Ez utóbbiak általában kevésbé feltűnően alakulnak ki, nem is annyira markánsak, mégis sok bosszúságot okoznak. Ilyen tünet lehet a bőr egy adott területének megvastagodása, viszketése, aminek a hátterében sokszor az úgynevezett kontakt-allergia (pl. fémallergia) áll: így, ha nyakláncunk, vagy óraszíjunk, netán övünk csatja alatt jelentkeznek ezek a panaszok, érdemes ezeket a kiváltó ágenseket megszüntetni, de legalábbis másmilyenre cserélni.
Idegen testként viselkednek
A klasszikus, hirtelen kialakuló allergiás bőrtünet a csalánkiütés: az érintett bőrterületen erős égő érzés, viszketés, bőrpír, majd idővel apró, vízszerű folyadékot tartalmazó hólyagocskák jelennek meg. Sok esetben a folyamatot a bőrfelület duzzadása is kíséri.
A szervezetünkbe bekerülő különböző anyagok ugyanis idegen testekként viselkednek. Ezek lehetnek a bőrünket érintő anyagok (pl. csalánütés), de a keringésünkbe bejutó (beinjekciózott, vagy a tápcsatornán keresztül felszívódó) molekulák is. Immunrendszerünk felismeri őket, és ellenanyagokat képez ellene.
Ezek után, ha az adott idegen molekula ismét bekerül, már készen áll ellene az „immunhadsereg”, és innentől többféle módon létrejöhet a találkozás, ami egyben megszabja a folyamat kimenetelét is: lehet akár percek alatt létrejövő súlyos allergiás folyamat (anaphilaxia); lehet egy kevésbé látványos, de azért tüneteket produkáló „sima” allergiás reakció, de akár a hosszabb idő alatt kialakuló krónikus, azaz, elnyújtott forma is. Mindez egy igen szigorúan szabályozott, sőt, önmagát szabályzó mechanizmus, ahol a gátló folyamatoknak ugyanakkora szerepe van, mint az allergiás tünetek megjelenéséért felelős lépéseknek. (Vannak néhányan közöttünk, akiknél ez a gátló folyamat sérül: ők egész életükben „küzdenek” a súlyos allergiás tünetek ellen, őket, speciális gyógyszerigényük miatt szakorvosok gondozzák.)
Hatóanyagok
A tünetek kiváltásáért a reakciók következtében a sejtekből felszabaduló anyagok (pl. hisztamin) a felelősek, így evidens, hogy az allergia enyhítését célzó terápiák bázisa ezt a folyamatot megakadályozni. Ilyenek pl. az antihisztaminok, amelyek vény nélkül is elérhetőek. Alkalmazásuk előtt kérjük ki orvosunk, gyógyszerészünk tanácsát, az alkalmazhatósági területek, hatás-mellékhatások tekintetében.
Súlyosabb esetben szükség lehet az antihisztaminok direkt keringésbe juttatására, illetve „keményebb” szerek, mint pl. a szteroidok alkalmazására. Ezek azonban már szakorvosi utasításra, rendszerint kórházi körülmények közt zajlanak.
Külsőleges kezelésre szintén többféle készítmény áll rendelkezésre, ezek némelyike (főként a szteroidtartalmúak) csak orvosi rendelésre, és csak meghatározott ideig használhatók, míg más készítmények (pl. hűsítő gélek, zsírozó krémek, speciális fürdetők, samponok, olajok), persze, csak a gyógyszerésszel való konzultációt követően nyugodtan bevethetők bármikor.
Bőrápolásról bővebben...
