Nem vényköteles gyógyszereit házhoz szállítjuk, szakszerűen és gyorsan! 
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint évente több mint 8 millió ember hal meg dohányzás okozta betegségekben. Ennek ellenére mind a mai napig a lakosság jelentős része rendszeresen dohányzik. Becslések szerint a magyar férfiak legalább negyede gyújt rá mindennap, míg minden ötödik nőről mondható el ugyanez. A passzív dohányzás káros hatásai ennél is több embert érinthetnek – azokat, akik hiába nem gyújtanak rá, folyamatosan szívják a füstöt a közvetlen környezetükben cigarettázók miatt.
Valószínűleg sokan tisztában vannak a dohányzás káros hatásaival, ám a fenti statisztikákból úgy tűnik, nagyon is érdemes a témával foglalkozni. Cikkünkben bemutatjuk, mi zajlik le a szervezetben dohányzás hatására, mik a rövid távú káros következményei, milyen hátrányok tapasztalhatóak hosszú távon, illetve mit kell tudni a manapság igencsak népszerű elektromos cigarettákról.
Mi történik a szervezetben, amikor dohányzunk?
Először is fontos tisztázni, hogy a dohányzás nem csupán a cigarettázást jelentheti. Többek között a dohányrágás, a szivarozás, a pipázás és az elektromos cigaretta („e-cigi”) is dohányzásnak számít. Mindez nem csupán nikotint, hanem fajtától függően körülbelül 4-7000 különböző vegyi anyagot juttat a dohányosok szervezetébe, amiből nagyjából 70 kifejezetten rákkeltő.
Ez a káros szenvedély erős függőséget okoz, hiszen a nikotinnak mindössze 10 másodpercre van szüksége, hogy a szervezetbe jutva adrenalintermelésre buzdítson, és növelje a kémiai hírvivő dopamin szintjét, ami összességében jó érzéssel tölt el és energikus állapotot kölcsönöz.
A kellemes állapot azonban nem tart sokáig, sőt: utána olyan hangulati mélypont következhet, hogy a függőségben szenvedő ismét sóvárogni kezd a „bizsergés” után. Mivel a test könnyen hozzászokik a nikotinhoz, egyre több cigarettára lehet szükség ugyanannak a kellemes átmeneti állapotnak az eléréséhez. A függőség pszichés vonatkozásai közé tartozik, hogy a dohányzás rítusa sokak számára látszólagos stresszoldó (főleg poszttraumás stressz szindróma esetén), és a társas kapcsolatok fontos eleme lehet, ráadásul egyfajta önjutalmazó viselkedésmintaként rögzülhet.
Egy dohányos mindig meg tudja indokolni, hogy miért gyújt rá – ha másért nem, pusztán azért, mert „jólesik” –, ugyanakkor ez az illékony öröm nem mentesíti a káros egészségügyi következmények alól.
A dohányzás káros hatásai rövid távon
Lássuk, mit tapasztalhatunk akár azonnal – és rövid távon – a dohányzás miatt! A lista korántsem teljes, de elég ahhoz, hogy átfogó képet adjon a nem kívánt hatásokról.
Adrenalin szabadul fel
Bár a köznyelvben egyfajta pozitív jelzőnek számít, ha valamitől „buzog bennünk az adrenalin”, valójában egyáltalán nem szerencsés, ha túl gyakran megtörténik. Az adrenalin ugyanis egy, a mellékvesék által termelt hormon, és egyes idegsejtek közötti ingerület átvitelt biztosítja. Feladata, hogy kifejezetten vészhelyzetben stimulálja a központi idegrendszert, és növelje a vérnyomást a pulzusszámot, így ezek a tünetek hamar tapasztalhatóak dohányzáskor.
Aktiválódik a jutalomközpont
Dohányzás hatására aktiválódik az agy „jutalomközpontja”. Ez a pszichére is hatással van, mert rövid távon örömérzetet idézhet elő, aminek viszont nagy ára van: utána csökken az agyi aktivitás, és az elvonási állapot olyan tünetekhez vezet, amik újbóli rágyújtásra ösztönöznek.
Légzési problémák
Nehéz légzés, légszomj és köhögés akár másodperceken belül is jelentkezhet. Ezek a rövid távú tünetek annál enyhébbek lehetnek, minél régebb óta dohányzik valaki. A helyzet azonban csalóka, mert hiába tűnik úgy, hogy az illető „jobban bírja”, a hosszú távú következményektől így sem mentesül.
Fáradtság, szédülés, fejfájás
Mivel a dohányzás rontja a szervek és a sejtek vérellátását – és erre a központi idegrendszer az egyik legérzékenyebb –, a rágyújtás után nem sokkal jelentkező fáradtság vagy szédülés is sokak számára ismerős lehet.
Rossz lehelet
Az egyik legkellemetlenebb probléma, hogy a dohányzás óhatatlanul rossz lehelethez vezet, ami nem csupán a közérzetet rontja és a társas kapcsolatokban jelent hátrányt, de a szájüreg egészségi állapotának romlásával is jár.
Rosszabb ízlelés és szaglás
A dohányzás akadályozza a megfelelő vérkeringést és idegrendszeri működést, így hamar elégtelen érzékszervi funkciókhoz vezet. Különösen korán jelentkezik az ízlelésre és a szaglásra gyakorolt negatív hatása.
Mit tapasztalhatunk hosszú távon?
A következőkben sorra vesszük, hogy többek között milyen tüneteket, betegségeket, egyéb kellemetlenségeket okozhat hosszú távon a dohányzás.
Csökkenti a várható élettartamot
Már napi 4 szál is jelentősen csökkenti a várható élettartamot, hiszen számos betegség és egészségügyi probléma kockázatát növeli amellett, hogy korai halálozáshoz vezethet. A dohányosok élettartama éppen ezért átlagosan tíz évvel alacsonyabb. A nikotinfüggők kétharmada várhatóan a dohányzással kapcsolatos halálok miatt veszti életét.
Asztmát vagy COPD-t okozhat
A dohányzás a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) fő oka. Ez a súlyos, fokozatos állapotromlással járó, életminőséget jelentősen rontó betegség akadályozza a levegő áramlását a tüdőben. Az aktív dohányzás az asztma tüneteit is súlyosbítja, ráadásul növeli az asztma kialakulásának veszélyét felnőtteknél és serdülőknél egyaránt. Ugyanez elmondható a tuberkulózis (TBC) kockázatáról is.
Növeli a szívbetegségek kockázatát
Ez a káros szenvedély a szív- és érrendszeri megbetegedések egyik legsúlyosabb kockázati tényezője, ami vezető haláloknak számít mind a férfiak, mind pedig a nők körében. A dohányzás növeli a vérrögképződés kockázatát, és szűkíti az ereket, tehát az összes szerv vérellátottságát rontja, amire az agy és a szív például különösen érzékeny. A szívroham rizikója is nagyobb azoknál, akik rendszeresen rágyújtanak, ráadásul ők nagyobb eséllyel halnak bele a szívrohamba – akár már a negyvenes éveikben.
Rákos megbetegedések rizikója
Számos típusú rákos megbetegedés is köthető a dohányzáshoz, például:
- tüdőrák,
- gégerák,
- légcsőrák,
- húgyhólyagrák,
- fehérvérsejtek daganata (leukémia),
- méhnyakrák,
- vastag- és végbélrák,
- nyelőcsőrák
- mellrák,
- veserák,
- májrák,
- hasnyálmirigyrák,
- gyomorrák
- torok- és nyelvrák,
- mandularák.
Cukorbetegség
A dohányzás 2-es típusú cukorbetegséget okozhat. Kialakulásának kockázata 30-40%-kal magasabb a dohányzóknál, ráadásul a diabéteszhez társuló kórképeket, így a vese-, érrendszeri és szembetegségeket is súlyosbíthatja.
Látásproblémák
Makuladegenerációt is okozhat, vagyis a szem ideghártyájának (pontosabban a sárgafoltnak) pusztulását, ami gyengénlátáshoz, majd vaksághoz vezethet.
Termékenységi problémák
A dohányzás a nőknél megnehezítheti a teherbeesést, férfiaknál pedig ronthatja a sperma minőségét. Fogamzás után pedig magzatfejlődési rendellenességek, a vetélés és a koraszülés magasabb kockázatával kell számolni.
Női és férfi gondok
A termékenységi problémák mellett nőknél menstruációs zavarokat vagy korai menopauzát is okozhatnak a dohányzás útján bevitt káros anyagok, férfiaknál pedig növelik a merevedési zavarok és az impotencia kockázatát.
Emésztési problémák
A dohányosok körében sokkal gyakoribbak a különböző gyulladásos emésztőrendszeri problémák, például a gyomorfekély vagy a colitis ulcerosa.
Gyengébb immunrendszer, lassabban gyógyuló sebek
Fogékonyabbá tesz a különböző vírusos és bakteriális fertőzésekkel szemben, ráadásul a sebgyógyulást is lassítja a vérkeringés akadályozásának révén.
Rosszabb megjelenés
Elszíneződött, sárgás fogak, szürkés-fakó bőr, ritkább és vékonyabb szálú haj és korai ráncok – ezek mind a dohányzás nem kívánt, de nagyon is látható következményei közé tartoznak.
Elektromos cigaretták és az egészség
Ezek a modern eszközök füst helyett gőzt használnak, így juttatják be a nikotint a szervezetbe. Biztonságosabbnak hirdetik őket, mert nem égetik a dohányt – viszont biztos, hogy ugyanúgy káros hatással vannak a tüdőre és a szívre. Jó érv mellettük, hogy „egészségesebb” alternatívát biztosíthatnak a dohányzásra, de ha valaki előtte nem élt ezzel a káros szenvedéllyel, akkor hozzászokáshoz vezethetnek. Az ízesítések miatt még addiktívabbak, emiatt fokozott veszélyt jelentenek a tinédzserek körében.
Összegzés
Magyarországon a felnőtt lakosság legalább negyede dohányzik napi rendszerességgel. A cigarettázás mellett a dohányrágás, a szivarozás, a pipázás és az elektromos cigaretta („e-cigi”) is dohányzásnak számít. Ez a káros szenvedély 4-7000 különböző vegyi anyagot juttat a dohányosok szervezetébe, amiből 70 kifejezetten rákkeltő.
A dohányzás erős függőséget okoz, mert a szervezetbe jutó nikotin az adrenalin- és dopaminszint emelkedésével jár, aminek visszaesése után az érintettek újra át akarják élni ezt az állapotot, amihez egyre több dohányra van szükségük.
A rövid távú káros hatások közé tartozik a vérnyomás- és pulzusszám-emelkedés, a légzési problémák, a fáradtság, a szédülés, a fejfájás, a rossz lehelet, illetve a rosszabb ízlelés és szaglás. A dohányzás hosszú távon csökkenti a várható élettartamot, asztmát vagy COPD-t okozhat, növeli a szívbetegségek és a rákos megbetegedések kockázatát, hozzájárulhat a cukorbetegség kialakulásához, látásproblémákhoz vezethet, növeli a meddőség, az impotencia és a magzati problémák kockázatát, emellett felelős lehet emésztőrendszeri és immunproblémákért is.
