Az asztma és az allergia kezelése gyerekkorban

Gyermekkorban szoros összefüggés van az allergia és az asztma között, de más jelei is lehetnek a később kialakuló egészségügyi gondoknak. Allergiás menetelésnek az allergiás betegségek életkor szerinti, egymás utáni megjelenését nevezzük. Csecsemőkorban főleg bőrtünetekkel, ekcémával találkozhatunk, de erre a korszakra jellemző a táplálékallergia is, mely idővel megszűnik. Ezt követi az allergiás asztma és a szénanátha megjelenése, ami néha már a gyermek 6-7 éves korára fellép, de fiatal felnőtteknél is egyre gyakrabban jelentkezik. A betegségek követhetik egymást, így az a csecsemő, akinek száraz, viszkető bőre igényelt babakorában kezelést, sokszor lesz szénanáthás vagy később asztmás. Asztma kialakulhat más körülmények miatt is, habár nem létezik olyan vizsgálat, amely teljes bizonyossággal kimutatná, hogy melyik gyermeknél jelentkezhetnek a tünetek. Bizonyos tényezők esetén azonban egyértelműen magasabb a kialakulás rizikója, mint például a terhesség alatti dohányzás, a túlsúly vagy családban öröklött hajlam. Amikor felmerül az asztma gyanúja, akkor különböző vizsgálatok segítségével a panaszok hátterében álló okok felderíthetők. Ilyen például a légzésfunkció-vizsgálata, az allergiavizsgálat és a mellkasröntgen. Amennyiben a tüneteket valóban asztma okozza, a kezelést gyermek tüdőgyógyász végzi. Az orvossal történő első konzultáció alkalmával fontos átbeszélni, hogy van-e otthon háziállat, milyen gyógyszert szed a gyermek, és milyen rendszerességgel sportol. Célszerű az olyan kisgyermekkori betegségeket is sorra venni, mint a csecsemőkori ekcéma, a tejérzékenység, az atópia és az asztmatikus hörghurut. A kezelőorvos segítségére lehet, ha a vizsgálat előtt a szülő feljegyzi, hogy mikor, minek hatására rosszabbodtak, illetve javultak a gyermek tünetei. Az asztmás szimptómák egyaránt befolyásolhatja a stressz, az időjárás változásai, bizonyos ételek, de a kísérő jelek akár napszakonként is eltérőek lehetnek. Mindezek átbeszélése szintén fontos támpontot nyújt a gyógyszeres terápia beállításához. Mindezek miatt fontos, hogy az első jelektől kezdve a szülő pontosan feljegyezze a gyermeke testén és légzésén észlelt tüneteket. A kezelőorvos vagy a gyermek tüdőgyógyász a szülőktől kapott információk és a vizsgálatok eredményei alapján tud dönteni a gyógyszeres kezelés vagy esetleges életmódváltás szükségességéről, minden esetben egyénre szabva. A gyermekkori asztmások egy jelentős része felnőtt korra „kinövi” a betegséget. Ez a kutatások szerint az enyhe tüneteket mutató betegek 70 százalékára igaz, ám akiknél megmaradnak a panaszok, azok felnőttkorban is asztmások maradnak. A gyermekkorban súlyos tüneteket mutatók esetében fordított a helyzet: közülük 70 százalék marad felnőttkorra is asztmás. Allergia esetén is fontos, hogy konzultáljunk a kezelőorvossal, hiszen az allergiás tünetek bizonyos esetekben rosszabbodhatnak, akár életveszélyessé is válhatnak.