A véres hányás – orvosi nevén hematemesis – mindig komoly figyelmeztető jel, amely mögött kisebb vagy súlyosabb egészségügyi problémák állhatnak. Bár előfordulhat, hogy a háttérben nem életveszélyes ok húzódik meg, az esetek többsége sürgős orvosi vizsgálatot igényel.
Ez a tünet szinte mindig belső vérzés gyanúját veti fel, és az emésztőrendszer különböző szakaszaiból eredhet. Nagyon fontos komolyan venni, mert az időben elkezdett kezelés életmentő lehet.
A cikk célja, hogy részletes útmutatót adjon a véres hányás okairól, tüneteiről, a diagnózis felállításáról és a kezelési lehetőségekről. Emellett kiemeljük, mikor kell azonnal orvoshoz fordulni, és hogyan különböztethetjük meg a véres hányást más, hasonló jelenségektől.
Mi a véres hányás?
A véres hányás – orvosi szakkifejezéssel hematemesis – azt jelenti, hogy a hányadékban vér jelenik meg. Ez lehet élénkpiros, ami friss vérzésre utal, vagy kávézacc hányás, amely az alvadó, részben megemésztett vér miatt barnás-feketés színű. A jelenség sosem tekinthető ártalmatlannak, mert mindig felveti egy gastrointestinalis vérzés gyanúját.
A véres, barnás hányás okait is fontos tisztázni. A vér származhat a torok, a nyelőcső, a gyomor vagy akár a nyombél területéről. Az orvos számára kulcsfontosságú, hogy különbséget tegyen a valódi vérhányás, a tüdőből származóhemoptysis (vérköpés), illetve az orrvérzés lenyeléséből fakadó hányás között. Mindegyik eltérő okokra utal, de a véres hányás minden esetben sürgős kivizsgálást igényel.
Mik lehetnek az okai?
A véres hányás okai sokfélék lehetnek, a leggyakoribb emésztőrendszeri betegségektől egészen a ritkább fertőzésekig és a gyógyszer-mellékhatásokig.
Akut betegségek
Az egyik leggyakoribb ok a gyomorfekély vagy a nyombélfekély (peptikus fekély), amelyek az emésztőrendszer falát károsítva vérzést idézhetnek elő. Hasonlóan gyakori a nyelőcső- vagy gyomorvarixok megrepedése, amely a leggyakrabban májcirrhosis okozta portális hipertenzió következtében alakul ki. A varixok megrepedése igen intenzív vérzést okoz. Súlyos, de ritkább vérzésforrás lehet a Dieulafoy-lézió, amely egy rendellenesen nagy ér sérülése a gyomor falában.
Az erőltetett hányást követően kialakulhat a Mallory–Weiss szindróma, amely során a nyelőcső alsó részén repedés keletkezik. Ez gyakran súlyos alkoholizmus vagy sorozatos hányás után fordul elő, és hirtelen élénkpiros vérhányással járhat. Szintén súlyos ok lehet a gyomor- vagy nyelőcsőrák, valamint a kiterjedt gyulladások.
Krónikus emésztőrendszeri kórképek, például pancreatitis vagy egyéb gastrointestinalis betegségek is járhatnak vérzéssel, amely véres hányásban nyilvánul meg.
Ritkább háttérben meghúzódó problémák
Bár ritkán fordul elő, bizonyos fertőző betegségek, például a citomegalovírus, az ebola vagy a schistosomiasis is okozhatnak súlyos vérzést, amely hányás formájában jelentkezik. Ezek inkább endémiás területeken jellemzőek, de utazások során is számolni kell velük.
Gyógyszerek
Bizonyos gyógyszerek, különösen a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), a véralvadásgátlók és a biszfoszfonátok, növelhetik a gyomor-bélrendszeri vérzés kockázatát. Ezek a készítmények károsíthatják a nyálkahártyát, illetve befolyásolhatják a véralvadást, így vérhányást idézhetnek elő.
A fenti tényezőkön túl előfordulhat, hogy véres hányás várandósság alatt is jelentkezik, például erőltetett hányás miatt, amely szintén azonnali kivizsgálást igényel.
A véres hányás tünetei
A véres hányás tünetei széles skálán mozognak, és attól függenek, hogy mekkora mennyiségű vérzésről van szó, illetve milyen gyorsan zajlik le a folyamat. A jelenség felismerése kulcsfontosságú, hiszen az időben történő ellátás életet menthet.
A legjellemzőbb tünet maga az élénkpiros vér vagy kávézacc szerű hányás, amely azonnal felhívja a figyelmet a problémára. Emellett gyakran tapasztalható szurokfekete széklet – (meléna), amely a megemésztett vér jelenlétére utal – vagy esetenként friss vér a székletben. A hányás színe és állaga sokat elárul az orvosnak arról, hogy friss vagy régebbi vérzés áll-e fenn, és mely szakaszból származhat a vér.
A nagyobb vérveszteség miatt hamar gyengeség és sápadtság alakul ki, amit szapora pulzus és alacsony vérnyomás kísér. Ezek a tünetek a sokk előjelei lehetnek, amely életveszélyes állapot, és azonnali sürgősségi ellátást igényel. Előrehaladottabb esetben szédülés, ájulásközeli állapot, zavartság, hideg verejtékezés is felléphet.
A tünetekhez sokszor társulhat hasi vagy mellkasi fájdalom, amely gyomorfekély, nyelőcsőrepedés vagy akár daganatos megbetegedés jele lehet. Gyakran jelentkezik hasi diszkomfort, hányinger, emésztési zavar, puffadás, illetve hosszabb ideje fennálló problémák esetén fogyás is.
A háttérbetegségtől függően egyéb kísérő jelek is megjelenhetnek. Májeredetű vérzés esetén például sárgaság, hasi folyadékgyülem (ascites) vagy a nyelőcső varix tágulatai is kísérhetik a tüneteket. Ha a vérzés fertőzéshez társul, előfordulhat láz, hidegrázás és általános rossz közérzet is.
Mindezek miatt a véres hányást mindig a többi tünettel összefüggésében kell értékelni: nemcsak a vér mennyisége, hanem a kísérő tünetek is meghatározzák a sürgősséget és a kezelés irányát.
Mikor forduljunk orvoshoz?
A legfontosabb szabály, hogy minden véres hányás esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Ez olyan tünet, amit sosem szabad figyelmen kívül hagyni.
Amennyiben a hányadékban élénkpiros vér vagy kávézacc jellegű hányás jelenik meg, haladéktalanul hívjunk mentőt, és menjünk a sürgősségi osztályra. A kísérő tünetek közül a szédülés, a zavartság, a súlyos hasi vagy mellkasi fájdalom, illetve a sokk jelei különösen aggasztóak.
Ha a hányás több mint két napig fennáll, a beteg nem tud inni vagy enni 12 órán keresztül, esetleg kiszáradásra utaló tünetek lépnek fel, szintén orvosi beavatkozás szükséges. Ugyanez igaz, ha a beteg cukorbeteg, lázas, látászavara vagy tarkómerevsége van, illetve véres székletet tapasztal.
Fontos tudni, hogy erőltetett hányásban megjelenő vért is komolyan kell venni, mert akár Mallory–Weiss szindrómára vagy más súlyos állapotra utalhat.
Diagnózis és kezelési lehetőségek
A véres hányás kivizsgálása mindig sürgős orvosi feladat. A diagnózis felállítása részletes anamnézis felvételével, fizikális vizsgálattal, valamint laborvizsgálatokkal kezdődik (vérkép, alvadási faktorok, szérum albumin). Képalkotó vizsgálatok és legfőképpen az endoszkópia segít a pontos ok megtalálásában. Gyomortükrözés 24 órán belül javasolt, hiszen így nemcsak a diagnózis, de az azonnali kezelés is elvégezhető.
A kezelés függ a vérzés forrásától és súlyosságától. Általánosan szükség lehet folyadék- és vérpótlásra, PPI-k(protonpumpagátlók) adására, bizonyos esetekben antibiotikumra vagy eritromicinre. Az endoszkópos beavatkozások közé tartozik a varix ligálás, a cyanoacrylate injekció vagy a Dieulafoy lézió klippelése. Súlyos esetekben transzjuguláris intrahepatikus sönt (TIPS ), sebészeti beavatkozás, esetleg májtranszplantáció válhat szükségessé.
Az alapbetegségek kezelése kiemelt fontosságú: például a H. pylori fertőzés eradikációja, az NSAID-ok mellőzése, az alkoholfogyasztás abbahagyása, illetve a véralvadási zavarok rendezése.
A kellemetlen kísérő tünetek, például a hányinger csökkentésére elérhetők különböző készítmények hányinger ellen.
Összegzés
A véres hányás okai sokrétűek lehetnek, de mindig komoly figyelmeztetést jelentenek. A tünet hátterében állhat gyomorfekély, varix vérzés, Mallory–Weiss szindróma vagy akár daganatos megbetegedés is. A diagnózis alapját az endoszkópia adja, amely egyben a kezelés első lépése is lehet.
Soha nem szabad halogatni az orvosi vizsgálatot, hiszen a gyors beavatkozás életet menthet. Ha a véres hányás akár egyszer is előfordul, azonnal forduljunk szakemberhez, mert csak így kerülhetjük el a súlyos szövődményeket és a sokkkialakulását.
