A fejlett országok sajátos tulajdonsága, hogy a legtöbbjükben mind az elhízás, mind a daganatos megbetegedések száma a legaggasztóbb egészségügyi problémák közé tartozik. Nem véletlenül, a legújabb kutatások szerint ugyanis a daganatos megbetegedések közel fele hozható összefüggésbe a túl magas testzsír aránnyal. A leggyakrabban elhízással is járó megbetegedések között találjuk a vastagbél, a végbél, az emlő, a vese, a prosztata, a petefészek, a méhnyak és a hasnyálmirigy daganatos megbetegedését is.
A zsírszövet daganatkeltő hatására több elmélet is létezik. Az egyik szerint az ösztrogén szerepe lehet a legbefolyásolóbb tényező, mivel a zsírszövet ösztrogéntermelésével a hormonszint megnő, ez pedig az erre érzékeny daganattípusok fejlődését könnyíti. Más teória szerint az elhízás során megnövekedett inzulin szint szerepe lehet kulcsfontosságú a daganatok anyagcseréjében. Megint más elmélet pedig a zsírszövet immungyengítő tulajdonságait okolja a szervezet tumorok és kóros sejttípusok elleni védekezésének sikertelenségéért.
Daganatos betegségek esetében természetesen a megelőzés a leghatékonyabb módszer, ha pedig a túlsúly hozzájárul a kialakulásukhoz, akkor kiemelten fontos, hogy csökkentsük a felesleges kilók számát. Életmódbeli döntéseink, stressz szintünk, étkezésünk, fizikai aktivitásunk, de mentális jólétünk és alvási szokásaink is nagy szerepet játszanak az elhízás kockázatának csökkentésében. Kutatások szerint a legrizikósabbak a hasi zsírpárnák, az itt felhalmozódott súlyfelesleg ugyanis veszélyesebb lehet egészségünkre nézve, mint a testünkön egyenletesen eloszló plusz kilók. A hasi tájékon felgyülemlett zsírszövet nem bőrünk alatt, hanem belső szerveink között, a hasüregben helyezkedik el, ami olyan vegyületek szervezetünkbe kerülését eredményezheti, amelyek sejtkárosító hatásúak.
