A metabolikus szindróma a metabolikus rizikófaktorok olyan csoportja, melyek együttesen jelentkeznek. Ezek közé a metabolikus tényezők közé tartozik az inzulin rezisztencia, a magasvérnyomás, koleszterin rendellenességek, valamint a vérrögképződésre való fokozott hajlam. A betegek legtöbbször túlsúlyosak vagy el vannak hízva. 1940 óta ismert az összefüggés bizonyos anyagcsere-betegségek és a szív-és érrendszeri betegségek között.
Közismert, hogy a metabolikus szindróma a szív- és érrendszeri betegségek és az inzulinrezisztencia, valamint a rendellenes zsíranyagcsere talaján kialakuló 2-es típusú cukorbetegség fokozott rizikófaktora. Az inzulinrezisztencia a sejtek inzulinra adott csökkent válaszkészségét jelenti, mely a cukor vérből való felszívódását segíti az izmokba és egyéb sejtekbe.
A metabolikus szindróma X-szindróma vagy diszmetabolikus szindrómaként is ismert.
Hogyan definiálható a metabolikus szindróma?
Figyelembe véve a Nemzetközi Kardiológiai, Pulmonológiai és Haematológiai Intézet (NHLBI) és az Amerikai Kardiológiai Társaság (AHA) ajánlásait, akkor beszélhetünk metabolikus szindrómáról, ha az alábbiak közül egyszerre legalább három jelen van:
- Hasi elhízás: a haskörfogat férfiak esetén 102 cm (40 hüvelyk) vagy annál több, nőknél pedig 88 cm (35 hüvelyk) vagy annál több. Amerikában az ázsiai bevándorlók körében a határérték férfiaknál 90 cm (35 hüvelyk), nőknél 80 cm (32 hüvelyk).
- Szérum trigliceridszint: 150 mg/dl vagy annál több.
- HDL-koleszterin: férfiakban 40 mg/dl vagy annál kevesebb, nőknél 50 mg/dl vagy annál kevesebb.
- Vérnyomás: 130/85 Hgmm vagy efölötti.
- Éhomi glükóz-szint: 100 mg/dl vagy ennél magasabb.
Mennyire gyakori a metabolikus szindróma?
A metabolikus szindróma meglehetősen gyakori. Az Egyesült Államok lakosságának megközelítőleg 32%-a szenved metabolikus szindrómában. Ez az európai és latin-amerikai lakosság körében becslések szerint kb.25%, a kelet-ázsiai országokban pedig egyre nő ez az arány. Az USA-n belül a mexikói bevándorlóknál a legmagasabb az előfordulási arány. A metabolikus szindróma előfordulása az életkorral nő, és a 60 év fölötti korosztály kb.40%-a érintett.
Melyek a metabolikus szindróma okai, rizikó tényezői és tünetei?
Mint megannyi betegség esetén, a metabolikus szindrómára is igaz, hogy kialakulásában genetikai faktorok és környezeti tényezők is szerepet játszanak.
A genetikai tényezők magát a szindrómát, és annak valamennyi összetevőjét befolyásolják. A családban előforduló 2-es típusú cukorbetegség, magasvérnyomás és korai szívbetegség jelentősen megnöveli a betegség kialakulásának esélyét.
Környezeti tényezők, mint a mozgásszegény és ülő életmód, valamint a jelentős súlygyarapodás nagyban hozzájárul a metabolikus szindróma kialakulásához. A metabolikus szindróma a normál testsúlyú emberek 5%-ánál, a túlsúlyosak 22%-ánál, az elhízottak 60%-ánál jelen van. Azoknál a felnőtteknél, akik évente 5 vagy annál több font súlyt szednek fel, több mint 45% a metabolikus szindróma kialakulásának kockázata. Amíg úgy tűnik, hogy az elhízás jelenti a legnagyobb kockázati tényezőt, léteznek egyéb rizikó faktorok is:
- Változó korban lévő nők
- Dohányzás
- Szénhidrátban gazdag étrend
- Mozgásszegény életmód (akár súlyváltozás nélkül is)
- Absztinencia