Égési sérülések ellátása

Égési sérülések esetén a sebkezelés szempontjából az első néhány perc kulcsfontosságú lehet. Az égési sérülések többsége szerencsére csak enyhe kimenetelű, a sérülést követő fájdalom és olykor szövődmény azonban kellemetlen napokat tud okozni. Leggyakrabban forró tárgyak (tűzhely, fémedény, kályha), ritkábban forró folyadék, szezonálisan pedig a napsugarak okozhatnak égési sérülést. Bőrünk ilyenkor feszessé, fájdalmassá válik, megduzzad, piros lesz, súlyosabb esetben hólyagok jelennek meg rajta.

Mi okozhat égési sérülést?

Mielőtt rátérnénk a konkrét fokozatokra, először is tisztázzuk az égési sérülés fogalmát. Minden olyan sérülés, amelyet hő, elektromosság, vegyi anyag, továbbá súrlódás vagy sugárzás okoz, égési sérülésnek számít. Leggyakrabban természetesen az otthoni balesetek juthatnak eszünkbe – például megégetjük a kezünket a tűzforró edényhez való hozzáéréssel, vagy éppen leforrázzuk magunkat a forró vízzel.

Sajnos időnként óhatatlan, hogy főzés vagy munka közben kisebb égési sérülést szenvedjünk, azonban rendkívül fontos, hogy tudatosan felkészüljünk a helyzet szakszerű kezelésére. Ugyanis nem mindegy, hogy milyen módszerrel próbáljuk meg orvosolni a bajt, hiszen egy helytelen technikával még nagyobb kárt okozhatunk a bőrrétegben és a szövetekben.

Vizsgáljuk meg közelebbről is a lehetséges okokat:

• Hőhatás. Ide tartoznak a tűz és a forró folyadék okozta sérülések is, amelyek akár a mindennapi tevékenységeink végzése során is érhetnek minket. Fontos megjegyezni, hogy az égési sérülések közel kétharmada otthon történik, ezért a sütés-főzés, illetve a háztartási munka közbeni maximális odafigyelés elengedhetetlen a balesetek megelőzéséhez. A tűzesetek gyakori oka a figyelmetlen dohányzás – például a cigarettacsikk ablakon történő kipöckölése vagy el nem oltása a hamusba helyezve –, hiszen a szálló parázs miatt pillanatok alatt lángra kaphat a függöny és a többi gyúlékony tárgy is, amely végül súlyos személyi sérüléssel is járhat.
• Elektromos hatás. Jellemzően a rossz műszaki állapotban lévő elektromos berendezések és vezetékek okoznak égési sérüléseket. Ha saját kezűleg próbálunk valamilyen nagyfeszültségű vagy kisfeszültségű elektromos eszközt megjavítani, mindenképpen tegyük meg a szükséges óvintézkedéseket. Soha ne szereljünk áram alatt lévő eszközt, illetve mindig legyen kéznél fázisceruza is. Ha pedig nem vagyunk biztosak a dolgunkban, inkább kérjük szakember segítségét, minthogy egy baleset miatt égési sérülést szenvedjünk.
• Vegyszer okozta sérülés. Kisebb-nagyobb vegyi égéseket általában túl lúgos, túl savas vegyi anyagok váltanak ki. Az erős tisztító- és maró hatású szerek a bőrrel érintkezve akár súlyos égési sérülést is okozhatnak, ezért csakis gumikesztyűben és fokozott óvatossággal szabad használni őket. A hidrogén-fluorid például rendkívül mély égési sérülést eredményezhet, bizonyos vegyszerek pedig csak hosszú percek múlva fejtik ki káros hatásaikat. Erős vegyszer okozta sérülés esetén azonnal mentőt kell hívni, illetve érdeklődni, hogy a bőr hideg vízzel való lemosása segíthet-e, vagy csak további károsodást okozna.
• Sugárzás okozta sérülés. Ha hosszú ideig tartózkodunk a napon, és kifejezetten magas UV-sugárzás tapasztalható, akkor garantáltan sugárzás okozta sérülést szenvedünk. Ezek a sérülések nagyrészt felületesek, viszont hosszú távon jelentős károkat okozhatnak. A napozást és a szoláriumhasználatot tekintve is legyünk óvatosak, és figyeljünk a bőrünk jelzéseire – ha a bőrünk ég vagy viszket, semmiképp ne folytassuk. Továbbá használjunk fényvédő krémeket is, hogy minél lejjebb szorítsuk az égési sérülés esélyét.

Az égési sérülések fokozatai

Égési sérülés esetén a súlyosság szerint 4 különböző fokozatot különböztetünk meg. Nézzük, melyek ezek!

I. fokú

Ez a legenyhébb fokú sérülés, hiszen csupán a legfelső bőrréteg szenved károsodást. A sérülés enyhe fájdalommal, égető érzéssel és a bőr kipirosodásával, illetve duzzanatával járhat. I. fokú égési sérülés lehet, ha a forró edényt egy pillanatra megérintjük, vagy éppen a gyufával égetjük meg a kezünket.

II. fokú

Itt már a bőr mélyebb rétegei is sérülnek, és erős fájdalom tapasztalható. A sérült bőrön hólyagok jelenhetnek meg, amelyek később gennyessé válhatnak, illetve elszíneződhetnek.

III. fokú

Harmadfokú sérülés fennállásakor a másodfokú égési sérülésnél még mélyebben károsodik a bőrréteg. A seb megnyílhat, és a szürkés elszíneződésről könnyen felismerhetjük, hogy harmadfokú sérüléssel állunk szemben.

IV. fokú

Ez a legsúlyosabb fokozat mind közül, hiszen negyedfokú égési sérülés esetén már nemcsak a bőr, hanem az alatta található szövet is elszenesedik. A sérülés természetesen azonnali kezelést igényel.

Hogyan lássuk el az égési sérüléseket?

Legfontosabb teendőnk a hűtés! Ezzel megakadályozzuk a sérült testfelület növekedését, továbbá csökkentjük az égés kiterjedésének mélységét. Kézenfekvő megoldás a hideg csapvíz használata, ha azonban égési kötszer is rendelkezésre áll, inkább azt használjunk! A hűtés során ügyeljünk arra, hogy csak az érintett testfelületet érje a hidegvíz, ellenkező esetben fokozzuk a kihűlés veszélyét. A hűtést testfelület és a seb kiterjedésének megfelelően 5-15 percig végezzük, ezt követően használjunk fertőtlenítőszert és steril kötszert.

Erősen megoszlanak a vélemények az égési sérülésre helyezhető gyógy- és nem gyógyhatású készítményekről. A szigorú protokoll azt javasolja, semmit ne tegyünk, ne kenjünk a sebbe fertőtlenítőszeren kívül. Az égés során megsérült bőrfelület bejutási kapuvá válik a kórokozók részére, a kenőcsökkel és egyéb szerekkel csak növeljük az elfertőződés lehetőségét.

Ha nagyobb felület vagy több testrész szenvedett sérülést, a hidegvizes fürdő vagy zuhany jelentheti a megoldást

A végtagok leforrázása vagy egyéb, kifejezetten nagy területet érintő égési sérülés esetén hidegvizes borogatás helyett válasszuk a fürdést vagy zuhanyzást. Nagyon fontos azonban, hogy csupán hideg – és ne jéghideg – vizet használjunk a sérülés kezelése során. Ugyanis a jéghideg víz akár hidegsokkot is okozhat, ezért semmiképp ne tegyük ki a szervezetünket újabb sérülések esélyének túl hideg víz használatával.

Az első 15-30 perc kritikus fontosságú! 

Az égési sérülés utáni első fél órában hideg vízzel még enyhíthetjük a szövetek károsodását, azaz megelőzhetjük, hogy a hőhatás tovább terjedjen a szövetekben. Habár 20-30 perccel a sérülés után a bőrréteg és a szövetek károsodása már nem állítható meg, azonban a fájdalomcsillapítás érdekében mégis ajánlott folyó hideg vízzel hűteni az érintett területet.

Napégésnél nem árt tisztában lenni azzal, hogy a Nap okozta égések növelik a bőrrák kialakulásának esélyét, így mindig törekedjünk a maximális napfény-védelemre!

Súlyos sérülés esetén azonnal orvost kell hívni!

Ha az égési seb kiterjedése nagy, a bajba jutottnak erős fájdalmai vannak, arcot vagy ízületet ért, érdemes orvosi segítséget kérni. Különösen indokolt ez kisgyermekek esetén, gyermeksérülthez hívjunk mentőt vagy vigyük orvosi ügyeletre, égési osztályra. Nem érdemes tehát kockáztatni, hiszen az égési sérülés a baleset pillanatától számítva még órákon keresztül roncsolhatja a bőrt és a szöveteket, ezért ha a sérülés túlzott fájdalommal jár, vagy erős vegyszerek okozták, tanácsos minél hamarabb orvoshoz fordulni vagy mentőt hívni.

Sajnos időnként még a legnagyobb odafigyelésünk ellenére is érhetnek minket kisebb-nagyobb égési sérülések. Ilyenkor a legfontosabb, hogy tudatosan kezeljük a problémát, és szükség esetén azonnal segítséget hívjunk. Az érintett területet pedig mindig helyezzük folyó hidegvíz alá (kivéve bizonyos vegyszerek okozta sérülés esetén), hogy megállítsuk a bőrréteg és a szövetek további károsodását, illetve enyhítsük az égés okozta fájdalmat.