1. Nem csak számokban mérhető
Az adatok, számok fontosak ugyan a diagnózis megállapításához, de önmagukban nem elégségesek.
2. Kezdődhet enyhe tünetekkel is
A pajzsmirigy betegségei kezdetben gyakran csak enyhe panaszokat okoznak. A betegek sok esetben és sokáig csak a „nem érzem jól magam” állapotot érzékelik: súlyproblémák, hízás, fogyás, bőr- és hajtünetek, szapora szívműködés, fáradtság és hangulati ingadozások határozzák meg a mindennapjaikat.
3. Könnyen összetéveszthető más betegségekkel
A pajzsmirigy problémák változatos tüneteket produkálhatnak, melyek könnyen összetéveszthetőek más betegségekkel. A diagnózishoz ezért elengedhetetlen a betegek tüneteinek részletes kikérdezése és fizikális vizsgálata: a panaszok, tünetek ismeretén kívül lényeges a családban előforduló örökletes betegségek, a beteg életében bekövetkezett nagyobb változások, például stresszhelyzetek feltérképezése, melyek szerepet játszhattak a panaszok megjelenésében.
4. Vérvizsgálat
A laboratóriumi vizsgálatok a szerv aktuális működéséről adnak felvilágosítást. Az agyalapi mirigy által termelt „thyreotrop stimuláló hormon” a TSH, illetve a pajzsmirigy hormonok FT3 és FT4 szintek meghatározása jelzi a szerv aktuális funkcionális állapotát. Ugyan a hormonszintek a napszakok szerint változnak, de a vérvételi standardok ennek megfelelően vannak kidolgozva. Az adatok értékelése minden esetben az orvos feladata.
5. Gyakran autoimmun eredetű
A pajzsmirigy betegségeinek nagy csoportja autoimmun eredetű, ezért szükségesek lehetnek az ilyen irányú vizsgálatok.
6. Diagnózis nem csak vérvétellel, hanem ultrahanggal is lehetséges
A pontos diagnózist segíti az ultrahang vizsgálat is. A képalkotó eljárások között az izotópos módszerek mellett ez a legelterjedtebb. Megmutatja a pajzsmirigy felépítését (göbös, ciszta), esetleges gyulladás fennállását, az erezettséget. A vizsgálat nem csak fájdalommentes, gyorsan elvégezhető, de a pajzsmirigy egészének állapotáról is képet ad. A vizsgálat alkalmas arra is, hogy segítségével vékonytű biopsziát (mintavétel) végezhessen a szakember.
7. Fontos az egész ember
Nagyon fontos, hogy ne csak a tüneteket, hanem az egész embert vizsgálva kerüljön sor a betegség diagnózisára, felderítve az esetlegesen a háttérben álló okokat is.
