Dr. Koncz Ferenc egy éve dolgozik a bátonyterenyei Kastélykert Gyógyszertárban patikavezetőként. Hivatásában a legjobban azt szereti, hogy a tára mögött nap mint nap megtapasztalja: tényleg jobb adni, mint kapni.
Hogyan lett Önből gyógyszerész?
Nagyon szerettem a kémiát, és szerettem volna emberekkel foglalkozni, a kettő pedig ezt a hivatást adta ki számomra. Ahhoz viszont kellett egy pici idő, hogy felfogjam és elfogadjam, mekkora felelősséggel jár ez a munkakör. Persze az ember sok mindent megtanul az egyetemen, de teljesen más szembesülni éles helyzetben ezzel. Ami azonban a nehézség ebben, éppen az a szépsége is: a döntéseinknek súlya és következménye van. Ez pedig önmagában is nagyon izgalmas. A szakmán belül pedig a dermokozmetika és bőrápolás az a szakterület, amivel a legszívesebben foglalkozom. Sikeresen be is vezettem a patikában ezeket a termékeket.
Mit szeret a legjobban a munkájában?
Tetszik, hogy képes vagyok hatni az emberekre. És jó látni az arcokon a hálát is. Tényleg igaz, hogy jobb adni, mint kapni. Örömmel tölt el, ha egy hozzánk betérő betegnek sikeres terápiát választok.
Hogyan hatott ki a pandémia a mindennapjaira?
A gyógyszertárban összefolynak a mögöttünk hagyott hetek és hónapok. Olyan, mintha tegnap robbant volna be a vírus első hulláma, azóta pedig folyamatosan csak a munkával foglalkozunk. Így nem is volt időm azon gondolkodni, hogy személy szerint nekem mit jelent ez időszak. Azért azonban nagyon hálás vagyok, hogy a hozzánk betérő emberek összeségében véve nagyon türelmesek és együttműködők voltak.
Kivétel persze mindig akad... Ezeket hogyan kezeli?
Igyekszem határozottan fellépni. Ebben sokat segítenek a korábbi tapasztalataim: a gimnáziumi éveimben és az egyetem alatt diákvezető voltam a Tescoban, és sokat dolgoztam pénztárban is. Ugyan nem összemérhető ez a táránál végzett munkával, de megtanultam kommunikálni az emberekkel. Nem jövök zavarba egy kényelmetlenebb szituációtól sem.
Mivel töltődik a szabadidejében?
Amióta Bátonyterenyén dolgozom, nagyon szeretek túrázni – már ameddig bírom szusszal (nevet). A másik nagy szerelmem: a vasút. Ha valamelyik nagyvárosban kirándulunk a párommal, nem maradhat el, hogy megnézzük a helyi vasútállomást. Itt, Nógrád megyében nagyon sok megszűnt vasútvonal van, ezek mentén mind végigsétáltunk már. Itt van egyébként a gyógyszertárunk mellett a helyi vasútállomás, és az ott dolgozókkal nagyon jó kapcsolatom van. A születésnapomra meg is leptek egy MÁV-os „csomaggal”, volt benne például formaruha és kulcstartó is. Ezeken túl az egészségpolitika is nagyon érdekel, a diplomamunkámat is ilyen témakörben írtam.
