Hőártalom és hőártalom közt is van különbség. Milyen hatással lehet a hőség a szervezetünkre? Összeállításunkból kiderül.
Hőkollapszus
A magas hőmérséklet miatti ájulás esetén az eszméletvesztés rövid ideig áll fenn: néhány pillanattól pár percig, legtöbbször sosem tart 15 percnél tovább. A beteg az ájulás előtt gyengeséget, érez, de jelentkezhet fülzúgás és homályos látás is.
A hőkollapszus oka hirtelen bekövetkező vérkeringési átrendeződés: a periférián lévő erek kitágulnak, így támogatva a hőleadást. Ezzel intenzív verejtékezés is párosul. E két tényező együtt az agyi keringés zavarát eredményezheti, amely a tudat elvesztését okozza.
Napszúrás
Legtöbbször enyhe panaszokkal jelentkezik: fejfájás, szédülés, kábultság, émelygés, hányinger formájában. A beteg szívesebben van hűvös, sötét helyiségben. Súlyos esetben a testhőmérséklet hirtelen, jelentősen megemelkedi, erős fejfájás kíséretében. A beteg zavart lehet, sőt, az eszméletét elveszítheti. Csecsemők esetében jellegzetesen visító sírás, a kutacs feszülése és elődomborodása, valamint a védekező mozgés a klasszikus tünetcsoport.
Fontos, hogy a beteg mihamarabb hűvös, árnyékos helyre kerüljön. A tarkóra helyezett hideg vizes borogatás és az apró kortyokban fogyasztott folyadék jó hatású. Ha a tünetek nem javulnak vagy esetleg rosszabbodnak, mindenképpen kórházi kezelére van szükség.
Kiszáradás
Az izzadás folyadék- és elektrolitvesztéssel jár, ha ezeket nem pótoljuk, az kiszáradáshoz vezethet. Jellemző tünetei a fáradékonyság, az étvágytalanság, szédülés, fejfájás, a szapora szívverésérzés, hányás, az izomgörcsök és az eszméletvesztés.
Vízmérgezés
Az erős verejtékezés miatt kialakult só- és vízhiányos állapot nagy mennyiségű folyadékbevitellel való kiegyenlítése – amennyiben a sót nem pótoljuk - vízmérgezést okozhat, melynek vezető tünetei közé tartozik a látászavar és az izomgörcsök.
Hőguta
Magas külső hőmérsékleten végzett nehéz fizikai munka során termelődő hőmennyiséget a szervezet nem képes leadni, a testhő meghaladhatja a 40 °C fokot is, majd fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, eszméletvesztés léphet fel.
Hőkimerülés
Az esetek többségében több nap alatt fejlődik ki. A vízhiányos forma kialakulását a vízbeviteli hiány okozza, a sóhiányos változat legtöbbször izzadás következtében alakul ki, egyszerűbben megfogalmazva a verejtékezés mértékével a víz- és ásványianyag-pótlás nem tud lépést tartani. Fejfájás, szédülés, hányás jelentkezhet, a beteg ingerlékeny és bágyadt lehet. A pulzus szapora, szabálytalan. Később fájdalmas rángások alakulnak ki.
Hőpangás
Erős fizikai terhelés következtében, közepesen meleg, párás környezetben alakul ki. Gyakrabban fordul elő a terheléshez kellőképpen nem szokott, előzőleg kevés folyadékot fogyasztó személyeknél. Veszélyeztetettek az idősek és a túlsúlyosak is. Tünete a nagyfokú izzadás, hányinger, hányás, szapora légzés, szapora pulzus. A beszéd és a járás zavara alakulhat ki, létrejöhetnek izomgörcsök is.
Mit tegyünk az eszméletét vesztett emberrel?
A beteget minél hamarabb fektessük le, szellős, árnyékos, hűvös helyen. Lábait emeljük meg, polcoljuk alá, ruházatát lazítsuk meg. Amennyiben még eszméletlen, ellenőrizzük a légzést és keringést. Ha a beteg elesett, vizsgáljuk meg, hogy nem szenvedett-e komolyabb sérüléseket.
Amennyiben az eszméletvesztés negyed órán túl is fennáll, vagy görcsrohamok jelentkeznek (ájulás előtt vagy után), a beteg vizeletét vagy székletét maga alá ereszti, a tudat visszatérését követően tudat- és beszédzavar marad hátra, minél hamarabb lássa orvos a beteget, mert megvan az esélye, hogy komolyabb kiváltó ok található a háttérben.
