A skizofrénia okai – Mi állhat a betegség hátterében?

2020. január 14.

Kapcsolódó tünetek:

félelem

Magyarországon több mint nyolcvanezer ember szenved ebben a mentális betegségben, aminek kiváltó okai nagyon összetettek. Lássuk, hogy mi vezethet a skizofrénia kialakulásához.

A skizofrénia okai – Mi állhat a betegség hátterében?

A skizofrénia okai – Mi állhat a betegség hátterében?

A mai napig nem teljesen egyértelmű a szakemberek számára, pontosan hogyan alakul ki a skizofrénia. Jelenleg úgy gondolják, hogy több tényező összjátéka váltja ki ezt a komoly betegséget. Az érintettekről elmondható, hogy sokkal érzékenyebben reagálnak a különböző belső és külső ingerekre, sokkal sebezhetőbbek az átlagembereknél. Utóbbi faktornak pedig nagy szerepe van a skizofrénia kialakulásában. A betegség megjelenésének további okait vesszük most sorra.

Genetikai tényezők

Azoknál a személyeknél, akiknél a családban már előfordult ez a betegség, sokkal nagyobb a skizofrénia kialakulásának a rizikója. A skizofrén személyek gyermekeinek kb. 50 százalékánál figyelhetőek meg különféle mentális rendellenességek, 12 százalékuknál pedig ténylegesen kialakul a skizofrénia. De nem csak azok tartoznak a rizikócsoportba, akiknek a családjában van érintett, amit az is mutat, hogy a skizofrén személyek mintegy 80 százalékánál nem azonosítható hasonló betegség a közeli rokonságban.

Biokémiai tényezők, módosult agyszerkezet

Az agyban több milliárd idegsejt található, melyek összetett anyagcsere-folyamatokon keresztül lépnek kapcsolatba egymással. Ezekben rengeteg kémiai anyag vesz részt, melyek, ha nincsenek egyensúlyban, zavart okoznak, ami a további tényezőkkel együttesen a skizofrénia tüneteinek megjelenéséhez vezethetnek. Itt a dopamin az egyik legfontosabb kémiai anyag. A legújabb kutatások során azonban arra jöttek rá a szakemberek, hogy más anyagoknak is komoly szerepük van a betegség kialakulásában. Ilyen például a glutamát.

Az agyban történő anyagcserezavarokon kívül az agy módosult szerkezete is közrejátszik a betegség megjelenésében. Például a limbikus rendszer rendellenességeinek is növelhetik a betegség kialakulásának esélyét.

Családi, szociális tényezők, traumatikus élmények szerepe a skizofrénia kialakulásában

Korábban úgy vélték az orvosok, hogy a családon belüli kommunikáció, a különböző nevelési formák és traumatikus élmények is vezethetnek skizofréniához, ezt azonban még nem sikerült tudományosan bizonyítani. Az azonban biztos, hogy a családtagok közötti kommunikáció típusa befolyásolhatja a betegség lefolyását. Különböző traumatikus élmények, nehéz életszakaszok (munkahelyváltás, párkapcsolati státusz változása, munkanélküliség…) nem tartoznak a rizikófaktorok közé, azonban felerősíthetik a skizofrénia tüneteit, sőt mi több, visszaesést is okozhatnak.

A bipoláris zavar fázisai3

A bipoláris zavar fázisai

A bipoláris zavarral küszködő ember rendkívül szélsőséges érzelmi hullámzásokon és hangulatingadozáson megy keresztül, melytől nem csak ő szenved, de a környezete is.

Mi állhat a pánikbetegség hátterében?2

Mi állhat a pánikbetegség hátterében?

A pánikbetegség a legfélelmetesebb pszichés zavarok egyike. Fontos, hogy elkülönítsük a pánikrohamtól. Utóbbit élete során az emberek 10%-a legalább egyszer átéli. Pánikbetegségről akkor beszélünk ha a pánikrohamok többször ismétlődnek.

Menedzserbetegség – Miről ismerjük fel?

Menedzserbetegség – Miről ismerjük fel?

Menedzserbetegségnek nevezzük általánosságban azokat a testi panaszokat, melyek elsősorban a munkahelyünkön szerzett folyamatos stressz hatására alakulnak ki. A tünetek idővel erősödhetnek, és akár életveszélyes állapotot is előidézhetnek.

Ezért fontos, hogy ne legyünk egyedül

Ezért fontos, hogy ne legyünk egyedül

Magyarországon minden tizedik ember érzi magát gyakran egyedül. Vannak élethelyzetek, amelyek generálják ezt a hiányérzést, de a magány bárkit elérhet, rombolva az önértékelést, megbetegítve lelket és sok esetben a testet is.

A megbocsátás egészségesebbé tesz

A megbocsátás egészségesebbé tesz

Rengeteg kutatás vizsgálta már a megbocsátás jótékony hatásait, és számos tanulmány arra a megállapításra jutott, hogy pozitívan hat az egészségünkre, ha inkább megenyhülünk, mintsem örökre haragot tartunk.

Összes cikk Psziché témában