A rekedtség bajt is jelezhet

Kapcsolódó tünetek:

Banális okok

A rekedtség leggyakrabban előforduló oka a hangszalagok túlerőltetése: beszélgetés hangos környezetben, kiabálás okozhatja kellemetlen tüneteket. Késő ősszel, télen gyakran okoz panaszt vírusfertőzés vagy megfázás.

Rekedtség maradhat hátra hosszantartó köhögéssel járó betegségek után, ilyenkor a hangszálak túlerőltetésének oka a hosszabb ideig fennálló köhögés. Rossz szokás a krákogás, ez is a hangszálak túlerőltetését okozza, sokszor ez felel a tartós rekedtséget.

Daganat is lehet

Az ok nélkül, (látszólag) hosszabb ideig fennálló rekedtség súlyos betegség jele is lehet, például gége-, vagy pajzsmirigydaganat.

Utalhat reflux betegségre is, ennek során a gyomorból visszaáramló savas váladék irritálja a felsőlégút nyálkahártyáját, ezáltal rekedtséget (is) okozva.

Masszív dohányosoknál a rekedtség állandóvá válhat, mert a dohányfüst miatt a hangszálakon vizenyő alakul ki. A dohányzás sok más (akár daganatos) betegség mellett hajlamosít a gégerák kialakulására is, ebből adódóan a rekedtség fül-orr-gégészeti vizsgálata mindenképpen szükséges.

Pajzsmirigy megnagyobbodásra, allergiára, ritkán idegrendszeri és belgyógyászati kórképekre is utalhat a rekedtség.

Gyermekeknél is

Hangképzési probléma a juvenilis diszfónia, mely a gyermekkori panaszok leggyakrabban előforduló változata is hosszantartó rekedtséggel jelentkezik. A nem megfelelő hangképzési technika kiváltó oka lehet, ha a kicsi a folyton túl akarja kiabálni társait, így folytonosan túlfeszíti a hangszálait.

A kezelés fül-orr-gégészeti vizsgálattal és a hallászavar kiszűrésével kezdődik majd logopédiai foglalkozások segítségre van szükség. A hangterápiával megtanulható a helyes légzés, szép artikuláció, valamint azok a hangképzési és levegővételi technikák, melyek által a rekedtség megszűnik.