köhögést és a szabálytalan szívverést.
Koszorúér betegség
Akkor beszélünk koszorúér betegségről, ha a szívet ellátó erek károsodása miatt a szívnek romlik a vérellátása. Ennek kialakulása egy hosszú folyamat, amely során az érfalakon lerakódások keletkeznek, így azok beszűkülnek, merevvé válnak, így lelassul a véráramlás, aminek következtében romlik a szervek oxigénellátása.
Szívbelhártya gyulladás
Ez a nagyon súlyos kórkép a legtöbbször tartós lázzal, néha köhögéssel, légzési nehézségekkel, ízületi fájdalmakkal és gyulladásokkal jelentkezik. Ezt a betegséget a legtöbbször baktériumok váltják ki, és szeptikus állapotnak tekinthető.
Szívburokgyulladás
Ez a betegség akkor alakul ki, amikor folyadék halmozódik fel a szívburok hártyái között, ami a szívet összenyomva megnehezíti a szív összehúzódásait. A betegek légszomjra, mellkasi fájdalomra, köhögésre panaszkodnak, de sok esetben csak egy rutinvizsgálat során fedezik fel a problémát. Az akutan jelentkező szívburokgyulladásra jellemző az igen heves mellkasi fájdalom.
Szívinfarktus
A szívinfarktus érelmeszesedés miatt alakul ki a leggyakrabban. A koszorúerekben keletkező lerakódások megrepedhetnek, ami az ér elzáródását okozva gátolja az ér által ellátott szívizomzat oxigenizációját. Beavatkozás nélkül az oxigénhiány miatt a szívizom sejtek károsodnak, majd elhalnak.
Szívizomgyulladás
Ezt a betegséget okozhatja vírus, baktérium, de akár valamilyen toxin is. Szívizomgyulladás következtében kialakulhat maradandó szívkárosodás, de okozhat stroke-ot és szívinfarktust is.
Amit a szívizomgyulladásról tudni kell
A szívizomgyulladás egy rendkívül súlyos betegség, amit sok esetben egy influenzaszerű fertőzés vált ki. A szívizomsejtek gyulladása mellett megfigyelhető a szív kötöszöveti elemeinek és ereinek a gyulladása is. Gyakran előfordulhat, hogy eleinte nem okoz tüneteket, vagy csak alig észrevehetőket. Utóbbihoz sorolhatjuk a szapora szívverést és a heves szívdobogás érzés.
Súlyos szövődmények is előfordulhatnak, ha a betegek terhelik magukat, és különösen akkor, ha már van egyéb szívbetegségük is. Tudni kell, hogy a szívizomgyulladás súlyos esetben szívritmuszavarokhoz is vezethet, melyek jelentősen befolyásolhatják a keringést. A szívnek nyugodt, egyenletes ritmusra van szüksége ahhoz, hogy minden szívverés után ismét meg tudjon telni vérrel. Ha azonban túl gyorsan vagy rendszertelenül ver, akkor nem tud megtelni vagy épp ellenkezőleg, nem tud kiürülni, aminek következménye lehet a keringés összeomlása hirtelen szívhalállal.
A szívizomgyulladás kb. minden hatodik betegnél krónikus szívelégtelenséghez vezet. A károsodott szívizomsejtekből hegszövet lesz, a szívüregek pedig kitágulnak. Ennek következtében a szívizom már nem képes erőteljesen összehúzódni, azaz szívelégtelenség alakul ki, ami hirtelen szívmegállást is okozhat.
Kiváltó okok
A kiváltó okok esetén különbséget kell tenni a fertőzés és a nem fertőzés okozta szívizomgyulladás között.
Fertőzés okozta szívizomgyulladás
Ezt a típusú gyulladást valamilyen kórokozó váltja ki. Az esetek felében vírus áll a háttérben, azaz a betegséget egy nátha, influenzaszerű fertőzés vagy valamilyen hasmenéssel járó betegség okozza. A vírusokon kívül baktériumok is okozhatják ezt a betegséget. Baktérium okozta szepszis esetén is kialakulhat szívizomgyulladás, amihez szívbelhártya gyulladás is társulhat. Ez utóbbi szövődménye lehet a szívbillentyűk károsodása is. A legtipikusabb kórokozók közé soroljuk a staphylococcusokat és a streptococcusokat. Ezeken kívül ritkán a Lyme-kór is okozhat szívizomgyulladást.
Gombás fertőzések elsősorban immunhiányos állapotokban okoznak szívizomgyulladást.
Szintén ritkán fordul elő, de egyes esetekben akár paraziták – például galandféreg – is okozhatnak szívizomgyulladást.
Nem fertőzés okozta szívizomgyulladás
Ilyen esetben nem kórokozók állnak a betegség hátterében, hanem például az immunrendszer hibás szabályozása. Ilyenkor az immunrendszer a szervezet a saját szöveti fehérjéi ellen termel ellenanyagokat, aminek következtében autoimmun szívizomgyulladás is kialakulhat.
A sugárterápia szintén vezethet nem fertőzés okozta szívizomgyulladáshoz. Ritka esetekben gyógyszertoxicitás is vezethet szívizomgyulladáshoz
Szívizomgyulladás és COVID
A koronavírus nem csupán a tüdőt, hanem a szívet is megtámadhatja, így néha akár szívizomgyulladást is okozhat. A betegség kezdeti stádiumában a kórokozó bejut a sejtbe, ahol önmagát sokszorosítva szaporodik el. Ehhez szüksége van a vírusnak egy saját specifikus antigénrészre, ami össze tud kapcsolódni a sejt specifikus receptorjával. A Covid-19 kórokozó ennek teljesen eleget tesz, így kapcsolatba tud lépni a tüdő- és a szívsejtekkel.
A szakemberek úgy vélik, hogy a koronavírus közvetlenül is okozhat szívizomgyulladást, közvetetten pedig negatív hatással lehet a szív- és érrendszerre, azaz tovább ronthat a meglévő betegség súlyosságán. Ezért annyira fontos, hogy a koronavírus fertőzésen átesettek a fertőzés után mindenféleképpen menjenek el egy kardiológiai vizsgálatra, hogy minél előbb kiderüljön, ha valami baj van.
A szívizomgyulladás tünetei
Mivel ezt a betegséget a legtöbb esetben vírusok vagy baktériumok okozzák, így olyan tünetek szoktak jelentkezni, mint a nátha, köhögés, láz, fejfájás és ízületi fájdalmak. Ezekhez még társulhat fáradtság, kimerültség, gyengeség, csökkent terhelhetőség vagy légszomj. Egy akut szívizomgyulladás kezdeti stádiumában gyakran csak ezek a panaszok alakulnak ki.
Mivel ez a betegség a szívet érinti, egyes panaszok annak működése kapcsán is jelentkeznek. Egy egészséges ember nem érzi a szívműködését, azonban szívizom gyulladása esetén a betegek úgy érzik, mintha szaporább vagy rendszertelenebb lenne a szívverésük. Ennél a betegségnél a normális elektromos impulzusokon kívül továbbiak is keletkeznek vagy épp lelassul azok továbbítása, aminek követeztében rendszertelenné válik a szívverés.
Hogyan diagnosztizálják a szívizomgyulladást?
Ha észleljük szívünk működését – például azt, hogy szívdobogás érzésünk van, különösebb fizikai terhelés nélkül –, akkor azonnal keressük fel háziorvosunkat. Az orvos felveszi az anamnézist, érdeklődik a tüneteink és panaszaink, korábbi betegségeink, esetleges műtéti beavatkozások iránt.
Ezt követik a fizikai vizsgálatok, melyek során az orvos meghallgatja a tüdőnket és a szívünket, megvéri a vérnyomásunkat és a pulzusunkat. Ezen kívül annak is utánajár, hogy van-e bármilyen jele szívbetegségnek. Ebben az esetben a beteget kardiológushoz irányítja, aki speciális vizsgálatokat végez, így például EKG-t, szívultrahangot. Ezek a vizsgálatok információt adnak a szív struktúráról és működéséről, és észlelhető az is, ha a szívburokban nagyobb mennyiségű folyadék van.
Természetesen a vérvétel sem maradhat el, amely során többek közt megmérik azokat az enzimeket, amelyek a szívizom károsodása esetén bekerülnek a véráramba, ezért ott a szintjük emelkedni fog. Ugyancsak vizsgálják azon vírusok és baktériumok ellen termelt ellenanyagok szintjét, amelyek okozhatják a szívizomgyulladást. Szükséges a mellkas röntgen elvégzése, és a pontos diagnózis felállításához sokszor indokolt az MR vizsgálat is. Ritkán szükséges lehet a szívből vett szövetminta elemzése is.
Hogyan kezelhető, gyógyítható a szívizomgyulladás?
A beteg legfontosabb teendője, hogy kímélje magát, kerülje a fizikai megterhelést. Ez azért annyira fontos, mert a szívizomgyulladás akár hosszútávú szívkárosodáshoz is vezethet. A megbetegedés után több héttel sem erőltethetjük meg magunkat.
Sokszor vírus okozza a szívizomgyulladást, amikor csak tüneti kezelésre van lehetőség – így kímélő életmódra és ágynyugalomra.
A bakteriális szívizomgyulladásnál más a helyzet, hiszen a kezelőorvos felír speciális antibiotikumot, amely hatékony a kimutatott kórokozóval szemben. Ha gomba váltotta ki a betegséget, akkor antimikotikum szedése javasolt, míg paraziták ellen antiprotozoikus gyógyszeres kezelést ír elő az orvos.
Bizonyos esetekben szóba jöhet a kortizon, aminek gyulladáscsökkentő hatása van, továbbá gátolja a szervezet immunreakcióját a szívizommal szemben. Ez a kezelés különösen fontos akkor, ha autoimmun folyamat indította el a betegséget.
A szívbetegségek megelőzése
A szív a testünk motorja, így fokozottan kell figyelnünk annak egészségére. Ennek legegyszerűbb módja, ha megfogadjuk a következő tanácsokat.
Fogyasszunk kevesebb sót
A só köztudottan károsan hat a szívünkre, hiszen gyakran magas vérnyomást okoz. A napi ajánlott mennyiség 5 gramm, de ennek a kétszeresét szoktuk elfogyasztani. Épp ezért mindig vizsgáljuk meg az élelmiszerek tápanyagtartalmát, hiszen olyan ételekben is van só, amikről sosem gondoltuk volna.
Táplálkozzunk kiegyensúlyozottan
A mediterrán konyha a legjobb választás: együnk minél több zöldséget és gyümölcsöt, salátát, teljes kiőrlésű termékeket és halat. Ehhez természetesen az is hozzátartozik, hogy kerüljük az alkoholt és a dohányzást.
Csökkentsük a stresszt
A nagyfokú, sorozatos stressz rendkívül rossz hatással van a szívünkre, így azt muszáj csökkentetnünk. Figyeljünk az elegendő alvásra, mindig tartsunk szünetet, próbáljuk ki akár a jógát.
Mozogjunk többet
A fizikai aktivitás megerősíti a szívet, a vérnyomásunk csökken, az anyagcserénk pedig felgyorsul. Az olyan sportok, mint a futás, biciklizés vagy úszás rendkívül jó hatással vannak a szív- és érrendszerünkre. Hetente többször mozogjunk 30-60 percet.
Csökkentsük a túlsúlyt
Az elhízott emberek gyakran szenvednek valamilyen szívbetegségben, hiszen a túlsúly miatt jellemző a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy a szervezet krónikus gyulladása.
Építsük be táplálkozásunkba a megfelelő étrendkiegészítőket
Szívünk egészségét támogathatjuk B-, C-, E-vitaminnal, ezeken kívül ajánlott a Q10 koenzim bevitele is, mely hatással van a szív energiaellátására. Az Omega-3 zsírsavak támogatják a szív munkáját, továbbá lelassítják az artériák beszűkülését. A magnézium, kálium és a kalcium pedig fokozzák a szívizomerőt. Ezeken kívül bátran vigyünk be a szervezetünkbe L-karnitint, béta-karotint, fokhagymát és gingko bilobát, vagyis páfrányfenyő kivonatot.
