Mandulaműtét felnőttkorban

2017. augusztus 29.

Kapcsolódó tünetek:

hajhullás, láz

A mandulaműtét leggyakrabban a gyermekeknél fordul elő, de a felnőttek esetében is ugyanúgy szükség lehet a mandulák eltávolítására. De vajon ilyenkor nagyobb kockázattal jár ez a beavatkozás és máshogy kell kezelni a területet a gyógyulás során? Egyáltalán, mire számítson az, akinél felnőttkorban kerül sor ilyen műveletre? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

mandulaműtét felnőttkorban

Mandulaműtéten, azaz tonzillektómián sok gyermek átesik, általában azért, mert a mandulák idült gyulladása gócot képez a szervezetben, és emiatt a test más részei is megbetegedhetnek. Arról nem is beszélve, hogy a gyulladás folyamatosan visszatér, és ezzel állandóan kellemetlen tüneteket okoz. Azonban a felnőtteknél ilyen visszatérő, tüszős mandulagyulladás szintén előfordulhat és sokszor nem is vagyunk tisztában azzal, hogy például a gyakori lázat, vagy hajhullást és ízületi gyulladásainkat a mandula megbetegedése idézi elő.

Pontos diagnózis után, a fül-orr- gégész dönt úgy, hogy a műtétet javasolja. Ilyenkor a műtétet végezhetik helyi érzéstelenítéssel és altatásban is. A művelet során rendkívül körültekintően ejtenek egy bemetszést a mandula körüli nyálkahártyán, majd a mandulát egy erre való eszközzel kihúzzák. Ezután a mandulához tartozó egyéb struktúrákat egy kanálszerű eszközzel távolítják el. Ez manapság gyakran lézerrel vagy rádiófrekvenciás készülékkel történik.

Nagyobb-e a kockázat felnőtt korban?

Kockázata minden műtétnek van életkortól függetlenül, így ennek a rutinszerű beavatkozásnak is. Itt a kockázatot jelentheti az altatás, a műtéti vágások pontossága, illetve az utóvérzés. Leginkább az utóbbi szokott problémát jelenteni, azonban, ha ezt időben felismerik és szakszerűen kezelik, akkor nem okozhat nagyobb bajt. Tehát a mandulaműtét felnőttkorban sem kockázatosabb vagy biztonságosabb, mint bármely más műtéti beavatkozás. Főleg, ha alaposan kivizsgálják a művelet előtt azt, hogy valóban a mandula okoz-e gócként tüneteket és valóban szükség van a kivételére. Az idült gyulladás miatt a mandula egyébként nem tudja ellátni kellően szűrő funkcióit, így kivétele után sem jelent majd igazi hiányt a szervezetnek.

Mire kell figyelni a gyógyulás során

Az utóvérzés leginkább a műtét utáni első és harmadik, illetve hatodik és nyolcadik nap között jelentkezhet. Ha vérzést tapasztalunk, akkor a legjobb, amit tehetünk, hogy mentőt hívunk, addig pedig jeges borogatást helyezünk a nyakra és a vért nem lenyeljük, hanem kiköpjük. Az utóvérzés megjelenését elkerülhetjük és a seb gyógyulását segíthetjük azzal, ha betartjuk a következőket a műtét utáni 8-10 napban:

  • Csak olyan ételeket fogyasztunk, melyek nem ingerlik a sebet, tehát kerüljük az erős, fűszeres, ecetes ételeket, az alkoholos és a szénsavas italokat. Fontos az is, hogy ne ragadjanak bele a sebbe, tehát a pempők, mint például a krumplipüré is, kerülendők. Mit egyen akkor a frissen operált beteg? Normál kosztot, jól megrágva, mely a nyelés során apránként eltávolítja a sebre rakódó lepedéket, az ott kialakuló pörköt, ezáltal megakadályozza azt, hogy a műtét utáni 6-8. napon a leváló pörk nagy sebet hagyjon maga után, és vérezzen. Fontos az is, hogy több folyadékot igyunk, mint egyébként és kerüljük az olyan elfoglaltságokat, melyek fokozzák a vérkeringést.
  • Kerüljük a nikotin és koffein bevitelt, valamint a tejtermékeket.
  • Nem használunk szívószálat, nem öblögetünk szájvízzel, és nem fogyasztunk túl forró vagy túl hideg ételt és italt.

Teljesen természetes, ha a beavatkozás után nyelés utáni fájdalom, torokfájás jelentkezik. Ilyenkor fájdalomcsillapítót alkalmazhatunk.

Megfázás gyerekkorban – Fő a megelőzés!

Megfázás gyerekkorban – Fő a megelőzés!

Ahogy beköszönt az ősz, egyre gyakoribbá válnak a felső légúti megbetegedések. Ez nem véletlen, hiszen a nyirkos, hűvös környezet jót tesz a kórokozók szaporodásának és terjedésének. Ráadásul fogékonyabbak is vagyunk a fertőzésekre, hiszen kevesebbet mozgunk és kevesebb vitaminhoz jutunk. Így vannak ezzel a gyerekek is, akiknél nem is olyan nehéz megelőzni a náthát, kezelni pedig szintén könnyű lehet!

A vesegörcs okai és kezelése

A vesegörcs okai és kezelése

Egészen gyakori betegség a vesegörcsöket legtöbb esetben okozó vesekövesség. A férfiak 10, a nők 5 százalékát érinti. 30 és 60 éves kor között alakulhat ki leginkább.

A vesefájdalom okai

A vesefájdalom okai

Több dolog is okozhat kisebb vagy nagyobb erősségű fájdalmat a vesében. Lehetnek ezek sérülések, vesekövesség, nem megfelelő veseműködés, gyulladás vagy más érzékenységek is.

A pajzsmirigy-túlműködés tünetei

A pajzsmirigy-túlműködés tünetei

Pajzsmirigy-túlműködés akkor áll fenn, amikor a pajzsmirigy túl sok hormont termel. Esetenként az egész pajzsmirigy fokozottan működik, azonban van olyan is, hogy a pajzsmirigyben csak egy túlműködő göb van. Sokszor nem derül ki a túlműködés oka, esetenként viszont átmeneti gyulladás húzódik meg a háttérben.

Az ételmérgezés tünetei

Az ételmérgezés tünetei

Az ételmérgezést - úgy tűnik - könnyű diagnosztizálni, de okait tekintve nem mindig egyszerű a helyzet. Ha a tünetek az ételek túlzott fogyasztása miatt alakulnak ki, nem igazi mérgezésről van szó, és bár a betegség rendkívül kellemetlen, gyógyulási ideje viszonylag gyors.

Összes cikk Egészség A-Z témában