A Hashimoto-betegség tünetei és kezelése

A leggyakoribb autoimmun betegségek egyike általában a pajzsmirigy megnagyobbodásával, illetve annak krónikus és fájdalommentes gyulladásával jár. A tüneteket a szervezet helytelen reakciója okozza, amely a pajzsmirigy számára ártalmas ellenanyagok termelődéséhez, így a szerv sejtjeinek folyamatos pusztulásához vezet, viszont megfelelő kezeléssel lassítható a folyamat. A rendellenes működés a betegség kezdetén még nem mutatható ki a pajzsmirigy által termelt hormonok (T3 és T4) szérumszintjének eltéréseiből, és ugyancsak normális az agyalapi mirigy által szekretált TSH szintje is. Nőknél sokkal gyakoribb, mint férfiakban, és menstruációs zavarok hátterében is állhat. Cikkünkben bemutatjuk a probléma lehetséges okait, tüneteit és kezelési módjait.

Mi az a Hashimoto-betegség?

A Hashimoto-betegség definíciója

A hashimoto thyreoiditis a leggyakoribb autoimmun pajzsmirigybetegség – és a pajzsmirigy-alulműködés leggyakoribb oka is egyben –, ami hibás immunválasz eredményeként alakul ki. Nevét Hashimoto Hakaru japán patológusról és sebészről kapta, aki elsőként írta le ezt a kórképet. Többségében nőket, alapvetően pedig a 20-40 év közötti korosztályt érinti. Nemzetközi becslések szerint elképzelhető, hogy akár majdnem minden tizedik ember érintett lehet, ám diagnózisra nem mindig kerül sor, mert ez a gyulladásos állapot enyhébb esetekben egyáltalán nem okoz tüneteket, a hormonok még nem mutatnak eltérést. A betegség a felismerésekor általában a pajzsmirigy csökkent működésével jár, ám eleinte túlműködés is előfordulhat. Fennállására emelkedett TSH-szint utalhat, a diagnózishoz pedig az úgynevezett anti-TPO és anti TG autoantitestek mennyiségi értékeinek ismerete is szükséges (ezek a pajzsmirigy alkotóelemei ellen termelődő antitestek) a szövettani vizsgálat mellett. A betegekben fokozott a koleszterin termelődése, így magas koleszterinszint is társulhat hozzá.

A Hashimoto-betegség okai

Noha egyelőre nem tudjuk, hogy pontosan mi indítja el az autoimmun folyamatot, de valószínűleg többtényezős háttere lehet, vagyis több rizikófaktor is szerepet játszhat benne. Ezek közül most felsorolunk néhányat.

• Genetikai hajlam: nagyobb lehet a Hashimoto-betegség kialakulásának kockázata, ha már előfordult a családban.
• Hormonális változások: összefüggésben áll a szervezet hormonháztartásának ingadozásaival, így kialakulására hatással lehetnek a szervezet egészére kiterjedő hormonális változások. Éppen ezért a szülés után egy éven belül jelentkező Hashimoto-betegség gyakran „magától” elmúlik.
• Magas jódbevitel: noha az alacsony jódbevitel pajzsmirigy-alulműködéshez vezethet, a Hashimoto-betegséggel élők nem fogyaszthatnak sok jódot, mert az a gyulladásos állapot súlyosbodását eredményezheti.
• Fertőzések: a vírusfertőzések számos autoimmun betegség rizikótényezői közé tartoznak, ami a Hashimoto-betegségre is igaz.
• Stressz: krónikus stresszhatás, pontosabban túlzott stresszhormon-termelés esetén nagyobb a Hashimoto-betegség kialakulásának kockázata.
• Dohányzás: a cigarettában található nikotin és más méreganyagok hozzájárulhatnak a helytelen immunválasz folyamatához.
• Radioaktivitás: amióta a csernobili atomkatasztrófa után jelentősen megnövekedett a pajzsmirigydaganatosok és az autoimmun pajzsmirigy betegséggel élők száma, köztudott, hogy a sugárterhelés is rizikófaktornak számít.

Gyógyítható-e a Hashimoto-betegség?

Az autoimmun kórkép a tudomány jelenlegi állása szerint nem gyógyítható. Megfelelő kezeléssel azonban fenntartható a normális hormonállapot. Pajzsmirigy-alulműködés esetén ez hormonpótlást jelent, túlműködésnél pedig akár műtéti vagy izotópos kezelést. Javasolni szokták a fokozott szelénbevitelt és a jód elkerülését. A hormonális egyensúly fenntartásában kulcsszerepet játszik a kiegyensúlyozott – általában a betegség sajátosságainak és a beteg igényeinek megfelelő, speciális – étrend. A cél az úgynevezett szubklinikai pajzsmirigygyulladás szintjének elérése, amikor a TSH-szint emelkedett, a perifériás hormonok szintje az élettani határokon belül van.

A Hashimoto tünetei

A panaszok minden esetben a pajzsmirigy károsodásának mértékétől függnek. Általában az autoimmun folyamat későbbi szakaszára jellemző alulműködéses tünetekkel szoktak orvoshoz fordulni, a kezdeti túlműködés jeleit lényegesen kevesebben észlelik. Rendkívül előrehaladott állapotban akár fájdalmas feszülés is előfordulhat, ami azonban ritka.

Kezdeti szakaszban (pajzsmirigy-túlműködés)

• A pajzsmirigy megnagyobbodása. A pajzsmirigy a nyak elülső részén, a pajzsporc előtt található. Mérete nőknél legfeljebb 18 cm³, férfiaknál pedig 25 cm³. Megnagyobbodása akár kívülről is látható lehet, és ez a tünet mindenképpen kivizsgálást igényel.
• Szapora szívverés. Alig van olyan szerv, aminek a pajzsmirigyhormon ne befolyásolnák a működését. A szapora szívverés ennek a hormonnak a túl magas szintjére is utalhat.
• Nyugtalanság, ingerlékenység. Pajzsmirigy-túlműködés esetén a felfokozott hormonális működés az idegállapotra és a hangulatra is kihat, ami nyugtalanságban és ingerlékenységben nyilvánulhat meg.
• Kézremegés. A nyugtalanság fizikai velejárójaként vagy önmagában is jelentkezhet. Bizonyos mértékű kézremegés időskorban akár normális jelenségnek számíthat, ám fiatalabbaknál és/vagy súlyosabb esetben célszerű orvoshoz fordulni vele.
• Megemelkedett vérnyomás. A tartósan normálérték fölötti vérnyomást nem véletlenül hívják „csendes gyilkosnak”: úgy tesz kárt a szervekben, hogy az érintettek gyakran nem is tudnak róla. Az emelkedett vérnyomás hátterében pajzsmirigy-túlműködés is állhat, mivel a pajzsmirigyhormon szintje a vérnyomást is szabályozza.
• Hajhullás. Az ismeretlen eredetűnek tűnő hajhullás minden esetben figyelmeztető jele annak, hogy valószínűleg gyulladásos gócpont található a szervezetben, ami kivizsgálást igényel.
• Alvászavar. Számos szervi vagy pszichés oka is lehet, ám tény, hogy a hormonális zavarok gyakran alvásproblémához (például nehézkes elalváshoz vagy álmatlansághoz) vezetnek.
• Fogyás. A pajzsmirigyhormon túl magas szinte miatt felgyorsult anyagcsere-folyamatok indokolatlannak tűnő fogyást idézhetnek elő még változatlan életmód esetén is.
• Hasmenés. Önmagában atipikus tünet, aminek akár kezelést nem igénylő, átmeneti emésztési zavar is lehet az oka. Ha viszont huzamosabb ideig fennáll, esetleg más panaszokkal egyidejűleg jelentkezik, indokolt a kivizsgálás.
• Menstruációs zavarok. A menstruációs zavarok hátterében gyakran pajzsmirigy-működési probléma áll. Sajnos mind az alulműködés, mind pedig a túlműködés cikluszavarhoz vezethet.
• Csökkent melegtűrés. A pajzsmirigy-túlműködéssel élőknek előfordulhat, hogy „folyton melegük van”, még akkor is, ha a külső hőmérséklet ezt nem indokolja.

Későbbi szakaszban (pajzsmirigy-alulműködés)

• Hideg végtagok. A hideg végtagok sokaknál gyerekkor óta fennálló adottságnak számítanak, ám a perifériás vérkeringés elégtelenségére is utalhatnak.
• Ödéma (vizenyő). A pajzsmirigyhormon szintje a nyirokkeringést is befolyásolja. A szerv elégtelen működése a nyirokfolyadék áramlásának lassulásához vezethet, ami „vizesedésben” nyilvánul meg. Ennek látható jele például a kéz- vagy lábdagadás, de más testtájon is jelentkezhet.
• Hangulatzavarok (levertség, depresszió). Kutatások bizonyítják, hogy a pajzsmirigy működése összefüggésben áll a hangulatzavarokkal. A depresszió és a pánikbetegség is gyakoribb azoknak a körében, akiknél valamilyen eredetű pajzsmirigy-alulműködést állapítottak meg.
• Ízületi fájdalmak. Mivel a pajzsmirigyhormon szintje az ízületek működésére (például az ízületi folyadék mennyiségére) is kihat, alulműködés esetén ízületi fájdalmak jelentkezhetnek, akár ízületi gyulladással.
• Száraz bőr, viszketés. A bőr csökkent nedvességtartalma nemcsak a nem megfelelő külső ápolás jele lehet, hanem belső elváltozásokra is utalhat. Ezek közül természetesen nem a pajzsmirigy-alulműködés az egyetlen, mégis gyakori tünetének számít.
• Töredezett haj. Ha a hajszálak megfelelő ápolás ellenére is sérülékenyek, akkor olyan tápanyag-felszívódási vagy hormonális problémára lehet gyanakodni, ami kezelést igényel. A pajzsmirigy-alulműködés az egyik lehetséges ok.
• Elhízás. Míg a pajzsmirigy túlműködése az anyagcsere „felpörgéséhez”, ezáltal fogyáshoz vezet, úgy az alulműködés éppen az ellenkezőjéhez: változatlan életmód mellett is indokolatlannak tűnő súlygyarapodás következhet be.
• Emésztési zavarok, székrekedés. A lassult anyagcseréhez társuló kellemetlen tünetek, amelyek megoldódnak a kezeléssel.
• Libidócsökkenés. A hormonális egyensúly felborulása a szexuális vágyra is kihat, ami a pajzsmirigy alulműködése után lényegesen csökkenhet, vagy akár teljesen meg is szűnhet.
• Fáradékonyság. A pajzsmirigy-alulműködést krónikusan alacsony energiaszint kíséri állandó fáradékonysággal, kimerültséggel.
• Menstruációs zavarok.
• Meddőség. Az átmeneti vagy a hosszabb távon fennálló pajzsmirigy-alulműködés is befolyásolhatja a teherbeesés esélyét. A kezelés hatására – a hormonális egyensúly helyreállásával – a termékenység is helyreáll.
• Memóriazavar. Az agy érzékeny a hormonális változásokra, így a pajzsmirigy alulműködésének kellemetlen velejárója lehet a memóriazavar vagy a koncentrációs képesség romlása.

Hogyan kezelhető a Hashimoto-betegség?

A betegség kezelése pajzsmirigy-alulműködéses fázisban általában gyógyszeres kezelést, pontosabban hormonpótlást igényel. Egyénfüggő, hogy milyen időtartamú gyógyszeres terápia szükséges, és kulcsszerepet játszik benne az is, hogy mennyire előrehaladott állapotban sikerült diagnosztizálni a betegséget. Amennyiben még nem halt el jelentős mennyiségű pajzsmirigysejt, elképzelhető, hogy néhány hónapig tartó terápia után a szervezet képes megőrizni a hormonális egyensúlyt. Más esetben viszont akár egész életen át tartó hormonpótlás is indokolt lehet. Huzamosabb ideig fennálló pajzsmirigy-túlműködésnél a gyógyszer mellett műtétre is sor kerülhet.

A Hashimoto-betegeknek fontos odafigyelniük az étkezésre: a rostban gazdag ételek fogyasztása, a zöldségek, a teljes értékű gabonafélék, illetve a mértékkel fogyasztott gyümölcsök és olajos magvak mind hozzájárulnak a hormonális egyensúly eléréséhez és megőrzéséhez. Ajánlott a cukros ételek és italok kerülése és a dohányzás mellőzése. A pajzsmirigy-diéta hatékony kiegészítője lehet az aktuális állapotnak és teljesítőképességnek megfelelő rendszeres testmozgás.

Nagyon fontos, hogy Hashimoto-betegség gyanúja esetén mindenképpen forduljunk orvoshoz, mert minél előbb sor kerül a megfelelő terápia elkezdésére, annál nagyobb eséllyel képesek regenerálódni a pajzsmirigy sejtjei, és állhat helyre a hormonális egyensúly.

Összegzés

Az igen gyakori Hashimoto-betegség egy autoimmun eredetű pajzsmirigy működési zavar, ami mind alulműködésben, mind pedig túlműködésben megnyilvánulhat. A pajzsmirigy krónikus gyulladásos állapotával jár, és változatos tüneteket idézhet elő az egész szervezetben. Speciális laborvizsgálattal, biopsziával, illetve képalkotó diagnosztikai vizsgálatokkal igazolható, majd általában gyógyszeres kezelést igényel. A szakorvos által meghatározott terápia – melyhez gyakran speciális diéta is tartozik – célja a hormonális egyensúly visszaállítása, ami a panaszok enyhülését vagy megszűnését és az életminőség javulását eredményezi.