Égési sérülés kezelése – hogyan cselekedjünk azonnal és hosszú távon?

Az égési sérülések sajnos bárkivel megtörténhetnek, legyen szó otthoni balesetről, munkahelyi sérülésről vagy akár nyaralás közben elszenvedett napégésről. A legfontosabb, amit ilyenkor tennünk kell, az az azonnali hűtés hideg, folyó vízzel. Ez az első lépés képes mérsékelni a szövetkárosodást, csillapítani a fájdalmat, és megelőzni, hogy a sérülés súlyosabbá váljon. Már néhány perc késlekedés is ronthatja a helyzetet, ezért mindig fontos, hogy gyorsan és tudatosan cselekedjünk.

Égési sérülések esetén a sebkezelés szempontjából az első néhány perc kulcsfontosságú lehet. Az égési sérülések többsége szerencsére csak enyhe kimenetelű, a sérülést követő fájdalom és olykor szövődmény azonban kellemetlen napokat tud okozni. Bőrünk ilyenkor feszessé, fájdalmassá válik, megduzzad, piros lesz, súlyosabb esetben hólyagok jelennek meg rajta.

Ez a rövid bevezetés máris megmutatja, miért kell minden esetben tudatosan cselekednünk, ha égési sérülésről van szó. Az alábbiakban részletesen is megnézzük, mitől alakulhat ki a tünetegyüttes, hogyan különböztetjük meg a fokozatokat, és mit tegyünk rögtön, amikor felmerül a probléma, illetve hosszú távon.

Mi okozhat égési sérülést?

Mielőtt rátérnénk a konkrét fokozatokra, először is tisztázzuk az égési sérülés fogalmát! Minden olyan sérülés, amelyet hő, elektromosság, vegyi anyag, továbbá súrlódás vagy sugárzás okoz, égési sérülésnek számít. Leggyakrabban természetesen az otthoni balesetek juthatnak eszünkbe – például megégetjük a kezünket, ahogy hozzáérünk egy tűzforró edényhez, vagy éppen leforrázzuk magunkat forró vízzel.

Sajnos időnként óhatatlan, hogy főzés vagy munka közben kisebb égési sérülést szenvedjünk, azonban rendkívül fontos, hogy tudatosan felkészüljünk a helyzet szakszerű kezelésére. Ugyanis nem mindegy, hogy milyen módszerrel próbáljuk meg orvosolni a bajt, hiszen egy helytelen technikával még nagyobb kárt okozhatunk a bőrrétegben és a szövetekben. Éppen ezért most, első körben, vizsgáljuk meg közelebbről is a lehetséges okokat!

Hőhatás

Ide tartoznak a tűz és a forró folyadék okozta sérülések is, amelyek akár a mindennapi tevékenységeink végzése során is érhetnek minket. Fontos megjegyezni, hogy az égési sérülések közel kétharmada otthon történik, ezért a sütés-főzés, illetve a háztartási munka közbeni maximális odafigyelés elengedhetetlen a balesetek megelőzéséhez. A tűzesetek gyakori oka a figyelmetlen dohányzás – például a cigarettacsikk ablakon történő kipöckölése vagy el nem oltása a hamusba helyezve –, hiszen a szálló parázs miatt pillanatok alatt lángra kaphat a függöny és a többi gyúlékony tárgy is, amely végül súlyos személyi sérüléssel is járhat.

Elektromos hatás

Jellemzően a rossz műszaki állapotban lévő elektromos berendezések és vezetékek okoznak égési sérüléseket. Ha saját kezűleg próbálunk valamilyen nagyfeszültségű vagy kisfeszültségű elektromos eszközt megjavítani, mindenképpen tegyük meg a szükséges óvintézkedéseket. Soha ne szereljünk áram alatt lévő eszközt, illetve mindig legyen kéznél fázisceruza is. Ha pedig nem vagyunk biztosak a dolgunkban, inkább kérjük szakember segítségét, minthogy egy baleset miatt égési sérülést szenvedjünk.

Vegyszer okozta sérülés

Kisebb-nagyobb vegyi égéseket általában túl lúgos, túl savas vegyi anyagok váltanak ki. Az erős tisztító- és maró hatású szerek a bőrrel érintkezve akár súlyos égési sérülést is okozhatnak, ezért csakis gumikesztyűben és fokozott óvatossággal szabad használni őket. A hidrogén-fluorid például rendkívül mély égési sérülést eredményezhet, bizonyos vegyszerek pedig csak hosszú percek múlva fejtik ki káros hatásaikat. Erős vegyszer okozta sérülés esetén azonnal mentőt kell hívni, illetve érdeklődni, hogy a bőr hideg vízzel való lemosása segíthet-e, vagy csak további károsodást okozna.

Sugárzás okozta sérülés

Ha hosszú ideig tartózkodunk a napon, és kifejezetten magas UV-sugárzás tapasztalható, akkor garantáltan sugárzás okozta sérülést szenvedünk. Ezek a sérülések nagyrészt felületesek, viszont hosszú távon jelentős károkat okozhatnak. A napozást és a szoláriumhasználatot tekintve is legyünk óvatosak, és figyeljünk a bőrünk jelzéseire – ha a bőrünk ég vagy viszket, semmiképp ne folytassuk. Továbbá használjunk fényvédő krémeket is, hogy minél lejjebb szorítsuk az égési sérülés esélyét.

Az égési sérülések fokozatai

Égési sérülés esetén a súlyosság szerint 4 különböző fokozatot különböztetünk meg. Nézzük, melyek ezek!

1. fokú: Ez a legenyhébb fokú sérülés, hiszen csupán a legfelső bőrréteg szenved károsodást. A sérülés enyhe fájdalommal, égető érzéssel és a bőr kipirosodásával, illetve duzzanatával járhat. I. fokú égési sérülés lehet, ha a forró edényt egy pillanatra megérintjük, vagy éppen a gyufával égetjük meg a kezünket.
2. fokú: Itt már a bőr mélyebb rétegei is sérülnek, és erős fájdalom tapasztalható. A sérült bőrön hólyagok jelenhetnek meg, amelyek később gennyessé válhatnak, illetve elszíneződhetnek.
3. fokú: Harmadfokú sérülés fennállásakor a másodfokú égési sérülésnél még mélyebben károsodik a bőrréteg. A seb megnyílhat, és a szürkés elszíneződésről könnyen felismerhetjük, hogy harmadfokú sérüléssel állunk szemben.
4. fokú: Ez a legsúlyosabb fokozat mind közül, hiszen negyedfokú égési sérülés esetén már nemcsak a bőr, hanem az alatta található szövet is elszenesedik. A sérülés természetesen azonnali kezelést igényel.

Égési sérülés kezelése lépésről lépésre

Amikor égési sérülés történik, az első pillanatokban meghozott döntéseink meghatározhatják a teljes gyógyulási folyamat kimenetelét. Az égési seb kezelése tehát nem egyetlen mozdulat, hanem tudatosan felépített lépések sora, amelyeket mindig az adott sérülés súlyosságához kell igazítanunk. Lássuk részletesen, hogyan érdemes eljárni!

1. lépés: a sérülés felismerése és azonnali lépés

Az első teendő, hogy megszüntessük a hőhatás forrását, vagy eltávolítsuk a sérült személyt a veszélyzónából.

Ha ruhánk lángra kapott, soha ne fussunk: guruljunk a földön, vagy takarjuk be magunkat egy vastag takaróval.
Ha elektromos égésről van szó, ne érintsük meg közvetlenül a sérültet, amíg az áramforrás nincs kikapcsolva.
Vegyi égés esetén távolítsuk el az érintkezésbe került ruhadarabot, és csak ezután kezdjük el a további ellátást.

Ez az a pont, ahol már el kell dönteni, hogy a sérülés azonnali orvosi beavatkozást igényel-e (például nagy kiterjedésű vagy negyedfokú égésnél).

2. lépés: hűtés – a legfontosabb elsősegély

Legfontosabb teendőnk a hűtés! Ezzel megakadályozzuk a sérült testfelület növekedését, továbbá csökkentjük az égés kiterjedésének mélységét. Az égési sérülés utáni első fél órában hideg vízzel még enyhíthetjük a szövetek károsodását, azaz megelőzhetjük, hogy a hőhatás tovább terjedjen a szövetekben. Habár 20-30 perccel a sérülés után a bőrréteg és a szövetek károsodása már nem állítható meg, azonban a fájdalomcsillapítás érdekében mégis ajánlott folyó hideg vízzel hűteni az érintett területet.

Milyen vizet használjunk? Hideg csapvizet, nem pedig jéghideget. A túl hideg víz akár sokkot is okozhat, ráadásul ronthatja a szövetek állapotát.
Mennyi ideig hűtsük? A legtöbb esetben 10–15 perc elegendő, de nagyobb kiterjedésű égéseknél akár 20 percig is folytathatjuk.
Miért fontos a folyó víz? Az álló víz gyorsan felmelegszik a bőr hőmérsékletétől, míg a folyó víz hatékonyan vezeti el a hőt.
Mit ne tegyünk? Ne használjunk jeget, fagyasztott élelmiszert, vajat, olajat vagy fogkrémet. Ezek mind lassítják a gyógyulást és növelik a fertőzésveszélyt.

3. lépés: a seb lefedése és védelme

A hűtést követően fontos, hogy megóvjuk az érintett bőrfelületet.

A legjobb megoldás a steril égési kötés vagy tiszta, nem szöszölő textil.
Ne használjunk vattát vagy olyan anyagot, amely beleragadhat a sebbe.
Ha nincs kéznél égési kötés, tiszta konyhai fólia is átmeneti megoldás lehet, mert nem tapad a bőrhöz.
A szigorú protokoll azt javasolja, semmit ne tegyünk, ne kenjünk a sebbe fertőtlenítőszeren kívül. Az égés során megsérült bőrfelület bejutási kapuvá válik a kórokozók részére, a kenőcsökkel és egyéb szerekkel csak növeljük az elfertőződés lehetőségét.

Ez a lépés azért lényeges, mert a bőr égéskor elveszíti természetes védőrétegét, így a seb kapuvá válhat a kórokozók számára.

4. lépés: fájdalomcsillapítás és megfigyelés

Az égési sérülés gyakran intenzív fájdalommal jár, amelyet enyhíteni kell.

Alkalmazhatunk vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókat (például ibuprofen vagy paracetamol hatóanyaggal).
A hűtés önmagában is jelentős fájdalomcsillapító hatású.
Figyeljük a sérülést: ha a fájdalom fokozódik, a seb váladékozni kezd vagy láz lép fel, orvosi ellátásra van szükség.

5. lépés: égésre való krémek és bőrgyógyászati termékek alkalmazása

Miután a seb állapota stabilizálódott, jöhet a hosszú távú ellátás.

Égésre krémek: kifejezetten égési sérülésekre fejlesztett készítmények, amelyek hűsítik, hidratálják a bőrt és támogatják a regenerációt.
Bőrgyógyászati termékek: ide tartoznak a sebgyógyulást segítő gélállagú készítmények, a szilikonos tapaszok és a speciális hidratálók. Ezek elősegítik, hogy a bőr visszanyerje rugalmasságát, és csökkentik a hegesedés kockázatát.
Fontos: nyílt sebre soha ne kenjünk semmit, amíg orvossal nem egyeztettünk!

6. lépés: a hólyagok kezelése

A hólyagok természetes védőréteget alkotnak.

Ne szúrjuk ki őket! Ez növeli a fertőzés kockázatát.
Ha a hólyag véletlenül kifakad, azonnal fertőtlenítsük, majd fedjük le steril gézzel.
A kifakadt égési hólyag kezelése kiemelten fontos, hiszen a nyílt seb gyorsan elfertőződhet.

7. lépés: folyadékpótlás és pihenés

Az égési sérülés gyakran együtt jár folyadékvesztéssel, főleg nagyobb felület érintettségekor.

Igyunk sok vizet vagy elektrolitpótló italokat.
Biztosítsunk nyugalmat a szervezetnek, mert a gyógyulási folyamat komoly energiát igényel.

Mikor keressünk fel orvost?

Ha az égési seb kiterjedése nagy, a bajba jutottnak erős fájdalmai vannak, arcot vagy ízületet ért, érdemes orvosi segítséget kérni. Különösen indokolt ez kisgyermekek esetén, gyermeksérülthez hívjunk mentőt vagy vigyük orvosi ügyeletre, égési osztályra.

Nem érdemes tehát kockáztatni, hiszen az égési sérülés a baleset pillanatától számítva még órákon keresztül roncsolhatja a bőrt és a szöveteket, ezért ha a sérülés túlzott fájdalommal jár, vagy erős vegyszerek okozták, tanácsos minél hamarabb orvoshoz fordulni vagy mentőt hívni.

Sajnos időnként még a legnagyobb odafigyelésünk ellenére is érhetnek minket kisebb-nagyobb égési sérülések. Ilyenkor a legfontosabb, hogy tudatosan kezeljük a problémát, és szükség esetén azonnal segítséget hívjunk.