Bronchitis vs. tüdőgyulladás – Melyikre mi utal?

A bronchitis a tüdő hörgőinek belső felszínét fedő nyálkahártya gyulladását jelenti, amit sokszor vírus okoz. Több formában és intenzitással is jelentkezhet, de jellemzően köhögéssel és slejm képződésével jár, akár lázat is okozhat. A heveny forma többnyire a légcsövet is érinti, rendszerint külső beavatkozás, kezelés nélkül is gyorsan gyógyul. Az idült hörghurut, vagy más néven krónikus bronchitis a hörgők olyan tartósan fennálló gyulladását jelzi, amelynél az évek folyamán szerkezeti változás is kialakul a hörgők falában, és komoly légzésfunkciós zavarokkal járhat. Magyarországon jellemzően a dohányzás miatt alakul ki a betegség, mert védelmi funkciói. Olyan személyeknél is magas a betegség kialakulásának a kockázata, akik tartós irritációnak teszik ki a légutakat – így például a poros helyen, építkezéseken vagy gyárakban dolgozóknál. A betegség elkerülése érdekében a megelőzés a legfontosabb. A dohányzás elhagyása mindképpen enyhíti a panaszokat, illetve általános immunerősítés is csökkenti a fertőzések kockázatát. Megbetegedés esetén a pihenés és a megfelelő folyadékpótlás nagyon fontos. A tüdőgyulladást nem mindig könnyű elsőre felismerni. Gyakran megfázásra vagy influenzára hasonlít, ami szintén levertséggel, erős köhögéssel és lázzal kezdődik, ezért nem biztos, hogy felmerül elsőre a tüdőgyulladás lehetősége. A mellkasi fájdalom – a „mintha kő lenne ott" érzés – azonban már gyakori tünet a betegség összes típusánál. A tüdőgyulladás tünetei mutathatnak bizonyos változatosságot, például nem biztos, hogy láz minden esetben jelentkezik, mivel vírusos, bakteriális és egyéb fertőzés is állhat a háttérben, és ezek más tünetekkel jelentkezhetnek. A tüdőgyulladás súlyos következményekkel járhat, csecsemőknél, időseknél és legyengült szervezetű betegeknél akár életveszélyes is lehet. A bronchitis és a tüdőgyulladás között nincs éles határvonal a kezdeti tünetek alapján. Általában azonban elmondható, hogy tüdőgyulladásról akkor beszélünk, amikor a tüdő léghólyagocskái gyulladtak. Ez elsőre nehezen diagnosztizálható, hiszen sok esetben az orvosi vizsgálat során gyanús zörej nem hallható. A jellegzetes ropogó, recsegő hang nem minden esetben észlelhető, és a gyulladt területek felett végzett, betegek által jól ismert „kopogtatás” sem hoz minden esetben eredményt. Ha fennáll a tüdőgyulladás lehetősége, akkor jellemzően a röntgenfelvétel szolgál egyértelmű bizonyítékkal – bár a betegség kezdetén előfordulhat, hogy az orvos már hallja a jellegzetes hangot, de a töntgen felvételen még nem látszik elváltozás. A tartós köhögés, láz és levertség esetén érdemes orvoshoz fordulnunk, hogy a megfelelő vizsgálatok alapján meg lehessen állapítani a betegség okát és elkezdeni a megfelelő kezelést, ami bizonyos esetekben akár életet is menthet. Fontos a megelőzés is, hiszen egy erős immunrendszer meg tudja akadályozni a fertőzés kialakulását.