A mióma tünetei és kezelése

A mióma tulajdonképpen a méhizom jóindulatú daganatos betegsége, ami valóban a nőknél jelentkező leggyakoribb tumorfajta. Régóta ismerik, még Galenus figyelte meg, majd később többen is leírták az orvostudomány fejlődése során. Olyan daganatról beszélünk, ami szinte végtelen növekedésre képes, de még nagyobb méretben is jól kezelhető, és szerencsére jóindulatú – ám sajnos gyakran okoz meddőséget. A továbbiakban sorra vesszük a fajtáit, a mióma tünetei is szóba kerülnek és a kezelési lehetőségekről is írunk. A miómának három ismert formája létezik. Ezek közül a szubszerózus forma az, ami a méh hashártya-borítéka alatt jelenik meg a méh felszínén. Intramurális forma esetén a méhfalban jelentkezik a daganat, szubmokózus formánál pedig a méhnyálkahártya alatt. A szubszerózus forma az, ami képes kikocsányosodni, és le is válhat a méh faláról. A miómák legtöbbször nem önállóan alakulnak ki, hanem csoportosan fordulnak elő. A mióma okaival kapcsolatosan máig sok kérdés merül fel, de alapvetően hormonális folyamatokat sejtenek a hátterében. Úgy tartják, hogy a megtartott tüszőérés mellett rendszerint elmaradó sárgatestfázis és tüszőrepedés miatt alakul ki a daganat. Ilyenkor a női szervezetben csak a sejtosztódást serkentő tüszőhormonok termelődnek, melyek hatása sárgatesthormon hiányában nem történik meg. Nem véletlen tehát, hogy a mióma gyakrabban jelenik meg olyan esetben, amikor a fokozott sejtosztódás miatt kialakuló betegségek is jelen vannak. És éppen ezért nyújthat a miómával szemben akaratlanul is védelmet a hormonális fogamzásgátlás.

A mióma tünetei

A mióma a betegek kisebb részénél szinte teljesen tünetmentes, így sokszor csak véletlenül veszik észre a jelenlétét egy-egy vizsgálat során. Akiknél viszont fellépnek tünetek, ott a panaszok egy része a hormonális egyensúly felborulásából fakad. Ilyen az hosszú és fájdalmas menstruációs vérzés, a havivérzést megelőző fokozott emlőfeszülés, a vérzés indokolatlan kimaradása, esetleg a meddőség és az ismétlődő korai vetélés. A további panaszokat pedig a daganat általi térszűkülés váltja ki. Ezek a különböző vizelési panaszok, vizeletelfolyási akadályok, húgyúti fertőzések, székletürítési nehézségek. A szubmukózus mióma okozhat még kései vetélést, méhlepény-elégtelenséget, és akár életveszélyes vérveszteséget is.

Kezelése

A miómák esetén sokszor gyógyszeres kezelés is elég lehet, de előfordul az is, hogy műtétre van szükség. Utóbbira  akkor kerül sor , ha  olyan mértékű a daganat, hogy az összenyomja a környező szerveket vagy esetleg más módon nem kezelhetőek már az általa okozott tünetek (így például az erős és fájdalmas vérzés). Műtét esetén van, hogy a teljes méhet távolítják el, máskor a méhnyak feletti részét csonkolják; és szerencsére az is előfordul, hogy a méh megtartásával tudják eltávolítani a miómát, ezzel megőrizve a fogamzóképességet. Manapság egyre újabb kezelési módok látnak napvilágot. Ezek közül egy, a célzottan a miómába adott speciális injekció, mely a mióma sorvadását okozza. Gyógyszeres kezelés során a hormonkezelést kap a beteg, melynek hatására a mióma mérete csökken. A mióma szerencsére az esetek nagy részében jól gyógyítható, viszont sajnos a fogamzóképesség sokszor nem menthető meg.