A koszmó (seborrhoea capitis) zsíros, fehéres-sárgás, esetleg barnás, pikkelyszerű képződmény, amely jellemzően a kisgyermekek hajas fejbőrén, illetve annak környékén, valamint a fül és a szemöldöki tájékon jelenik meg leggyakrabban - leginkább a fejtetőn. Főként az első életévben jellemző, de 3 hetes és 2 éves kor között bármikor tapasztalható. Dermatitisként hámlik, a jellegzetes felrakódást a faggyú és az elhalt hám hozza létre.
Alapvetően a koszmó különösebb veszélyt nem jelent, csak súlyosabb esetben, amikor is viszket. Mivel a kezelése jó ideig eltarthat, szerencsésebb megelőzni a kialakulását. A koszmó nem fertőző és az esetek többségében magától elmúlik, nincs szükség gyógyszeres kezelésre.
Mi okozza a koszmó megjelenését?
A koszmó voltaképpen túlzott korpaképződés, nem allergiás eredetű és nem is a higiénia hiánya okozza. A jelenség miatt nem szabad szégyenkeznie a szülőknek, de ha már kialakult, oda kell figyelni a baba szakszerű bőrápolására.
A faggyúmirigyek olajszerű váladékának túlzott termelődésének köszönhető ártalmatlan jelenség, de elhanyagolva könnyen súlyos problémákat okozhat: bakteriális- és gombás felülfertőzést, bőrgyulladást, sebesedést, ezért fontos a gondos kezelés és a mihamarabbi megszüntetés. Kis odafigyeléssel és megfelelő készítmények alkalmazásával a tünetek jelentősen csökkenthetők, kialakulásuk teljes mértékben elkerülhetők.
A koszmó tünetei, megjelenési formái
- Zsíros-tapadós réteg a fejtetőn a kutacs környékén
- Hámló, akár pikkelyes leválások
- Sárgás- barnás szín a túlzott faggyúváladéktól
- Esetenként a hajszálak is leválhatnak az elhalt bőrrel
- Korpaszerű hámlás nemcsak a fejtetőn, hanem a homlok, szemek, szemöldök részeknél, fülek mögött, szemhéjpn
- Lehet összefüggő zsíros-hámló területet, de lehet elszórt, kisebb halmazok is - szigetszerű koszmó
- Apró sebecskék, vérzés is megjelenhet, főleg a koszmó ledörzsölése után
Az időjárás is közrejátszhat
A koszmó tünetei gyakrabban lépnek fel hideg, száraz időben. Figyeljünk arra, hogy a baba sapkája kellően szellőző anyag legyen, mert a nem eléggé légáteresztő ruhadarab is okozhat problémát. A faggyúmirigyek túlműködése és a baba fejbőrének bepálása nem szerencsés kombináció, főleg koszmóra és azzal együtt ekcémára hajlamos bébik esetén.
A tünetek leggyakrabban önállóan jelentkeznek, de felléphetnek hiányállapot (cink- vagy a B-vitamin hiány), valamint az immunrendszert gyengítő betegségek esetén. A külsőleg alkalmazott szerek – gyógyszertárakban kapható lemosók, samponok – mellett a helyes táplálkozásnak is meghatározó szerepe van a megelőzésben úgy, mint a már esetlegesen kialakult tünetek enyhítésében. Fejmosás után érdemes egy puha kefét használni – néhányan fogkefe használatát javasolják, de használhatunk puha törölközőt vagy gézdarabot is a ledörzsöléshez.
Csecsemő- és kisgyermekkorban nagy esélye van a koszmó kiújulásának, főleg, ha nem speciális, erre kifejlesztett samponnal mossák a kicsik haját. Fontos megjegyezni, hogy a nem megfelelően választott sampon árthat, a megfelelő viszont sok gondot megold. Ajánlott a már nagyobb gyerekek fejét is időszakosan átnézni, mert a koszmó három-négy éves korban is megjelenhet.
A koszmó kezelése
A koszmó eltávolítása sokféle puhító anyaggal történhet. Az ehhez használt bőrlazító növényi olaj (pl.körömvirág, oliva), krém, lehet paraffinolaj, vazelin, babaolaj, ásványi olaj. Vásárolhatunk koszmó gélt is, ami általában gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő hatású, tartalmaz kamillát, E-vitamint és alfa-bisabololt. Érdemes finom rétegben átkenni ezekkel a baba fejbőrét az érintett területeken és éjszakára rajta hagyni. Illóolajat vagy szalicilsav tartalmú készítményt ne használjunk!
Felpuhítás után egy puha kefével, az említett gézdarabbal, babakendővel vagy fogkefével lehet letörölni, de vásárolhatunk drogériákban koszmó fésűt is, mely a vérkeringés serkentésével gátolja is a későbbiekben a képződést.
Ha nem akarjuk éjszakára fent hagyni a puhítót, akkor 60 perc múlva megmoshatjuk a hajat, fejet babasamponnal vagy válasszunk koszmó elleni sampont (de ellenőrizzük ezeknél is, hogy ne tartalmazzon szalicilsavat). A puhítás idejére tehetünk a pici kobakjára vékony sapkát, kendőt is. A rendszeres hajmosás segíthet a koszmó kezelésében, de heti 2-3 alkalomnál többször ne mossuk, mert a túlzott ápolás is fokozza a faggyútermelést.
Ha a koszmó nagyon makacsnak bizonyul, gyulladás, bőrpír lép fel, akkor a védőnő vagy orvos javasolhat szteroidos krémet is, esetleg gombaellenes sampont. Ha úgy vesszük észre, a koszmó állapota csúnyább (bűzös váladék, vérzés), vagy felülfertőzéstől tartunk, forduljunk gyermekorvosunkhoz/bőrgyógyászhoz!
A seborrhoeás dermatitis felnőttkorban is okozhat problémákat.
