Keringés

Keringési rendszerünk a szívünkből, ereinkből és a vérünkből áll. Ezek összehangolt munkájának köszönhetően az oxigén és a tápanyagok eljutnak testünk különböző részeire, így biztosítva annak egészséges működését. Ha ebben a rendszerben valamilyen hiba lép fel, az kellemetlen tünetekhez, súlyos esetben komolyabb betegségekhez is vezethet, ezért nagyon fontos a megelőzés: az alábbiakban röviden bemutatjuk a keringési zavarokat, és ötleteket adunk azok elkerüléséhez.

A keringési rendszer működése

Az emberi keringési szervrendszer a szívből, az érhálózatból és a vérből áll. A vérkeringés központi szerve az izmos fallal ellátott, ritmikus mozgást végző szív, mely billentyűi segítségével pumpál percenként 5-6 liter vért a test megfelelő helyeire.

Szívünk alapvetően három részből épül fel, ezek a külső szívburok (pericardium), a szívizomzat (myocardium) és a szívbelhártya (endocardium). A szerv négy üregből, egy jobb és baloldali pitvarból illetve kamrából áll, melyeket a billentyűk választják el egymástól, szelepekként akadályozva meg a vér ellentétes irányú áramlását.

Az érhálózat két vérkört alkot, ezek közül a kisvérkörben a jobb kamra és a bal pitvar, a nagyvérkörben a bal kamra és a jobb pitvar vesz részt. Előbbi a szív és a tüdő, utóbbi a szív és a test szövetei között teremt kapcsolatot. Azokat az ereket, melyek a szív felől szállítják a vért, artériának nevezzük, ezek pedig kisebb ágakra, kapillárisokra bontódnak. A vénák gondoskodnak a vér továbbításáról a szív felé.

Keringési zavarok

A keringési rendszer segítségével a felvett tápanyagok és az oxigén a sejtekhez, a szén-dioxid a tüdőbe, az anyagcsere bomlástermékei a vesébe jutnak, de a vérkeringés felel a hormonok és egyéb, a szervezet szempontjából fontos anyagok célba éréséért is. Ha tehát a vérkeringés nem megfelelően működik, az oxigén és a tápanyagok nem jutnak el a sejtekhez, ami számos tünetet idézhet elő.

A keringési problémák tünetei

A lábak dagadása, ödémásodása utalhat arra, hogy a vesénk nem tudja megfelelően ellátni a feladatát, nem szállítja el a felesleges folyadékot, így az a sejtek között felgyülemlik. Ha az idegekhez nem jut el elég vér, az a végtagok zsibbadásával járhat, de a területek hűvösebbé válása is intő jel lehet, hiszen utalhat arra, hogy a véráramlás – mely a test hőmérsékletét normál esetben fenntartja – nem megfelelő.

Keringési problémára utalhat még a folyamatos fáradékonyság, gyengeség, hiszen ennek oka lehet az is, hogy az izmaink nem jutnak elegendő, oxigénben gazdag vérhez, így gyorsan kifáradnak.

Ahhoz, hogy az immunrendszer megfelelően működjön, fontos az is, hogy a fertőzések legyőzéséhez szükséges vitaminok, ásványi anyagok eljuthassanak a megfelelő területekre. Ha ez nem történik meg, annak hátterében valamilyen keringési zavar állhat, melynek következtében könnyebben betegszünk meg és nehezebben gyógyulunk. A szervek működéséhez szükséges tápanyagok hiányában a fentieken túl előfordulhat hajhullás, kialakulhat fakó, száraz bőr, esetleg cianózis, melyet az oxigénhiány okoz, és az érintett területek elkékülésével jár.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A keringési zavarok következtében – súlyosabb esetekben – a területek nem megfelelően működnek, de akár el is halhatnak, ezért az alábbi esetekben az orvosi kezelés elengedhetetlen.

Keringési zavar az artériákban

Az artériák akut elzáródását gyakran okozza embólia. Ha ez a végtagok ereiben következik be, hirtelen fájdalom, zsibbadás, a bőr hideggé válása és márványos elszíneződése léphet fel, súlyos esetben az érintett akár sokkos állapotba is kerülhet. Ha az elzáródás a bélrendszerben történik, azt erős hasfájás, a bélműködés leállása, majd a bélfal elhalása kísérheti, az agyi ütőér elzáródásának következménye pedig a stroke.

A krónikus érelzáródás sokszor érelmeszesedés következtében következik be, de ide sorolható a perifériás artériás betegség, a Raynaud-szindróma és a szívkoszorúér-betegség is.

Keringési zavar a vénákban

A vénákban kialakuló keringési zavarok általában trombózisra vezethetők vissza, mely leggyakrabban a lábakban következik be. Ilyenkor a végtag megduzzad, érzékennyé válik, a bőr pedig kivörösödhet, tapintása meleg lesz. Fontos, hogy a vénás trombózis azonnali orvosi ellátást igényel.

Keringési zavarok megelőzése

A jó hír az, hogy keringésünk javítása érdekében mi magunk is sokat tehetünk.

Az első lépés legyen a dohányzás abbahagyása, a nikotin ugyanis jelentős mértékben roncsolhatja az erek falait. Fontos a napi 2-3 liter víz fogyasztása is, hiszen a megfelelő folyadékmennyiség segíti a vér áramlását.

Mivel a folyamatos ülő munkavégzés és az inaktív életmód is lassíthatja a véráramlást, érdemes beépíteni életünkbe a rendszeres testmozgást: a jóga például kifejezetten nagy segítséget nyújthat keringési problémák esetében. Ezt egészítsük ki egy egészséges étrenddel, és máris rengeteget tettünk szervezetünk egészséges működéséért.

A fentieken túl számos étrend-kiegészítő és gyógynövény létezik, mely segíthet a keringési rendszer megerősítésében és a komolyabb problémák megelőzésében: az Ön számára legjobb megoldás megtalálása érdekében nézzen szét kínálatunkban!