A rossz lehelet 11 lehetséges oka

2019. augusztus 15.

Kapcsolódó tünetek:

kellemetlen szájszag

A rossz lehelet, orvosi nyelven halitosis, a legtöbb esetben valamilyen betegségnek a tünete. Ahhoz, hogy eltűnjön a kellemetlen szájszag, ki kell deríteni, hogy pontosan mi okozza.

A rossz lehelet 11 lehetséges oka

A rossz lehelet 11 lehetséges oka

Mi a halitosis?

A szájszag önmagában nem egy betegség, azonban ha hosszabb ideig fennáll, akkor nagy eséllyel valamilyen komolyabb problémára utal. Ez azt jelenti, hogy hosszú távon nincs sok értelme csak a rossz lehelet ellen küzdeni, hanem ki kell deríteni, hogy milyen probléma áll a háttérben.

Lehetséges okok

  1. Beteg fogak és fogíny

Legtöbb esetben ez a nem megfelelő szájhigiéniára vezethető vissza, így a rendszeres fogmosás akár meg is szüntetheti a rossz leheletet. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy naponta kétszer kell fogat mosni és napi egyszer fogselymet használni.

  1. Fogszuvasodás

Amennyiben szuvasodnak a fogaink, akkor muszáj felkeresnünk a fogorvosunkat. A fogak elszíneződése, illetve érzékenysége a hidegre, illetve az édes ízekre a fogszuvasodás biztos jele. Ha nem orvosoljuk ezt a problémát, akkor egy idő után kilyukad a fogunk, ami további problémákhoz vezet.

  1. Gyulladt fogíny

Azok a baktériumok, melyek a fogakat támadják, sajnos a fogínyünkre is komoly veszélyt jelentenek. Ha nem kezeltetjük a gyulladást, akkor kialakulhat a fogágybetegség. A fogágy részei közé tartozik a fogat körülölelő csontos meder, az íny, és azok a rostok, melyek a fogakat a mederhez kötik. A fogágybetegség következtében érzékenyek lesznek a fogak, továbbá rossz leheletet és fogínyvérzést is eredményez.

  1. Száj és garat kórokozói

A nyálnak nagy szerepe van az ételmaradékok és a baktériumok eltávolításában, így ha száraz a szánk, akkor rettentő gyorsan elszaporodnak a kórokozók, melynek következtében rossz lesz a leheletünk. Este automatikusan lelassul a nyáltermelésünk, így reggelente nem csak furcsa íz lesz a szánkban, de sajnos a leheletünk sem rózsa illatú.

  1. Szájszárazság

A dohányzás és a nem elegendő folyadék fogyasztása kedvez a szájszárazságnak. Mindemellett több olyan betegség is létezik, ami szintén csökkenti a nyáltermelést és szájszárazságot okoz. Ilyen például a diabétesz, a depresszió és a Sjögren-szindróma. Hosszú távon ez a probléma fogszuvasodáshoz is vezethet, ami szintén rossz leheletet okoz.

  1. A mandulák és a szájnyálkahártya betegségei

Az olyan kórokozók, mint például a streptococcus, nem csupán fogszuvasodást okozhatnak, hanem a mandulákat is megtámadhatják, melyek gyulladása szintén eredményezhet szájszagot. A manduláink felületén és redőiben mandulakövek alakulnak ki, aminek hatására elszaporodnak a rossz leheletet okozó bacilusok. Ezen kívül a szánkban, illetve a szájnyálkahártyánkon megtelepedő gombák is okozhatnak ilyen problémát.

  1. Orr és garat betegségei

Az orrpolip, a krónikus nátha és a krónikus orrmelléküreg gyulladás mind megnehezítik az orrlégzést, így a szánkon keresztül kell levegőt vennünk, ami horkoláshoz és szájszárazsághoz vezethet. Utóbbi hatására elterjednek a különböző baktériumok a szánkban, melyek következtében rossz lesz a leheletünk.

  1. Légutak betegségei

A levegő a szájon, illetve orron keresztül eljut a garatba, majd onnan a tüdőbe. Ha bármelyik részen gyulladás vagy valamilyen betegség alakult ki, akkor ezek okozhatnak rossz leheletet. Utóbbi a különféle vírusok következtében kialakult hörghurut, illetve tüdőgyulladás esetén is igaz.

  1. Emésztőrendszer betegségei

Gyomorégés, baktériumok okozta gyulladás, a nyelőcsövön található gombák, baktériumok vagy daganatok is okozhatnak kellemetlen szájszagot.

  1. Anyagcserezavarok

Ha valamilyen oknál fogva megváltozik az emésztésünk, annak szintén rossz lehelet lehet a következménye. Böjt idején az éhségérzet csökkentése érdekében többet folyadékot szoktak inni, ami szájszárazsághoz vezethet, az pedig rossz lehelethez. Cukorbetegek esetén acetonos leheletről szoktunk beszélni, ami azért alakul ki, mert a szervezet nem tudja teljesen lebontani a zsírokat, így azok acetonná alakulnak.

  1. Szájpenész

A szájpenész során fehér, kitüremkedő részek keletkeznek a szánkban, pontosabban az arcunk belső részén, illetve a nyelven. Ezek a foltok néha az ínyen, a mandulákon, a szájpadláson és a torokban is megtalálhatóak. Ha letöröljük ezeket, akkor alattuk enyhén vérző területet találunk. A szájpenész további tünetei közé tartozik a kellemetlen szájszag, illetve a torok és a száj kivörösödése, melyeket égő érzés is kísér.

kellemetlen szájszag okai

Kellemetlen szájszag? Íme öt gyakori kiváltó ok

Ha kellemetlen a szájszagunk az nemcsak számunkra, de környezetünk számára is zavaró lehet és gyakran igen súlyos betegségek állhatnak a hátterében, ezért érdemes körül járni és kivizsgálni a problémát.

Mit ne tegyünk fogmosáskor?

Bár jobb esetben hosszú évek óta naponta többször is tesszük, sokan mégis helytelenül. Íme néhány fontos tudnivaló, avagy mit NE tegyünk fogmosáskor!?

Milyen sűrűn és mikor kell fogat mosni?

Ha helyesen akarunk fogat mosni, akkor többféle szempont is van, amire figyelnünk kell. Nem elegendő ugyanis a megfelelő fogkefe, fogkrém, vagy éppen fogselyem kiválasztása, hiszen az se mindegy, hogy mikor mosunk fogat, mennyi ideig és milyen sűrűn tesszük mindezt. Próbáljuk eloszlatni a tévhiteket és megtalálni a legoptimálisabb megoldást!

Szájszag? Lábszag? Izzadás? - Bevált módszerek a megszüntetésükre

Szájszag? Lábszag? Izzadás? – Bevált módszerek a megszüntetésükre

Kellemetlen tünetek és hasznos tanácsok, amelyek segítenek megszüntetni őket!

Összes cikk Fog- és szájápolás témában