Régtől fogva tartja magát a köztudatban az, a mára már tévhitnek nyilvánított elképzelés, miszerint a várandós édesanyák fogazata azért romlik intenzíven, mert a méhükben fejlődő magzat(ok) elszívják onnan (is) a kalciumot. Nagyanyáink idejében pedig egy az egyben állították: egy gyermek születése egy fog elvesztésével jár.
Mivel magyarázható akkor, hogy oly sok kismama szenved nem csupán a terhessége, de a hosszú szoptatási időszakban is különböző fogászati elváltozásoktól? Nos, nem véletlen, hogy a terhesgondozási protokollban kötelező érvénnyel szerepel a fogászati kontrollvizsgálat. Az egyik ok lehet a terhesség alatti hormonális változás: ezek eredményeképpen eleve megnő a szájüregi betegségek kialakulásának kockázata. Bizonyos hormonok emelkedett szintje ugyanis a fogíny sejtjein keresztül ott is képesek hatásukat kifejteni, amelynek következtében fogínygyulladás, nem ritkán a szövet kóros túlburjánzása, az ún. terhességi granulóma alakulhat ki. Ezek természetszerűleg együtt járnak a szájüregben fellelhető baktériumok túlszaporodásával, mely egyben sajnos fertőzések melegágya is lehet.
Másrészt, főként az első trimeszterben, sok kismama szenved a reggeli (egész napos) hányástól, hányingertől. Előbbi esetében a szájüregbe kerülő gyomorsav károsíthatja igen jelentős mértékben a fogzománcot, korai szuvasodáshoz vezetve; míg a tartós hányinger esetenként olyan mértékű is lehet, hogy gyakorlatilag ellehetetleníti a fogmosás folyamatát.
Harmadik okként sokan említik még a megváltozott étkezési szokásokat: a hajnali evés-rohamokat, a szokatlan ízkombinációk fogyasztását, melyet sok esetben nem követ a megfelelő szájhigiénia.
Természetesen, a várandósság alatt számos vitamin és ásványi anyag iránti igény fokozódik; emiatt elengedhetetlen ezek, így a kálcium pótlása is. Ennek segítségével biztosíthatjuk a fejlődő magzat számára az optimális kálcium-bevitelt úgy, hogy az az édesanya szervezetét nem terheli meg. Fentiek tükrében nyilvánvaló lehet tehát, hogy a kálciumhiány önmagában nem vezet a várandósság alatti fogászati problémákhoz, de mindenképpen súlyosbítja azokat.
A kismamák számára ma már számos, vény nélkül elérhető vitaminban és ásványi anyagokban gazdag készítmény érhető el, melyek természetesen gondoskodnak a megnövekedett igények pótlásáról. Alkalmazásuk előtt azonban minden esetben célszerű szakorvossal konzultálni, különösen, ha ezek mellett egyéb készítményt, esetleg valamilyen gyógyszert is szed a leendő édesanya. A várandósság és szoptatás időszaka alatt a szervezet megnövekedett kálciumigényének kielégítésére kiválóan alkalmasak az ebben gazdag élelmiszerek (elsősorban tejtermékek) bőségesebb fogyasztása is.
Összességében elmondható tehát, hogy a várandós édesanyák szervezetében lezajló hatalmas változások számos anyag, így a kálcium megnövekedett igényéhez is vezetnek. A fokozott szájhigiéne mellett érdemes erre is fokozottan ügyelni, hogy a kismamák fogai épségben „vészeljék át” ezt az időszakot (is).
