Összességében elmondható, hogy „szerencsésebbek”, akiknek alacsony a vérnyomásuk, mint a magas vérnyomás által érintettek, mert az előbbiek várható élettartama magasabb. Cikkünkből megtudhatja, milyen problémákat okozhat az alacsony vérnyomás!
Az alacsony vérnyomás tünetei
A szükséges vért a
test minden egyes részéhez keringésünk juttatja el, melynek fenntartásához szükség van a vérnyomásra. A vérnyomás alatt általánosságban a nagy artériákban mérhető nyomást értjük, bár a
vérnyomás érték két számot takar. A szívünk a vért összehúzódások és elernyedések váltakozásával pumpálja. A vérnyomás két számértéke a szisztolés (összehúzódás) és a diasztolés (elernyedés) nyomás higanymilliméterben - 130/80 Hgmm. A
40 éven felüli korosztálynál a szisztolés vérnyomás értéke a fokozottan figyelendő, mert ez az érték pontosabban és
biztosabban jelzi a szívinfarktus és a szélütés (stroke) esetleges kockázatát.
A
rendkívül alacsony vérnyomás esetén olyan kellemetlen tünetek léphetnek fel, mint az
émelygés, szédülés, ájulás. Az esetek zömében ezek kezelést nem igényelnek, de ha a panaszok tartósan fennállnak, ki kell vizsgálni, milyen kiváltó tényezők állnak a háttérben.
Vérnyomásunkat
30 éves kor felett ajánlott rendszeresen mérni, főleg, ha a családunkban vannak vérnyomás problémákkal küzdők. Manapság az otthoni vérnyomásmérőkkel éppoly pontos eredményeket kaphatunk, mint az orvosi vizsgálaton. Ha a tüneteket tapasztaljuk, és szeretnénk kideríteni, milyen jellegű vérnyomás áll a háttérben (magas, alacsony vagy ingadozó), vezessünk a számokról vérnyomás naplót!
Az alacsony vérnyomás okai
Alacsony vérnyomásról tehát akkor beszélünk, ha a szisztolés érték 100 Hgmm alatt van. Normális, ha az ember hirtelen helyzetváltoztatás, felállás után megszédül, mert megzuhan a vérnyomása. Ez akár -20 Hgmm esés is lehet, ám ez nem jelent alacsony vérnyomást.
Az alacsony vérnyomás oka lehet öröklött hajlam, amikor szervi okok nem diagnosztizálhatóak a háttérben. Bizonyos fizikai jellemzők, például a magas, vékony testalkat is hajlamosít erre az állapotra. De felléphet kamaszkorban is, a hormonális változások miatt, vagy akkor, ha valaki nagyon inaktív életet él. Ezeket nevezzük primer alacsony vérnyomásnak. Más esetben szekunder okokról beszélhetünk, azaz szervi elváltozás, vagy akár gyógyszer szedése okozza az alacsony vérnyomást.
A perctérfogat csökkenhet rendellenesen működő szívbillentyű, szívritmuszavar, tüdőembólia, illetve szívinfarktus okozta szívizom-károsodás, pajzsmirigy alul működés miatt, de felléphet kiszáradás vagy masszív vérzés következtében is. Leeshet a vérnyomás az erek túlzott mértékű kitágulása miatt (vérmérgezés kapcsán fellépő keringési rendellenesség), anafilaxiás sokk (súlyos allergiás reakció), kánikula, láz, idegrendszeri elváltozások és gyógyszer mellékhatás következtében is.
Várandós nőknél viszonylag gyakori az alacsony vérnyomás, és azoknál is, akik huzamosabb ideig ágyhoz kötötten élnek, fekvőbetegek. Táplálkozási zavarból adódó tápanyaghiány is okozhat tüneteket, illetve enzimek hiánya is előidézheti a hypotóniát. Bizonyos gyógyszerek is okozhatnak alacsony vérnyomást, így az antidepresszánsok, a vízhajtók, vérnyomáscsökkentők, pszichés panaszokra felírt gyógyszerek, és általánosságban az olyan készítmények, amelyek tágítják a vérereket.
Az alacsony vérnyomás kezelése
Az alacsony vérnyomás diagnosztizálásában nagy szerepe van a páciens önmegfigyelésének, a tünetek észlelésének, valamint az említett rendszeres vérnyomásmérésnek. A szakorvos 24 órás vérnyomásmérő viselését is elrendelheti, ha pontosabb képet szeretne kapni az okokról, vagy, hogy például milyen időszakban zuhan meg a vérnyomás.
Hogy az alacsony vérnyomást kell-e kezelni, attól függ, hogy milyen kiváltó tényezők állnak a hátterében. Ha gyógyszerszedés váltotta ki, akkor a kezelőorvos másik készítményt írhat fel, vagy módosíthat az adagoláson. Szekunder probléma esetén pedig a háttérben talált kiváltó okot, betegséget kell kezelni, nem magát az alacsony vérnyomást. A szédülés és az ájulás fiataloknál – csak akkor, ha nincsenek szívproblémáik! – legtöbbször nem aggodalomra okot adó tünetek, idősebbeknél viszont már súlyosabb problémákra is utalhatnak.
Kerülni kell azokat a tevékenységeket, amelyek előidézik a tüneteket: a hirtelen felállást, túl forró zuhany vételét, a sokáig tartó mozdulatlan fekvést, figyelni kell a kellő mennyiségű folyadék és só bevitelére. Ha a hypotónia nem okoz tüneteket, vagyis nem befolyásolja az életminőséget, akkor nincs szükség a kezelésére, hiszen az ember jól van. Ebben az esetben az érrendszert érdemes trenírozni, odafigyelni a mozgásra, a kardio tevékenységek végzésére, beilleszteni a könnyed testmozgást a mindennapokba, és egészségesen étkezni.
Van, akinél a kávézás is segít, de inkább azt lehet kijelenteni, hogy az alacsony vérnyomásúaknál nem jelent problémát egy késő délutáni fekete elfogyasztása sem. Ha valakinél hirtelen fellépő alacsony vérnyomás, vérnyomásesés lép fel, akár eszméletvesztéssel, akkor mielőbb fektessük hanyatt a pácienst és lábait emeljük a magasba.
