A reflux okai és tünetei

Akkor beszélünk refluxról, amikor a többnyire savas gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe, ami annak alsó záróizmának elégtelen működésére vezethető vissza. Mindez egy-egy esetben teljesen normális jelenség, reflux esetén azonban a visszaáramló gyomortartalom mennyisége és gyakorisága nagymértékben megnő. A gyomorsavnak egyébként komoly feladata van, hiszen segíti az emésztést, és felszámolja a káros anyagokat. Míg azonban a gyomrunkban nem tud kárt tenni a sav, addig a nyelőcsövünket –  pontosabban a nyelőcső nyálkahártyáját – károsíthatja. Az érintettek gyakran gyomorégésre, gyomorgörcsökre, száraz köhögésre panaszkodnak, azonban akár alvászavarokat, ennek következtében pedig nappali fáradtságot is okozhat ez a betegség. Kezelésére többféle eljárás is ismert. Ezek közül a gyógyszeres kezelés, és a speciális diéta talán a legelterjedtebbek, de ezek hatásosságát tovább lehet fokozni különféle természetes eljárásokkal –  például a kamillatea fogyasztásával – is. Amennyiben nem kezeljük időben és megfelelően a refluxot, annak akár súlyos következményei is lehetnek. A visszaáramló gyomorsav szervi elváltozásokat, nyálkahártya-gyulladást, krónikus tüdőbetegséget, valamint akár nyelőcsőrákot is okozhat.

A reflux tünetei – Mikor és hogyan jelentkeznek?

Ahogy azt már említettük, reflux esetén a nyelőcső záróizma nem működik megfelelően, aminek következtében a gyomorból ki tud áramlani a sav. Ez az alábbi panaszokat okozhatja:

• Gyomorégés: Ez az egyik legtipikusabb tünet, mely a testhelyzetünk változtatásával – például lefekvés vagy lehajlás során – felerősödik. A gyomorégés szintén sokkal intenzívebb egy kiadós étkezés után, de az alkohol- és a kávéfogyasztás, továbbá a dohányzás és a stressz is súlyosbíthatja.
• Nyelési zavarok: A visszaáramló sav miatt károsodik a nyelőcső nyálkahártyája, ami ezáltal számos baktérium táptalajává válik, továbbá az ételmaradékok is könnyebben megtapadnak rajta. Ez az irritáció megnehezíti a nyelést, hiszen a gyulladt nyálkahártya komoly fájdalmat tud okozni. Az érintettek gyakran olyan érzésről számolnak be, mintha gombóc lenne a torkukban. Előfordulhat az is – különösen folyadék nélkül fogyasztott száraz ételek esetén –, hogy a falat el is akad a nyelőcsőben, ami igen kellemetlen érzést okoz.
• Szájszag és böfögés: A nyelőcső nyálkahártyájának folyamatos irritációja következtében az ételmaradékok és baktériumok könnyebben meg tudnak azon tapadni, illetve elszaporodni. Ennek következtében olyan anyagok termelődnek a szájüreghez közelebb, melyek levegővétel során távoznak a szervezetünkből, kellemetlen szájszagot okozva ezzel. Amikor az elfogyasztott élelmiszerek a gyomorsavval és különféle emésztőenzimekkel találkoznak, akkor gázok termelődnek. Ez alapvetően egy teljesen normális folyamat, azonban azoknál, akik nyelőcsövének záróizma gyenge, felfelé áramolnak ki ezek a gázok. Ennek következtében gyakran savasat böfögnek.
• Köhögés: Egyes betegeknél a gyomorsav akár a légutakba is képes bejutni, ahol károsítja azokat. Ennek nyomán száraz köhögés alakul ki, mely leggyakrabban az éjszaka során jelentkezik, megnehezítve a nyugodt alvást. A köhögést reflexesen kiválthatja az is, ha a gyomortartalom csak a felső nyelőcsőbe kerül, és nem jut a légutakba.

Reflux kockázatát fokozó tényezők

Az étkezési szokásaink nagymértékben befolyásolják a reflux betegség kialakulását, hiszen egyes élelmiszerek irritálják a nyálkahártyát, továbbá arra késztetik a gyomrot, hogy több savat termeljen. Ezt a hatást elsősorban a kávé, az alkohol, a túl édes és a túl zsíros ételek, továbbá a stressz és a dohányzás is felerősíti. A reflux kialakulása tekintetében a nemek közt különbség figyelhető meg. A betegség a nőket sokkal gyakrabban érinti, és a kor előrehaladtával tovább nő kialakulásának az esélye. Gyakrabban jelentkezik túlsúlyos vagy elhízott egyéneknél. Ritka esetben kisbabáknál és gyerekeknél is megfigyelhetőek a reflux tünetei.

A reflux szövődményei

Amennyiben nem kezeljük a refluxot, a nyálkahártyán kialakuló krónikus gyulladás sebeket és fekélyeket okozhat. Ezek aztán vérzéshez vagy akár súlyos vérveszteséghez is vezethetnek. Amennyiben a légutakba is eljut a sav, ott tüdőgyulladást okozhat. Mivel a gyulladt szövetek beszűkítik a légjáratokat, így akár asztma is lehet a reflux szövődménye, de gége-, torok- és középfülgyulladás is jelentkezhet annak nyomán. A kezeletlen reflux súlyos esetben daganatos megbetegedéshez, pontosabban nyelőcsőrákhoz is vezethet. Ez a típusú rák lassan alakul ki, és a Barrett-nyelőcső előzi meg, amire jellemző, hogy a nyelőcső alsó részén a többrétegű el nem szarusodó laphám hengerhámmá alakul át, amiből már gyakran alakul ki malignus elfajulás.

Hogyan diagnosztizálható a reflux?

A diagnosztizálás első és legfontosabb lépése, hogy a beteg részletesen tájékoztatja kezelőorvosát tüneteiről, azok jellegéről és a fájdalom helyéről. Ezeken kívül azt is mielőbb azonosítani kell, mivel függenek össze a refluxos panaszok, mikor jelentkeznek, mikor enyhülnek, illetve mennyi ideje tartanak. A szakember továbbá a páciens életmódjával és étkezési szokásaival kapcsolatban is számos kérdést feltesz. Ezeken kívül természetesen számos vizsgálat is van, melyekkel pontosan meg lehet állapítani, hogy mi áll a panaszok hátterében. Ilyen a protonpumpa-gátló teszt, amely során azt vizsgálják, hogy a savcsökkentő készítmények képesek-e ténylegesen csökkenteni a refluxra jellemző tüneteket. Amennyiben a diagnózis felállításában bizonytalanság van, akkor elengedhetetlen az endoszkópia, azaz a felső tápcsatorna tükrözése. Ennek során a szakorvos egy kamerát vezet le a nyelőcsőbe, így egy képernyőn pontosan meg tudja nézni, hogy milyen állapotban van a gyomor és a nyelőcső nyálkahártyája, továbbá szövettani vizsgálatot is el lehet végezni. Egy harmadik vizsgálati módszer pedig, amikor egy szondát helyeznek el a nyelőcsőben, mely méri a reflux epizódok számát és azok időtartamának arányát 24 órára vonatkoztatva. Ezt a 24 órás pH-monitorozást abban az esetben szokták elvégezni, ha az előző két módszerrel nem lehetett egyértelműen diagnosztizálni a betegséget.