Tüdőszűrés – Miért fontos, kinek ajánlott, milyen gyakorisággal?

A huszadik század elején egész Európában pusztított a tuberkolózis, azaz a tbc. Épp emiatt vezették be a tüdőszűrést, ugyanis ha időben diagnosztizálják a betegséget, megelőzhető a járvány. A fertőző tüdőbetegség sokáig tünetmentes, azonban mellkasi felvétellel kimutatható. Fontos már a korai jeleit is észrevenni, hogy a beteg ne fertőzhessen meg sokakat. A hetvenes évek vége felé szerencsére csökkenni is kezdett a tuberkolózisos betegek száma, ugyanis a legtöbb esetben szűrővizsgálattal kimutatták. Ma a tbc már gyógyítható is, hatékony kezelés áll rendelkezésünkre. Mivel a tüdőrákot is elkezdték szűréssel kimutatni, ezért egyre jobb statisztikákat mutatott a két betegség felismerése és gyógyítása. Mostanában ugyan a tüdőrák korai felismerésében játszott szerepét gyakran megkérdőjelezik, mivel a tüdőszűréskor készült speciális felvétel kisméretű, nem vetekszik a mellkas CT diagnosztikus értékével, de mindenképpen jó megcsináltatni, mert a további vizsgálatok szükségességét felvetheti. A tüdőszűrésen nem csak azt nézik meg, a páciensnek nincs-e tuberkulózisa, hanem a tüdőt körülvevő teljes területet elemzik. Megvizsgálják, vannak-e bármilyen elváltozások, foltok, benyomódások, szövethiány vagy nem indokolt folyadékok a területen. Ilyenkor a bordákat, az ereket és a légcsövet is vizsgálják. Ezek mellett a tüdőszűrés gyulladásokat, fertőzéseket, elváltozásokat is kimutat.

Kinek ajánlott és kinek kötelező?

A Nemzeti Tuberkulózis Program miatt járványügyi okokból 30 éves kor felett teljes körű lakosságszűrést végeznek azokon a területeken, ahol a megyei vagy a városi összesített tbc előfordulás 0,025 százalék. Ezeken a helyeken évente kötelező a vizsgálat. A mellkasi tüdőszűrő vizsgálatok egyébként önkéntes alapon működnek, illetve egyes cégek kérnek alkalmazottaiktól tüdőszűrési papírt. Olyan esetekben, mikor valaki olyan munkakört kíván betölteni, amelyek kiemeltek egészségügyi szempontból, kötelezően beutalót kell kérni tüdőszűrésre, és elvégeztetni a vizsgálatot. Ilyen munkakörök például a pincér, az élelmiszer kiszolgáló, a dada, az óvónő, stb. Az életkor előre haladtával és rizikótényezők alapján, azaz a családban előforduló tüdőbetegségek gyakorisága alapján ajánlott elvégezni bizonyos időközönként a vizsgálatot. Azokban a városokban, ahol nem kötelező a tbc incidencia, azaz gyakori előfordulás miatt a tüdőszűrés, a kötelező egészségbiztosítás keretében bárki részt vehet tüdőszűrésen. Bár a világ több területén még mindig gyakori a tbc-s betegek előfordulása, Magyarországon folyamatosan csökken ez az arány, ezért már nem kötelező az egész országban az évente történő vizsgálat, mostanra már csak ajánlott a felnőtteknek évente elmennie egy tüdőszűrésre. 40 éve kor felett ingyenes tüdőszűrésen vehetnek részt a magyar állampolgárok, a fiatalabb korosztálynak fizetnie kell érte, és orvosi beutalóval vehetnek részt rajta. 14-18 éves korosztálynál nem indokolt a vizsgálat, ugyanis abban a korcsoportban ma nem jellemző a tuberkulózis. Ha a fiatalok fertőző környezetbe kerülnek, a háziorvos beutalhatja őket a szűrésre. Mivel a vizsgálat sugárterheléssel jár, a szülőknek írásban bele kell egyezniük a gyerekek vizsgálatába. A hajléktalanoknak, és a hajléktalanszállókon dolgozóknak, a szociális munkásoknak, a börtönökben dolgozóknak és az egészségügyi dolgozóknak évente részt kell vennie a vizsgálatokon. És mivel a tbc rizikófaktorai közé tartozik az alultápláltság, a kábítószer függőség, a HIV-fertőzöttség, az alkoholizmus, a dohányzás és a cukorbetegség is, az ezekben érintetteknek is javasolt az évente történő tüdőszűrés, azonban számukra nem kötelező.