Ízületi fájdalmakkal sok esetben már a negyedik X előtt találkozik az ember, melynek oka az ízületek fokozott mértékű terhelése. Ez származhat a versenysportból fakadó aktív igénybevételből, folyamatos álló vagy nehéz fizikai munkából vagy akár a túlsúly jelentette extra kilók „cipeléséből” is. Az ízületek védelmére és a prevencióra kevesen fordítanak figyelmet, a probléma fellépését követően azonban sokan a porctápláló készítményeket hívják segítségül. Ezek ma már számtalan verzióban elérhetőek, így a tudatos választáshoz érdemes néhány információval felvértezni magunkat.
A porcszövet nagy része víz
Érdekes tény az, hogy bár szilárd szövet az ízületi porc, mégis 65-80%-át víz teszi ki. Emellett 10-20%-ban proteoglikánokat, további 10-20%-ban kollagént tartalmaz. A porcsejtek pedig csupán 1-5%-át teszik ki, melyek mindamellett, hogy a porcszövet alkotóelemeit termelik, szabályozzák a porcszövet anyagcseréjét is. Az egészséges porc – az alapállományában lévő nagy vízmegkötő képességű molekuláknak köszönhetően – viszonylag hajlékony, rugalmas, ami szükséges ahhoz, hogy a teherhordó ízületekben elnyelje a különböző erőhatásokat. A glükózamin, kondroitin és egyéb makromolekulák termelése, a porc víztartalma és az ízületi folyadék viszkozitása a korral csökken, így a porcszövet merevebbé, sérülékenyebbé válik. Ezen tovább ront a fokozott mértékű terhelés (pl. nehéz fizikai munka, túlsúly).
Melyek a legfontosabb összetevők?
A porcvédő, porcerősítő, készítmények elengedhetetlen hatóanyagai a glükózamin és a kondroitin-szulfát, melyek a porcszövetben és az ízületi folyadékban természetes módon is megtalálhatóak. A glükózamin a porcszövetet felépítő nagyobb molekulák, úgynevezett glükózaminoglikánok (pl. hialuronsav, keratán-szulfát) termelődéséhez szükséges legkisebb „építő kocka”. A kondroitin a hialuronsavhoz hasonlóan egy glükózaminoglikán. Ezen molekulák közös jellemzője, hogy kiváló vízmegkötő tulajdonsággal rendelkeznek, melynek köszönhetően magas víztartalmat, ezáltal rugalmasságot, teherbírást és nyomással szembeni ellenállást biztosítanak a porcszövet számára.
Mennyi glükózamint és kondroitint érdemes bevinni?
A glükózamin és a kondroitin esetén egyaránt igaz, hogy a bevitt dózisnak megközelítőleg csak negyede hasznosul, ezért fontos a megfelelő napi mennyiség biztosítása. Glükózamin és kondroitin hatóanyaggal is kaphatók vényköteles gyógyszerek, melyek a napi terápiás dózist glükózamin esetén 1500 mg-ban, kondroitin esetén 800 mg-ban határozzák meg általánosan. Tehát porctápláló étrend-kiegészítő vásárlása esetén érdemes minél magasabb glükózamin és kondroitin tartalmú készítmény mellett letenni a voksunkat.
Mi egyébre van szüksége az ízületnek?
Az ízületnek csak egy része a porc, mellette számos egyéb szövet is megtalálható, melyekről szintén érdemes gondoskodni. A csontszövet támogatásához a kalcium és a D-vitamin, az ínak, szalagok rugalmasságához a mangán és a C-vitamin is hozzájárul, így ezekről se feledkezzünk meg! Az első finom ráncok megjelenésekor pedig mindig gondoljunk arra, hogy a kor előre haladtával nem csak a bőrünk, hanem ízületeink is veszítenek kollagén tartalmukból. Emiatt egyre népszerűbbek azok a készítmények is, melyek kollagéntartalmuknak köszönhetően járulhatnak hozzá ízületeink rugalmasságához.
Mi a kollagén?
A kollagén szervezetünkben természetes módon előforduló fehérje. Speciális sejtek, az ún. fibroblasztok állítják elő meghatározott aminosavakból. Testünk fehérje tartalmának 30%-át, az ízületi porcnak és a bőrnek 70%-át teszi ki. Ez idáig 28 különböző típusát azonosították, melyek közül az I-es típus a leggyakoribb, a szervezet teljes kollagén mennyiségének 90%-át adja. Az I-es típusú kollagén megtalálható a csontokban, ínakban és a különböző szerveinkben. Ezen kívül az alábbi kollagén típusok a legjellemzőbbek: II-es típus az ízületi porcokban, III-as típus a kötőszövetekben, IV-es típus a hámszövetek bazális membránjában.
Mi a feladata a kollagénnek?
Szerkezeti fehérje lévén struktúrát, tartást biztosít a kötőszövetek sejtközötti állományának, szakítószilárdságának köszönhetően rugalmasságot ad a bőrnek, izmoknak, csontoknak, ínaknak és ízületi szalagoknak.
Ha a szervezet termeli, miért veszítenek a szövetek a rugalmasságukból?
A kor előre haladtával a szervezet kollagén termelése lelassul, a bontásáért felelős enzimek mennyisége viszont megnő. Ennek első látható jelei a bőrön jelentkeznek apró ráncok formájában, de idővel azt is tapasztaljuk, hogy ízületeink is veszítenek rugalmasságukból.
Melyek a leggyakoribb kollagén-gyilkos tényezők?
- Életkor: a 20-as éveinktől kezdve évente 1%-kal csökken a szervezet kollagéntermelése, később ez a folyamat még inkább felgyorsul.
- Genetika: egy másik olyan tényező, melyen nem tudunk változtatni. Épp ezért érdemes azokkal a faktorokkal foglalkozni, melyekre van ráhatásunk!
- UV-sugárzás: a kollagén termelésért felelős sejtek DNS-ét károsítva közvetlenül, és a szabadgyökök képződésén keresztül közvetetten is csökkenti a kollagén szintet.
- Gyulladást kiváltó étrend: a finomított cukrokban, szénhidrátokban, feldolgozott húsokban gazdag étrend immunrendszeri aktivációt vált ki, ami gyulladáshoz vezet. A gyulladásos faktorok semmilyen szövetet nem kímélnek, ez alól a kollagénben gazdag bőr vagy porcszövet sem kivétel, hatásukra a kollagén elbomlik.
- Stressz: szintén képes a gyulladásos útvonalak aktiválására a szervezetben. Emellett a szervezet stresszválasza során megnő a kortizol hormon szintje, ami ugyancsak csökkenti a kollagén mennyiségét.
- Dohányzás: egészségkárosító hatását mindenki jól ismeri, azt viszont kevesebben tudják, hogy az oxidatív stressz kiváltásán keresztül még a kollagén lebomlásához is hozzájárul.
Pótolható a hiányzó kollagén?
Bizonyos ételek (pl. csontleves, kocsonya) nagyobb mennyiségben tartalmaznak kollagént, de a kollagén rendszeres bevitele ilyen formában kevésbé megvalósítható, igencsak egyoldalú táplálkozáshoz vezetne. Étrend-kiegészítők formájában is juttathatjuk kollagénhez a szervezetünket, de itt nem árt néhány dologra odafigyelni! Mivel a kollagén nagy molekula, ezért natív formájában nem szívódik fel jól. Érdemes olyan kollagént választani, ami hidrolizált, vagyis kisebb egységekre „feldarabolt”, hiszen így jobban felszívódik. Ma már léteznek olyan készítmények is, melyekben a kollagén ún. bioaktív kollagén peptidek formájában van jelen. Ezeket a natív kollagén szálakból speciális eljárásokkal (hidrolízissel, enzimes emésztéssel) állítják elő. Az így létrejövő peptid szakaszok olyan kis méretűek, hogy szinte teljes mértékben képesek felszívódni. Mindeközben biológiai aktivitásukat, azaz hatásukat megőrzik (a bioaktív kollagén peptid név innen származik).
Hogyan hat a táplálkozással bevitt kollagén?
A hidrolizált kollagén kisebb kollagén peptidek és szabad aminosavak formájában a vékonybélből felszívódva bekerül a véráramba. A vérereken keresztül ezek a molekulák szétoszlanak a testben, és a szöveteinkbe jutva két mechanizmus útján fejtik ki hatásukat. A szabad aminosavak építőelemekként szolgálnak az új kollagén és elasztin rostok termeléséhez, a kisebb kollagén peptidek pedig a fibroblasztok (kollagéntermelő sejtek) receptoraihoz kötődnek és serkentik azok kollagén, elasztin és hialuronsav termelését.
Miért fontos a C-vitamin?
A C-vitamin nem csak a megfelelő immunrendszeri működéshez, hanem a kollagéntermeléshez is elengedhetetlen. Ahhoz, hogy a kollagén rostok szintézise maradéktalanul végbe menjen, a C-vitaminra, mint kofaktorra is szükség van. Emellett a C-vitamin kiváló antioxidáns, képes megkötni azokat a szabadgyököket, melyek szervezetünk molekuláit – köztük a kollagént is – károsítanák, lebontanák.
Mennyi ideig tart egy porcépítő kúra?
A porc egészségét támogató készítmények esetén általában 3 hónapos folyamatos szedés javasolt.
Miért kell ennyi ideig szedni a porcépítő készítményt?
A glükózamin és a kondroitin-szulfát hatásukat olyan mechanizmusok által fejtik ki, melyek hosszabb idő alatt alakulnak ki (pl. a porc mátrix állományában lévő makromolekulák és az ízületi folyadékban is megtalálható hialuronsav termelésének fokozása, a porcot bontó enzimek és egyéb anyagok képződésének gátlása, stb.). Közös jellemzőjük, hogy bár hatásuk lassabban alakul ki (a kúra megkezdését követő 2-6 héttel), de a 3 hónapos kúrát követően még további, mintegy 3 hónapon keresztül fennmarad.
A megfelelő tápanyagok biztosítása mellett elengedhetetlen a rendszeres testmozgás, hiszen az ízületi porcoknak nincs saját vérellátásuk, a tápanyagokat az ízületi folyadékból diffúzió útján kapják. Az ízület mozgatása egyfajta pumpafunkciót lát el, ami a diffúzió hatékonyságát, így a porcszövet tápanyagellátását javítja, fokozza.
A rendszeres testmozgás (legyen szó akár csak sétáról) az izomzat megerősítésében is fontos szereppel bír, az erősebb izmok pedig nagyobb támasztékot képesek adni az ízületeknek, ami a tehermentesítésük szempontjából fontos. A testmozgás fizikai és mentális egészségre gyakorolt jótékony hatásainak listája hosszú, de az ízületek szempontjából a testsúlykontrollban betöltött szerepét is érdemes kiemelni. A testedzés során azonban fontos betartani a rendszeresség és fokozatosság elvét, valamint ügyelni kell a mozgás előtti bemelegítésre és arra is, hogy az edzés végeztével a nyújtás se maradjon el!
Támogatott tartalom
Goodwill Pharma Nyrt.
