A demencia korai A demencia korai jelei és következményei

Az időskori elbutulás, vagy más néven demencia egy kellemetlen tünetegyüttes, amely egyaránt kihat a kommunikációra, a memóriára, illetve a szociális képességekre. A demencia különböző típusai világszerte az időskorral járó leggyakoribb betegségek. A demencia nem egy konkrét betegség, hanem olyan tünetegyüttes, melynek hátterében sokféle ok állhat, és az sem általánosan igaz, hogy ennek időskorban be kell következnie.

A korai felismerés rendkívül fontos a probléma kezeléséhez, ezért érdemes odafigyelnünk a lehetséges jelekre. A demencia gyógyíthatatlan betegség előfutára is lehet, ezért is fontos, hogy minél előbb megszülethessen a diagnózis, így önmagunkat és családunkat is fel tudjuk készíteni a mindennapokban bekövetkező változásokra. A demencia első szimptómái változatos formában, külön-külön, de akár egyszerre is jelentkezhetnek.

A demencia jelei

A szellemi leépülés a kor előrehaladtával egyre nagyobb százalékban jelentkezhet, ennek ellenére nem kőbe vésett, hogy minden idős embernek hanyatlani kezd a memóriája, és jelentkezik a többi tünet. A demencia előfordulása 60 éves kor felett még csak 1% körüli a fejlett országokban, míg 80 éves kor felett ez már 10-12%, és 90 éves kor felett elérheti a 30%-ot is.

Gyakori jellemző, hogy a beteg érdektelenné válik olyan dolgok iránt, amelyeket korábban örömet okoztak neki, illetve a szociális érintkezést is kerülni kezdi. Egyre kevésbé kezdeményező, inkább egyedül akar lenni, gyakran kedvetlen. A hirtelen hangulatingadozások és az ingerlékenység is együtt jár ilyenkor a rossz hangulattal.

Ha valaki nehezen talál meg korábban ismerős helyeket, illetve már a saját szűkebb környezetében sem tud eligazodni, az is a demencia tünete lehet. Ilyenkor gyakori, hogy eltéved, de előfordulhat, hogy azt is elfelejti, pontosan hová akart eljutni. Sok esetben a beteg nem találja kulcsait, iratait, naponta többször is ugyanazt a tárgyat keresi.

További tünete lehet a kialakuló demenciának a nyelvi kifejezés zavara. A demens betegnek egyre kevésbé jutnak eszébe a szavak, gyakran elfelejti a neveket, helyszíneket. Nehezebben is érteti meg magát a környezetével, és nehezebben ért meg dolgokat, azaz egyre körülményesebbé válik a vele való kommunikáció. A demens emberek absztrakt gondolkodása is sérül, nem tudnak elvonatkoztatni, összefüggéseket átlátni, viszonyítani, elvont fogalmakat értelmezni.

A napi rutinban beállt hirtelen változás is a demencia első jele lehet. A demensek számára gondot okozhat korábban hétköznapinak számító tevékenységeik elvégzése. Nem tudnak például kitölteni egy csekket, vagy nem tudnak megfőzni egy ételt, amit egyébként évtizedek óta recept nélkül készítettek el.

A demens betegek egyre gyakrabban felejtegetik el a mindennapi teendőiket – találkozókat, napirendet, fontos feladatokat vagy éppen azt, hogy mit hová tettek néhány perccel azelőtt. Idős embereknél gyakori például, hogy míg évekkel azelőtti dolgokra is élénken emlékeznek, addig azt már nem tudják megmondani, mit ettek az előző nap.

A demencia mögött megbúvó betegségek

Sokan félnek a végleges diagnózistól, ezért egyáltalán nem, vagy csak későn mennek el orvoshoz. Ez a tünetegyüttes  azonban a hozzátartozókat is érinti, egyrészt azért, mert az ő segítségükre, támogatásukra, megértésükre nagy szüksége van a betegeknek, másrészt a családnak is meg kell küzdenie a nehézségekkel. A demencia valóban nem gyógyítható, de a betegség súlyosbodása egy jól megválasztott terápiával akár évekkel késleltethető. Minél korábban feláll a diagnózis, és minél hamarabb elkezdik a kezelést, annál tovább élheti a páciens a megszokott életét.

A demencia formái, és az ezeket okozó betegségek

A demencia tünetei mögött ritka esetekben nem áll komolyabb betegség, hanem egyéb hiányosságok miatt jelentkeznek a problémák. A zavart viselkedés hátterében állhat akár folyadék-, vitamin- vagy ásványi anyag hiány is, de lehet gyógyszerek mellékhatása is (amiből az idősek nagy számban szednek), kiválthatja alkoholizmus, cukorbetegség, érszűkület, a hormonháztartás felborulása, illetve okozhat demenciát fejsérülés is, esetleg egy “lábon kihordott” stroke, de a HIV fertőzöttség is. Ezek esetén az elbutulást másodlagos demenciának nevezzük.

Az elsődleges demencia okozói a hírhedt elbutulásos betegségek, mint az Alzheimer-kór, Parkinson-kór, MSA, a Hallervorden-Spatz, Pick-kór és a Lewy-testes demencia.

Mit lehet tenni a demencia megelőzésére?

Ahhoz, hogy a   ellen tenni tudjunk, mindenek előtt ki kell vizsgáltatni, hogy mi állhat a háttérben. Már az első, legenyhébb tüneteket is komolyan kell venni, mert ezen múlhat egy ember jövője, és az, hogy meddig tud minőségi, emberhez méltó életet élni.

A diagnosztika része a tapasztalatok átbeszélése, laborvizsgálatok, a szervi elváltozások kiszűrése, pszichológia tesztek elvégzése, képalkotó módszerekkel (CT, MR) az idegrendszer feltérképezése. Ha a másodlagos demencia okait megtalálják, azokat sokszor lehet mérsékelni vagy megszűntetni, például kezelni a cukorbetegséget, javítani a keringési rendszer állapotán, kezelni egy fertőzést, pótolni a hiányzó tápanyagokat, elkerülni az alkoholfogyasztást, erősíteni az immunrendszert.

Bizonyos elsődleges demenciák esetén léteznek hatásos gyógyszerek (antidepresszánsok, antipszichotikumok), melyekkel javítható a beteg életminősége, és kitolható a hanyatlási fázis. Egyes esetekben javasolt pszichológushoz fordulni, kognitív stimulációs vagy realitás orientációs terápiát, validációs terápiát alkalmazni.

Fontos, hogy a demenciás személyek ne mondjanak le az élet élvezetéről. Ne hagyják el hobbijaikat, akkor sem, ha vannak hiányosságaik. A társas kapcsolatok megtartása és erősítése, az élmények gyűjtése, a szellem és a test tréningezése segítenek a tünetek tompításában, és a megelőzésben is. A testmozgást sem kell tehát kerülni, jót tehetnek a meditációval egybekötött lassú mozgásformák.

Hasznos lehet a napló vezetése, a heti teendők kifüggesztése, hasonszőrűekkel való beszélgetés, eszmecsere, akár online formában. Nem szégyen a tárgyak felcímkézése a teendőkkel, a hasznos telefonszámok kiírása, a gyógyszeradagoló doboz használata. Figyeljünk a táplálkozásra, bizonyos mikrotápanyagok és gyógynövények (ginkgo biloba, brahmi, tyúkhúr, Ashwagandha) segíthetnek a demencia kezelésében, késleltetésében.

Lényeges a hozzátartozók viselkedése is. A demenciával küzdő emberekhez sokkal több türelem kell, nem szabad ingerülten, agresszívan reagálni az ő esetleges agressziójukra, zavartságukra. Javasolt lassan, érthetően beszélgetni velük, időt hagyni a válaszadásra, egyszeri választási lehetőségeket kell felkínálni, de nem szabad hülyének nézni és lekezelni őket.