Vérnyomásmérők

A vérnyomás értékét több tényező befolyásolhatja ugyan, általánosságban a sokszor hallott 120/80 érték tekinthető ideálisnak. A felnőttkorú lakosság nagyobb részét érinti valamilyen vérnyomásprobléma, amely idővel súlyos következményekhez vezethet. Megelőzésükben fontos játszanak szerepet a vérnyomásmérők. Az esetleges problémák korai felismerés ugyanis lehetővé teheti azok hatékonyabb kezelését.

A vérnyomásmérők használata

A vérnyomásmérők a szív munkája során az erekre kifejtett nyomás monitorozását végzik. A szívösszehúzódás, valamint a szív elernyedése alatt mérik ennek mértékét és jelzik ki az úgynevezett felső és alsó értékekben.

Optimális vérnyomás

A vérnyomás alatt a keringő vér érfalakra kifejtett nyomását értjük, amelyet a nagy artériákban mérünk. Értékét higanymilliméterben (Hgmm) fejezzük ki: a felső, azaz a szisztolés érték arra a nyomásra utal, amit a szív összehúzódásakor keletkezik. Az alsó és mindig alacsonyabb diasztolés pedig a szív elernyedésekor az erekre nehezedő nyomást adja meg. A harmadik érték, amelyek a vérnyomásmérők mutatnak, a pulzus, azaz az egy perc alatti szívütések száma.

Optimális vérnyomásról akkor beszélünk, ha annak értéke nem haladja meg a 120/80 Hgmm-t. Az ettől való csekély fokú eltérés még beleférhet, azonban tartósan 140 Hgmm szisztolés, és/vagy 90 Hgmm diasztolés érték felett magas vérnyomásról, hypertóniáról beszélünk. Illetve valamivel ritkábban, de előfordul a hypotensio, az alacsony vérnyomás is, amikor a felső érték 100 Hgmm alá esik.

Vérnyomásmérő típusok

A vérnyomásmérés lényege a pontosság, amelyet a megfelelő, nyugalmi körülmények megteremtésével és egy megbízható készülékkel segíthetünk elő. A csuklós vérnyomásmérők tekinthetők a legkevésbé pontosnak, elsősorban sportolóknak javasoltak, akiknek sokszor a hozzávetőleges értékek is megfelelnek.

Elterjedtebb típust jelentenek a felkaros vérnyomásmérők. Ekkor a mandzsetta szívmagasságba kerül a karra, amely fontos a pontos mérés érdekében. Két fajtájuk létezik: az egyszerűbb, félautomata modellek nem rendelkeznek saját kompresszorral, ezért nekünk kell a mandzsettát felpumpálni.

Az automata felkaros típus viszont automatikusan érzékeli, hogy meddig kell felfújnia. Otthoni használatra ezek a készülékek elterjedtebb, az bonyolultabb vérnyomásmérőkkel sokszor csak orvosi körülmények között találkozhatunk.

Hogyan mérjük meg a vérnyomást?

A vérnyomás értéke napközben is változik, nyugalmi helyzetben alacsonyabb, fizikai vagy szellemi aktivitás után magasabb. Ezért fontos, hogy mindig nyugodt, zaj és stresszmentes környezetben, ülő helyzetben végezzük a méréseket. Ezt megelőzően fél órával érdemes kerülni a fizikai megterhelést, az alkoholt, a dohányzást vagy a koffeinbevitelt.

Mérés közben ne beszéljünk, hátunk és alkarunk legyen kényelmesen megtámasztva. Pontosan, a megfelelő szorossággal kell a mandzsettát felhelyezni, a mérést pedig érdemes 1-2 percen belül megismételni. Ha rendszeresen nyomon követjük vérnyomásunk alakulását (vérnyomás napló), akkor lehetőleg minden nap ugyanakkor végezzük a méréseket.

A túl magas és túl alacsony vérnyomás káros hatásai

A magas vérnyomás népbetegség, nagy szerepet játszik a stroke, a szívinfarktus, illetve az egyéb szív- és vesebetegségek kialakulásában. Tünetei között fejfájás, szédülés, tarkó és halántéktáji nyomás is előfordulhat. Ezzel szemben az alacsony vérnyomás elsősorban fázással, gyengeséggel vagy fáradékonysággal és csökkent szellemi terhelhetőséggel jár együtt, hosszú távon viszont szintén károsítja szerveinket, eszméletvesztésekhez vezethet.

A megfelelő étrend követésével, rendszeres sportolással és vérnyomásunk ellenőrzésével viszont sokat tehetünk ezek megelőzéséért.