A kanyaró korai tünetei
A kanyarót vírus okozza, mely cseppfertőzéssel terjed, vagyis köhögés, tüsszentés útján, de tárgyakon is tovább adható, illetve az apró vírus a nyálkacseppekkel por részecskére tapadva, levegő útján is fertőzhet. A vírus az esetek alacsony százalékában halálos, illetve komoly szövődményeket idézhet elő azoknál, akik nem lettek beoltva ellene. Az oltatlan lakosság csaknem 90%-a megfertőződik, és az esetek 30%-ában nagyon veszélyes. Ez manapság már csak a fejlődő országokat fenyegeti, ahol nincs védőoltás bevezetve, illetve gyenge az egészségügy felkészültsége, és már az alap tünetek is halálozáshoz vezetnek, mivel nincsenek gyógyszereik. A mai hazai oltási gyakorlat az emlékeztető oltásnak köszönhetően teljes védettséget ad, de az 1989 előtt beoltottak között előfordulhat a megbetegedés. A nyolcvanas évek előtt van, aki csak egyetlen oltást kapott, számukra ajánlott a felnőttkori ismétlő oltás. Ez bármikor beadható! Mivel manapság mind Nyugat-Európában , mind Romániában kanyaró járványokat figyelhetünk meg, a felnőtt, kanyarón át nem esett személyek oltása is javasolt, főleg ha fertőzött területre utaznak. (bekezdés áthelyezése ide) A kanyaró tünetei a vírusnak való kitettség után 10-14 nappal jelentkeznek, előtte lappangási fázisban van. A kanyaró jelei tipikusan a láz, száraz köhögés, orrfolyás, torokfájás, gyulladt szemek, fényérzékenység, a száj belsejében apró, fehér foltok közepükön kékesfehér pontokkal és piros háttérrel, az arcon pedig nagy lapos bőrkiütések, melyek egymásba is érhetnek. A testen megjelenő kiütések vörösek, a bőrből kissé kiemelkednek, összefolyhatnak. A vírus a légutakon keresztül, olykor a szem kötőhártyáján át jut a szervezetbe, majd elszaporodik a nyirokcsomókban és a hámsejtjeinkben (bőr, nyálkahártya). Ennek hatására a nyirokcsomók meg is duzzadhatnak. Innen a véráramba ürülnek és keringve eljutnak a szervezet minden pontjára. A gyulladások és immunreakciók következtében jelennek meg a felsorolt tünetek, először a légúti panaszok, majd a bőrkiütések. A kanyaró lefolyása A fertőzésnek több szakasza van:- Fertőzés és inkubáció: Az első 10-14 napban, miután a fertőzéssel találkozott a szervezet, még nem produkál tüneteket.
- Nem specifikus és specifikus tünetek: A hurutos szakasz, mely hasonlít bármilyen más légúti fertőzéshez. A kanyaró jellemzően enyhe vagy mérsékelt lázzal kezdődik, gyakran állandó köhögéssel, orrfolyással, gyulladt szemekkel és torokfájással jár. Ez a viszonylag enyhe betegségnek tűnő jelenség két-három napig tarthat.
- Akut betegség és kiütések: A kiütések lencsényi vörös foltok, melyek gyakran összefolynak, a bőrből kiemelkednek. Először az arcon terjednek el a kiütések, különösen a fül mögött és a halánték környékén. Az elkövetkező néhány napban aztán a kiütés a karokra, a törzsre, majd a combokra és az alsó végtagokra, lábfejre is átterjed. Ezalatt a láz hirtelen emelkedik, gyakran eléri a 40-41 Celsius fokot is. Ezután a kanyaró kiütései fokozatosan elapadnak, először fokozatosan elhalványulnak az arcról, majd a comboktól a lábak felé megjelenési sorrendben tűnnek el.
Mi a kanyaró legnagyobb veszélye?
A kanyarós betegek között viszonylag gyakoriak a szövődmények, melyek akár életveszélyesek is lehetnek. Ezek között a legsúlyosabb az agyvelőgyulladás, de a kanyaró vírusa okozhat súlyos tüdőgyulladást, gége- és középfülgyulladást is. Az agyvelőgyulladás akár a gerincvelőbe is átjuthat, további komplikációkat okozva. Az idegrendszert érintő támadás maradandó problémákat okoz. Terhes kismamáknál akár vetélést, koraszülést is okozhat a kanyaró vírusa. Szövődményként jelentkezhet bakteriális felülfertőződés is, mely szintén vezethet súlyos, életveszélyes állapothoz.Hogyan előzhető meg?
A leghatékonyabb védekezés a kanyaró fertőzés ellen az oltás. A hármas oltással a gyermek megkapja a kanyaró mellett a mumpsz és a rubeola legyengített kórokozóját is az oltóanyagban. A szervezet így megismeri és később felismeri őket, tehát egész életünkre kialakul a védettség. A védőoltás hatására hőemelkedés, enyhe rosszullét vagy bőrkiütések jelentkezhetnek. A közelmúltban nagy média szenzációt kapott a felvetés, hogy a védőoltások autizmust válthatnak ki, vagy azzal összefüggésbe hozhatóak. Emiatt sok szülő tagadta vagy tagadja meg bizonyos országokban ma is a védőoltásokat, amely döntés sajnos sok gyermek életét követeli. A média hatása sokkal erősebb volt, és a tanulmányok azóta kimutatták, hogy nincs összefüggés, ezért nagyfokú felelőtlenség a védőoltás megtagadása a gyermekektől. Ha valaki mégis megfertőződik, akkor a tüneteket kell enyhíteni, illetve a szövődményeket kezelni. Lázcsillapítás, fájdalomcsillapítás, ágynyugalom, folyadékpótlás, bakteriális felülfertőződésnél pedig antibiotikum a megoldás a kanyaró mihamarabbi megszüntetésére. A komoly tünetek ellenére sok kanyarós komplikáció és szövődmény nélkül túljut a betegségen, 1-3 hét alatt, és onnantól náluk is kialakul a természetes védettség. A fertőzött egyén ne menjen közösségbe, a családtagok pedig figyeljenek a fokozott higiéniára, fertőtlenítésre, beleértve magukat, a tárgyakat és a légteret is.
2018. április 29.