Előfordulási gyakoriság
Magyarországon a lakosság kb. 15-20 százaléka érintett. A kórkép leggyakrabban 20-50 éves kor között fordul elő, nőkben gyakoribb, mint férfiakban. A betegséget civilizációs kórképnek tartják.
Okok
Kiváltó oka pontosan nem ismert. A tünetek kialakulásában külső tényezők is szerepet játszanak: a stressz, a helytelen táplálkozás hatását a bélnyálkahártya gyulladásai, a bél fokozott érzékenysége (irritábilitás), az összerendezett bélmozgás zavara és a fokozott fájdalomérzés felerősítik.
Tünetek
Az IBS visszatérő emésztőszervi tünetek jellegzetes kombinációja: a hasi fájdalom vagy diszkomfort érzés a székürítéssel csökken, a panaszok összefüggenek a széklet gyakoriságának és a széklet formájának változásával. Jellemző lehet a székrekedés vagy a hasmenés, illetve ezek váltakozása, valamint a puffadás, a teltségérzet, esetleg gyomorégés, fehéres nyák megjelenése a székletben. Előfordulhat hányinger, émelygés is. A betegség hosszú távon sem okoz komoly szövődményeket, de az életminőséget kifejezetten rontja.
Diagnózis
A kórkép felismerése az úgynevezett Római III. kritériumokon alapul, mely a jellegzetes tüneteket foglalja magába. A diagnózis biztonságát bizonyos tájékozódó vizsgálatok (anamnézis, fizikális és laboratóriumi vizsgálatok, rejtett vér vizsgálata a székletben, székletbakteriológia és parazitológia) fokozhatják, de ha ezek sem szolgáltatnak elégséges adatokat vagy súlyosabb kórképre utalnak, az organikus betegség kizárására részletesebb – eszközös – vizsgálatokat alkalmaznak.
Kezelés
Az IBS kezelése összetett feladat. A diagnózis felállítása után a legfontosabb annak megértetése, hogy a betegség nem okoz súlyos szervi elváltozásokat, lefolyásában azonban ingadozások várhatóak. A kezelésben szerepet játszanak a pszichoterápia, az életmódbeli- és a táplálkozási tanácsok, valamint a gyógyszeres kezelés, melyek mindegyike egyénre szabott. A gyógyszeres kezelés a domináló tünet mérséklésére irányul: fájdalomcsillapítóra, hashajtóra, hasfogóra, puffadásgátlóra, nyugtatóra, antidepresszánsra lehet szükség.
Enyhe és középsúlyos fájdalom csillapítására a vény nélkül is kapható görcsoldók és fájdalomcsillapítók valamelyike általában elegendő. Súlyosabb esetekben szelektívebben ható szerekre, esetleg depresszióellenes készítményekre lehet szükség, amelyek már orvosi vényhez kötöttek. A szorulásos betegek kezelésekor a széklet térfogatát növelő anyagok (korpa, metilcellulóz), a hashajtók közül a laktulóz tartalmú készítmények javasolhatók. A hasmenéses csoportban a legkedvezőbb tapasztalatok a loperamiddal vannak. A hasi puffadás mérséklésére javasolt a szénsavas üdítőitalok, a saláták, nyers zöldségek, a héjas gyümölcsök és a zsíros, nehéz ételek fogyasztásának csökkentése.
