Stressz mindig akkor keletkezik, ha egy bizonyos feladat nincs egyensúlyban a forrásokkal, nyilatkozta az American University pszichológia professzora, Kathleen Gunther. Ezen belül ugyanakkor két fajtája létezik: az egyik a distressz (negatív), a másik az eustressz (pozitív).
A krónikus stressz
A tartós stressz a fiziológiai vagy pszichológiai válasz egy hosszan tartó belső vagy külső stresszes helyzetre. Szakértők szerint azonban a kisebb dózisú stressznek akár pozitív hatása is lehet. A mindennapi kismértékű stressz (eustressz) akár meg is védheti a szervezetet az oxidatív károsodásoktól, melyek az öregedéshez is köthetők.
Íme, a stressz pozitív hatásai
- Fokozza a motivációt
Míg sok stressz hatására csökken a motiváció, addig a közepes mértékű épp ellenkezőleg hat. Egy feladat közeli határideje például segíthet a feladatra való összpontosításban, hiszen az idő múlásával egyre csak nő a motivációnk, hogy időben elkészüljünk vele.
- Rugalmasságot teremthet és ösztönözheti a növekedést
Annak ellenére, hogy a stressz néha kikészít minket, máskor épp ellenkezőleg hat: arra késztet minket, hogy megoldjuk az adott problémát, aminek köszönhetően nő az önbizalmunk, és még a készségeinket is a fejlesztjük, ami a jövőbeli tapasztalatok szempontjából fontos. A megnövekedett bizalommal a legtöbb ember kevésbé fél különböző ismeretlen szituációktól, így képes jobban irányítani a kialakult helyzetet.
- A stressz elősegítheti a kötődést
A stressz egyik legmeglepőbb pozitív velejárója, hogy képes javítani az emberi kapcsolatokon, ami pedig jótékony hatással van az egészségünkre. Ha az emberek szeretve és megértve érzik magukat, akkor a legkevésbé sem magányosak.
- Az élet része
A stresszmentes élet nem minden esetben jó, hiszen azokra a dolgokra vagyunk a legbüszkébbek, melyeket a legnehezebb volt elérni. Ha kitöröljük a stresszt az életünkből, akkor sok értékes dologtól esünk el.