A vertigó leggyakoribb okai

A vertigó a szédülések leggyakoribb és legismertebb formája. Ilyenkor olyan érzése támadhat az embernek, mintha forogna vele a világ. Akár olyan súlyos lehet a vertigó, hogy hányingert és hányást is okoz, ez azonban ritka. Általában a fej mozgatását érzékelő belső fül egyensúlyszervének rendellenes működése okozza. A vertigóval együtt az esetek többségében megjelenik egy rendellenes, ritmusos szemmozgás is, amit idegen szóval nystagmus-nak nevezünk. Ha hirtelen megszédülünk, nem kell azonnal a legrosszabbra gondolni, az esetek jelentős részében a vertigó nem betegségre utal, lehet ártalmatlan is. Megszédülhetünk például akkor, ha hirtelen felállunk az irodában egy hosszú koncentrálás után vagy egy bukfenc során hirtelen sok vér áramlik az agyba. Jellemző a vertigó vérvétel során is, ahol hirtelen nyomáskülönbség alakulhat ki a szervezetünkben. Vannak esetek, amikor a vertigót alapvetően ártalmatlan folyamatok idézik elő, ilyen a BBPV, vagy  benignus paroxysmalis pozicionális vertigó, ami statisztikák szerint minden ötödik szédüléses panasz okozója. A BPPV során intenzív, 30-40 másodpercig tartó szédülés alakul ki a fej helyzetének hirtelen változtatása nyomán. Akkor jelentkezik ez, ha a belső fülben található kalcium-karbonát kristályok egy része leszakad, és a belső fül kis félkörös ívjárataiba eljut. Ezek a kis darabkák mozgásuk során ingerlik a belső fül érzékelőit, melyek alapvetően az egyensúlyérzékelésért felelnek, ezáltal heves forgó jellegű szédülést hoznak létre. A BBPV oka napjainkban még nem tisztázott, de gyógyszeres kezelést nem igényel. A szakorvosok egy speciális mozdulatsort szoktak javasolni, aminek köszönhetően a tüneteket kiváltó részecskék leszakadhatnak, és nem váltanak ki tovább irritációt. Ha azonban vertigó visszatérő panaszokat okoz, mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni, hiszen betegség tüneteként is jelentkezhet. Legtöbb esetben a kiváltó okok mögött a belső fül gyulladása állhat. A gyulladás  hirtelen intenzív vertigót hozhat létre, amely néhány napon keresztül visszatérhet, akár hányingerrel együtt. A tünetek annyira hevesek lehetnek, hogy a beteg néhány napra betegszabadságra kényszerül. Bár a betegség oka nem egyértelmű, vírusos fertőzés merülhet fel a háttérben. A BBPV kezeléshez hasonló gyakorlatokkal gyorsan megszüntethetők a panaszok. A vertigós panaszokat okozhatja még a vestibularis migrén is,  amely során a betegek nagyon érzékenyek a mozgásra. Ebben az esetben a szédülést a vezetés vagy akár a televízió is kiválthatja, és napokig is eltarthat. Ritkán fordul elő, de a vertigó súlyos neurológiai panaszként léphet fel olyan életveszélyes betegségek során, mint a szklerózis multiplex vagy az agyvérzés. Ha vertigót tapasztalunk, nem kell pánikba esnünk, a leggyakoribb okok alapvetően ártalmatlanok, de ha a panaszok visszatérően jelentkeznek, érdemes szakember segítségét kérnünk.