A számítógép használata immáron mindennapunk részévé vált, amire a pandémia nyomán a home-office elterjedése is rátett egy lapáttal. Egyre többet gépelünk, aminek következtében az ujjaink és a kezünk is jóval nagyobb megterhelésnek van kitéve. Komoly nyomás helyezkedik a csukló csontjai közötti, szűk mélyedésben futó inakra, amelyek megduzzadhatnak, ezáltal leszorítják az alattuk lévő középideget. Ez az ujjak zsibbadásához, fájdalmához, súlyosabb esetben a hüvelykujji párna izmainal sorvadásához vezethet. Alagút szindróma nem csupán a csuklónkon alakulhat ki, bárhol, ahol testünkben az idegek a csontok-szalagok közt futnak. Leggyakoribbnak azonban a kéztőalagút szindróma tekinthető. Írásunkban bemutatjuk a kialakulásának okait és kezelésének módjait.
Mit jelent az alagút szindróma?
Az érző idegek behálózzák egész testünket, így téve lehetővé az érzékelést. A perifériás vagyis környéki idegek útja izmok, inak, erek és csontos képletek között halad, ezek helyenként mintegy alagutat hoznak létre az ideg körül. Alagút szindrómáról akkor beszélünk, amikor szűkület alakul ki a lefutó idegek mellett, ezáltal az alagútban lévő idegek nyomás alá kerülnek.
Neurológiai betegségnek tekinthető, amely zsibbadással, érzéketlenséggel, fájdalommal, tapintási zavarral, duzzanattal jár együtt.
Az alagút szindróma kiváltó okai
Az inak megduzzadása visszavezethető hormonális problémákra, oka lehet változókor, klimax, cukorbetegség is.
Gyakori ok a gyulladásos betegségek (ínhüvely gyulladás) és reuma (reumatoid artritisz) is, de a csontkinövés általi nyomás, vérömleny általi presszió, tumor, csont- vagy ízületi fejlődési rendellenességek is előidézhetik.
A kiváltó okok között szerepelhet emellett a sérülés, a törés, tartós megterhelés, tartós helytelen testtartás, túlsúly.
Az alagút szindróma tünetei
Az alagút szindróma jelei széles skálán mozognak, emiatt sok esetben a beteg először nem is tudja megmagyarázni, pontosan mi a baja. A betegség első tünetei közé tartozik az éjszaka megjelenő fájdalom és kényelmetlen érzés, majd feszülés vagy zsibbadás miatti alvászavar. Az állapot előre haladtával az érintett már napközben is érzékelni fogja a probléma jelenlétét, főleg fájdalom és feszülés formájában.
Az alagút szindróma fajtái
Az alagút szindróma leginkább a kezeket, alkart, lábakat érinti, de kialakulhat a könyökben, a lágyékhajlatban (Iliacalis vagy femoralis alagút szindróma) vagy a térd alatt is. Íme a fajtái:
- Kéztőalagút-szindróma
- Kézközép alagút-szindróma
- Hüvelykujj alagút-szindróma
- Könyök alagút szindróma
- Orsócsonti alagút szindróma
- De Quervain-szindróma
- Szárkapocscsonti alagút szindróma
- Lábtőalagút-szindróma
Érdemes néhányat közelebbről is megnézni. A cubitalis vagyis könyéki alagút szindróma kialakulásáért általában egy, a könyököt ért sérülés, ízületi bántalom vagy nyomás a felelős. A könyök kisujj felöli oldalán futó ideg nyomódásának hatására érzékelhető a zsibbadás, égő fájdalom, az ujjak izmai berövidülhetnek (karomállás).
Thoracic outlet szindrómának (TOS) nevezik a karfonat nyomás alá kerülését, aminek oka leggyakrabban a rossz testtartás, sérülésekből adódó bevérzések, sport vagy túlerőltetés miatt megduzzadt izmok. Gyakoribb jelenség olyan munkaköröknél, mint a festők, szerelők, akiknek felkarja folyamatos megterhelésben van, de akár az intenzív klaviatúra használat is lehet az oka. A kellemetlen érzés megjelenhet az alkaron túl a lapockáknál is. Nehézkessé és fájdalmassá válik a karok emelése és az erek illetve a keringés is sérülhet általa.
Peroneus alagút szindróma, amikor a lábszár és a láb egy részét befutó ideg kerül nyomás alá a térd alatt. Egyszerű dolgok is okozhatják, mint a szoros zoknik, harisnyák viselése, a gyakori keresztbe tett láb és a hirtelen helyzetváltoztatás miatt fellépő ideg megnyúlás.
Ismerd meg a kéztőalagút szindróma kialakulásának okait
A csuklótáji alagút szindróma legfőbb érintettjei a változókorban lévő nők, de az ülőmunka, a folyamatos stressz, az egészségtelen étrend, a számítógép előtt töltött órák és a minden percben kezünkben lévő telefon mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a betegség egyre gyakoribbá váljon, és egyre szélesebb rétegeket érintsen.
A kézfej és az ujjak monoton mozdulatokkal végzett túlerőltetése előfordulhat a zenészeknél, a kézműveseknél, a varrónőknél, avagy a masszőröknél is, de alapvetően mindenkinél, aki intenzíven használja a kezét.
Ezeken kívül hozzájárulhat még a probléma kialakulásához egy sérülés vagy törés, egy csontkinövés, a túlzott megerőltetés, de akár olyan betegségek is, mint a diabétesz, a reumás ízületi gyulladás, a köszvény vagy a pajzsmirigy-alulműködés.
A kéztőalagút szindróma tünetei
A kéztő alagút szindrómánál (carpalis alagút szindróma) a leggyakoribb tünet a kéz nehéz használata. Mivel a kéztőcsontok alagutat alkotnak, melyet a harántszalag összezsugorodása beszűkít, nyomás alá kerül a kéz első három ujját beidegző ideg (nervus medianus). Ez az ideg egyébként a gerinc nyaki részétől a csuklóig vezet.
Egyrészt az ujjak fájdalma és a feszülés érzése is megjelenik, másrészt állandósulhat a zsibbadás és a mozgások is károsodhatnak, így olyan egyszerű feladatok is problémát okozhatnak, mint a zöldségpucolás.
Fontos megjegyezni, hogy a csuklótáji alagút szindróma a kéz első három ujját érinti, a gyűrűs- és a kisujj továbbra is tökéletesen működik. Ez sokat segíthet a diagnózis felállításakor, mivel a legtöbb páciens általában az egész kezére panaszkodik, figyelmen kívül hagyva a két utolsó ujj megfelelő működését. A gyors diagnózisnak és a mihamarabbi kezelésnek pedig hatalmas jelentősége van, mivel a kezeletlen csuklótáji alagút szindróma során a fájdalom egyre erősebbé válik, míg végül érzékkiesést, folyamatos égető érzést nem tapasztalunk, és akár izomgyengeség vagy izomsorvadás is bekövetkezhet.
Az alagút szindrómák diagnosztizálása
Az alagút szindróma tünetei lehetnek más betegség tünetei is, mint, amilyen a gerincsérv, porckorongsérv, keringési- vagy idegrendszeri problémák. Éppen ezért szükség van speciális vizsgálatokra is a pontos diagnózishoz. Ezek a következők:
- Fizikális vizsgálat (pl. izomerősség és ujjak érzékelésének vizsgálata), anamnézis, kórtörténet felvétele.
- ENG / EMG: elektroneurográfia, illetve elektromiográfia. Általuk mérhető, hogy a perifériás idegek, milyen sebességgel vezetik az ingerületet, vagyis, hogy a végtagban károsodott-e az ideg. A kialakult és az idegek mentén tovafutó ingerület nagyságát, sebességét állapítják meg, amiből következtetni tud a szakorvos az ideg kórállapotára.
- Idegi ultrahang vizsgálat: az idegtörzsek, idegpályák vizsgálata.
- Röntgen vizsgálat a nyomódások okának tisztázására (például ízületi gyulladás, törés vagy csontkinövés).
Az izmok sorvadását nem célszerű megvárnunk, ha a zsibbadás és a fájdalom fennáll, akkor mielőbb érdemes a neurológus szakorvost felkeresnünk! A diagnózist felállíthatja ortopéd szakorvos is, a műtétet pedig kézsebész vagy neurológus végzi.
A kéztőalagút szindróma kezelése
A betegséget kezdeti stádiumában könnyű kezelni. Ekkor az egyszerű pihentetés, a kéz nyugalomba helyezése – például gipsszel – és bizonyos nem-szteroid gyulladáscsökkentők kombinációja is elég lehet a megoldáshoz.
Egy előrehaladottabb állapotban lévő alagút szindrómánál viszont már szteroid injekciós kúra is javasolt lehet, melyet kiegészíthet fizikoterápia és manuálterápia.
Az igazán súlyos esetben pedig már csak műtéti megoldás lehetséges, amely után gyógytorna és rehabilitációs kezelés szükséges az izomerő és a kéz megfelelő funkcióinak visszaállításához.
Hogyan csökkenthetjük a panaszokat?
Ha lehetőségünk van rá, ne használjuk olyan aktívan a kezünket, próbáljunk finomabb mozdulatokkal elvégezni a feladatot.
Érdemes minden órában 10-15 perces szünetet tartani, amikor lehetőségünk van a kéz és ujjak átmozgatására. Ilyen feladat lehet például, ha ökölbe szorítjuk a kezünket, majd kinyújtjuk az ujjainkat, illetve nyújtómozdulatokat végzünk.
Gépelésnél próbáljuk a csuklónkat egyenesen tartani, ha szükséges, viseljünk csuklószorítót, illetve tartsuk melegen a kezeinket.
