Elterjedt tévhit, hogy csak az idő múlásával válhat fontossá glükozamin tartalmú étrendkiegészítőt szedni. Noha valóban csont- és ízületvédő tulajdonságáról ismerik a legtöbben – ami miatt fontos szerepet játszhat a mozgásképesség megőrzésében –, számos pozitív élettani hatása miatt bármilyen életkorban hasznos lehet: mindenkinek érdemes fontolóra vennie, aki fokozott fizikai megterhelésnek van kitéve, vagy szeret tudatosan odafigyelni az egészségére.
Cikkünkben bemutatjuk a glükozamint, mint az emberi szervezetben eleve megtalálható anyagot, a szervezetben betöltött szerepét, illetve azt is kifejtjük, hogy kinek ajánlott az étrendkiegészítő útján történő pótlása, s milyen problémákat okozhat a hiánya vagy éppen a túladagolása.
Mi a glükozamin?
A glükozamin a nitrogéntartalmú szénhidrátok csoportjába tartozó aminocukor, ami összetevője a cukorláncokból és fehérjékből felépülő glikoproteineknek. A porcok és ízületi szövetek egyik természetes alkotóeleme, ugyanakkor a csontvelőben is megtalálható ugyanúgy, mint a tengeri kagylókban, a rákfélékben vagy a gombákban. Egyes zsírok és fehérjék szintéziséhez nélkülözhetetlen, ami miatt az ízületeken kívül az ízületi folyadék, az inak és a szalagok felépítésében is szerepet játszik.
Tulajdonképpen „lengéscsillapítóként” és „kenőanyagként” lehet rá tekinteni, mert segít csökkenteni a súrlódást és így a mozgásszervrendszeri bántalmakat. Két alaptípusa van, a glükozamin-hidroklorid és a glükozamin-szulfát. Bár nincs szabály arra vonatkozóan, hogy mennyit kell bevinnünk belőle, az ajánlott napi bevitel 500 és 1500 milligramm közé tehető a legtöbb ember számára, ami fokozott fizikai igénybevétel vagy mozgás-szervrendszeri probléma esetén akár 3000 mg is lehet.
Laboratóriumi körülmények között 1876-ban állították elő először sósavval, méghozzá sósavval hidrolizált kitinből, ám a kémiai felépítése egészen 1939-ig váratott magára. Napjainkban már évtizedek óta számon tartják csont-, porc-, valamint ízületerősítőként. Az e célra előállított étrendkiegészítők sokszor más hasonló hatású anyagot, például kondroitin-szulfátot vagy metilszulfometánt – vagyis MSM-et – is tartalmaznak.
Szerepe az emberi szervezetben
Érdemes tisztában lenni vele, hogy milyen formái léteznek, és folyamatokban játszik szerepet az emberi szervezetben a glükozamin, s mit okozhat a hiánya vagy éppen a túladagolása.
Mit csinál a glükozamin?
Testünk kémiai vegyületek képzésére használja fel a glükozamint, amelyek többek között az ínszalagok, a porcszövetek és az ízületi folyadék alkotóelemei. Az ízületek egy vagy több csont összeköttetései – normális esetben súrlódásmentes mozgással, amit a csontvégeken lévő ízületi porcok garantálnak a közöttük lévő ízületi folyadékkal. Kutatások bizonyítják, hogy a glükozamin hozzájárulhat a porcok vastagságának és az ízületi folyadék mennyiségének megőrzéséhez vagy növeléséhez.
A glükozamin két fajtája étrendkiegészítőként különböző hatású, illetve hatékonyságú. A glükózamin-hidroklorid egyszerűbb felépítésű, ám a legtöbb vizsgálat alapján nem bizonyult kellően hatásosnak, vagyis a vizsgálati alanyok nem számoltak be jelentősebb eredményről, a kutatók pedig inkább a glükozamin-szulfát használatát javasolták. A glükozamin-szulfát egyik előnyös tulajdonsága, hogy könnyebben emészthető, jobban felszívódik, tehát összességében jobban hasznosul. Valószínűleg ennek tudható be, hogy az ezt tartalmazó táplálékkiegészítők kiemelkedő népszerűségnek örvendnek egyrészt a sportolók körében, másrészt pedig mindazoknál, akik megelőzés vagy kiegészítő kezelés gyanánt szedik.
Pozitív hatásai
A glükozamin főleg arról ismert, hogy szájon át történő pótlással – legalább 4 hétig, de inkább annál tovább szedett étrendkiegészítő esetén – csillapítja a fájdalmat és javítja a mozgásképességet térd porckopás esetén.
Ezzel együttvéve, eddigi vizsgálatok alapján a következő jótékony hatásait sikerült megfigyelni:
- Gyulladáscsökkentő hatás. Egyelőre nem tisztázott, hogy a glükozamin milyen hatásmechanizmus nyomán csökkenti a gyulladást a szervezetben, ám tény, hogy ízületi gyulladásban szenvedőknél adása mellett csökkennek a vérben a gyulladásra utaló laboratóriumi értékek.
- Ízületvédő hatás. A glükozamin egyik fő „feladata” az mozgásszerv-rendszer aktív és passzív része közül az utóbbihoz tartozó ízületek rugalmas szöveteinek, a porcszöveteknek védelme, méghozzá a porcok és az ízületi folyadék képződésében betöltött – már említett – szerepének révén. Ennek köszönhetően hozzájárulhat a porckopás folyamatának lassításához és az ízületi fájdalom csillapításához is.
- Segíthet a csont- és ízületi problémákkal élőknek. Hatékony lehet porckopás, reumás ízületi gyulladás vagy csontritkulás esetén.
- Segíthet egyes nem mozgásszervi betegségek esetén. mint például a bélgyulladás, az allergia és az asztma.
- Hozzájárulhat bizonyos sportsérülések gyógyulásához.
- Antioxidáns tulajdonságokkal bír, vagyis védi a sejteket az oxigén káros hatásaitól. Az antioxidánsok a szervezet működéséhez nélkülözhetetlen vegyületek, amik arról kapták a nevüket, hogy gátolják a testen belüli fokozott oxidációs folyamatokat és az azok során keletkező károsító melléktermékek kialakulását.
A vizsgálatoknál szájon át szedhető étrendkiegészítő helyett esetenként bőrön keresztül felszívódó glükozamin krémet vagy izomba adott injekciót használtak, amelyek elsősorban ízületi problémák helyi kezelésére alkalmasak.
A glükozaminhiányról
Mivel a glükozamin a csontok, az ízületek és a porcok természetes alkotóeleme, így a hiánya többek között ízületi és izomfájdalmakat, ízületi és izommerevséget, valamint csontsűrűség-csökkentést is okozhat. Jó tudni, hogy az idő múlásával csökken a szervezetben megtalálható glükozamin mennyisége, amiről az idősebb korban kialakuló ízületi vagy csontproblémák is árulkodhatnak. Azoknak pedig, akik fokozott fizikai igénybevételnek vannak kitéve – például sporttevékenység vagy munkavégzés miatt –, eleve több glükozaminra lehet szükségük.
Ne vigyük túlzásba!
Túl nagy dózisban szedett glükozamin esetén a következő nem kívánatos tünetek fordulhatnak elő:
- hányinger,
- rosszullét,
- hasmenés vagy székrekedés,
- haspuffadás,
- hajhullás.
Kinek ajánlott és kinek nem?
A fentiekből következik, hogy a glükozamin pótlása kifejezetten ajánlott lehet a következő esetekben, amennyiben orvos is javasolja vagy jóváhagyja az alkalmazását:
- Ízületi és porckárosodáskor.
- Ízületi betegségek esetén.
- Ha nagyobb megterhelés után ízületi fájdalmak jelentkeznek.
- Ízületi sérülésnél.
- Rendszeresen sportolóknak.
- Nehéz fizikai munkát végzőknek.
- Idős korban (45 év fölött pedig megelőzésre).
- A csontok, izmok és ízületek állapotát befolyásoló örökletes problémák esetén.
A glükozamin szedése nem ajánlott azoknak, akik asztmával élnek, akiknél zöldhályogot diagnosztizáltak (mivel növelheti a szemnyomást), akiknek magas a vérnyomásuk, vagy pedig allergiások az adott étrendkiegészítő összetevőire – különös tekintettel a tengeri kagylóra. A glükozamin interakcióba léphet egyes vérhígító gyógyszerekkel, így azokkal csak orvosi javaslatra érdemes párhuzamosan alkalmazni.
Így pótoljuk a szervezetben
A glükozamint lehetőségünk van természetes forrásokból pótolni, ám ez sokkal kisebb dózist jelent, mint a táplálékkiegészítők.
Természetes glükozaminforrások
A legtöbb élelmiszerben sajnos csak elenyésző mennyiségben található meg a glükozamin. A természetben főleg a kagylók és más tengeri állatok páncéljában – különösen a zöldkagylóban – lelhető fel, ami természetes forrásként a legtöbb étrendkiegészítő alapanyagát képezi. Létezik olyan zöldkagylófajta – az újzélandi tarajos zöldkagyló –, aminek majdnem 15% a glüközamintartalma.
Étrendkiegészítők
Ha glükozamin-pótlásról van szó, elsősorban étrendkiegészítők lehetnek a segítségünkre. A könnyebben emészthető glükozamin-szulfát mellé hasznos lehet a már említett MSM vagy kondroitin-szulfát. Az ajánlott adagolás készítménytől és egyéni állapottól vagy körülményektől is függhet, de általában napi háromszor 500 mg-ot érdemes szedni 2-4 hónapig, bőséges folyadékbevitel mellett, lehetőleg C-vitaminnal együtt. A legkorszerűbb készítmények a glükozamin-szulfát mellett kondroitin-szulfátot, MSM-et, kollagént, valamint D3- és C-vitamint is tartalmaznak, amelyek erősítik egymás hatékonyságát. A glükozamin-kondroitin komplexek is igen népszerűek. A leggyakoribb összetevők között szerepel a hidrolizált kollagén (marhakollagén), a kollagén-peptid, a zsírsavak magnéziumsói, a módosított kukoricakeményítő, a szilícium-dioxid, a titán-dioxid vagy más a színezék, a mikrokristályos cellulóz vagy cellulóz-hidroxipropil-metil, a csomósodást gátló anyagok és a tömegnövelő szerek.
A megfelelő étrendkiegészítő kiválasztásához mindenképpen érdemes szakember (orvos, gyógyszerész) véleményét is kikérni, és csakis megbízható forrásból származó fajtát választani. Noha a glükozamin szedése többnyire biztonságos és hatékony, bármilyen készítmény alkalmazásának elkezdése előtt mérlegelni kell az esetlegesen fennálló diagnózisokat és a szedett gyógyszereket is, mert ellenjavallatok és nem kívánt kölcsönhatások merülhetnek fel.
Összegzés
A glükozamin a csontok, az ízületek és a porcok fontos alkotóeleme, ami természetes módon megtalálható a szervezetben. A nitrogéntartalmú szénhidrátok csoportjába tartozó aminocukor. Élelmiszerek igen kis mennyiségben tartalmazzák, ezért pótlása elsődlegesen étrendkiegészítők útján lehetséges.
A glükozamin két fajtája étrendkiegészítőként különböző hatású, illetve hatékonyságú. A glükózamin-hidroklorid egyszerűbb felépítésű, ám a legtöbb vizsgálat alapján nem bizonyult kellően hatásosnak Könnyebben felszívódó és hasznosuló formája a glükozamin-szulfát, amelynek szedése – orvosi ajánlás nyomán – hasznos lehet ízületi és porckárosodáskor, ízületi betegségek vagy sérülések esetén, jelentős fizikai megterhelésnél, illetve idősebb korban is, amikor csökken a szervezetben a glükozamin mennyisége.
A glükozamin hatásai közé tartozik az ízületvédő hatás mellett, hogy gyulladáscsökkentőként segíthet bélgyulladás, asztma és allergia esetén is. A legmodernebb készítmények a glükozamin-szulfáton kívül kondroitin-szulfátot, MSM-et, kollagént, valamint C és D3-vitamint is tartalmaznak, amelyek erősítik egymás hatékonyságát.
