Hogyan előzhető meg a vállfájdalom?

A vállizomzat nem csak akkor mozog aktívan, amikor mozgatjuk a vállunkat, ugyanis a fej, a karok és a törzsünk mozgatásában is részt vesz. A mellkasunkhoz kapcsolódva egy rendkívül összetett szerkezet található, ami olyan izmokból áll, melyek részt vesznek a karok, a vállak, a lapockák, a felsőtest és a fej mozgásaiban. A tudatalatti mozgások, a túlterhelés és a helytelen testtartás okozzák azonban a legtöbb esetben a fájdalmakat és görcsöket.

Cikkünkben bemutatjuk a váll felépítését, a mozgásszegény életmód negatív hatásait, a vállfájdalom leggyakoribb kiváltó okait, de kitérünk a megelőzésre és a kezelésre is.

A vállízület jellemzői

Az ízületek a csontok mozgékony összeköttetései, melyeknek köszönhetően azok mozogni tudnak. Az emberi szervezetben két szabad ízületpár található, melyek közül az egyik a vállízület. A szabad ízület azt jelenti, hogy minden irányba mozgatható. Ebből kifolyólag nem meglepő, hogy igencsak bonyolult a felépítése. A vállízület egy olyan gömbízület, amit a felkarcsont feje és a lapocka vápája alkot. Forgató mozgatásáért és stabilizálásáért a rotátorköpeny felel, ami 4 olyan izomból áll, melyek minden irányból körbe veszik az ízületet.

A váll egy másik fontos része a vállöv, ami a kar függesztőöve. A vállövet a kulcs- és a lapockacsont, három ízület (mellcsont-kulcscsonti ízület, vállcsúcs-kulcscsont közti ízület, vállízület) és számos izom alkotja. Hozzá tartozik továbbá a lapocka, amihez a felkarunk a vállízületben kapcsolódik. Ennek köszönhetően minden irányú mozgás létrejöhet, továbbá ez biztosítja a törzs és a felső végtagok közötti stabilitást.

A vállbetegségek közé soroljuk többek közt az íngyulladást, nyáktömlőgyulladást, az ínszakadást, a törést, a befagyott váll szindrómát, a vállízületi kopást, a vállcsúcs fájdalmat, a vállficamot és a vállizom szakadást.

Életmódunk kedvez a vállfájdalomnak

A vállfájdalom már szinte népbetegség, amiért többek közt az izomzat kiegyensúlyozatlansága és a sok ülés felelős. Egy nap több órán át ülünk, legyen szó étkezésekről, munkáról vagy autóvezetésről, emellett pedig még keveset is sportolunk. Ülés során automatikusan görnyedt pózt veszünk fel, előre esnek a vállaink, aminek következtében lerövidülnek a mellizmok, a lapockák közötti izomzatot és a mélyhátizmokat pedig nem használjuk, így azok elsatnyulnak. Egy idő után ez vállfájdalomhoz vezet.

Amennyiben nem eleget vagy nem egyenlő mértékben használjuk a vállizmokat, akkor ez az izmok egyenlőtlen terheléséhez vezethet, aminek hatására korlátozódhat a mozgékonysága, ami akár a kar emelését is érintheti, illetve számos más betegség kialakulhat.

Sokan azt gondolják, hogy leginkább sportolás következtében alakulhat ki vállfájdalom, de ahogy már előbb említettük, a modern életvitel a baj legfőbb okozója. Míg edzés során tudatos izomépítés zajlik, addig a testmozgás hiányában ezek a fontos izmok leépülnek, kóros elváltozások alakulnak ki tartórendszerünkben és mozgásszervrendszerünkben.

A vállfájdalom leggyakoribb okai

Az esetek 85 százalékában a vállfájdalmat nem a vállízület okozza, hanem a közeli területek, vagyis a periartikuláris szövetek. Ez azt jelenti, hogy a fájdalom hátterében például a következők állnak: gyenge izomzat, az  ínak, az izmokban, az ízületeket körülvevő tok és szalagrendszerben keletkezett sérülések és a nyaki gerinccsigolyák közötti porckorongok kitüremkedései (sérvei). Vállba kisugárzó fájdalmat okozhatnak még a belső szervek egyes betegségei is, így az epekövesség és a szívinfarktus.

A vállfájdalom fajtái

Életmódból adódó fájdalmak

Vállfájdalom esetén különbséget kell tennünk az akut és a krónikus között. Előbbi hirtelen jelentkezik egy baleset vagy esés következtében, míg utóbbi fokozatosan alakul ki, például ízületi kopás eredményeként. A fájdalom lehet nyilalló, égő, szúró, bizsergő, továbbá kisugárzó. Adódhat továbbá az életmódunkból, azaz a sok üléstől, kevés mozgásból és helytelen testtartásból. Ezen kívül valamilyen sérülés, csonttörés is vezethet vállfájdalomhoz. A kulcscsonton és felkarcsonton kívül a lapocka is eltörhet. Míg idősek esetén a válltörést a legtöbb esetben az álló helyzetből történő esés okozza, addig fiatalok esetében egy nagy energiájú külső hatás – például baleset – következménye.

Túlerőltetésből adódó fájdalom

A rendszeres testmozgásnak kiemelkedő szerepe van egészségünk megőrzésében, illetve a vállfájdalom elkerülésében. Ennek ellenére arra is fokozottan kell figyelnünk, hogy ne erőltessük túl a vállunkat, hiszen ilyen esetben is jelentkezhet fájdalom. Az ütős sportok, a kézilabda, a küzdősportok és az edzőtermi edzés esetén gyakori a túlerőltetés. Ilyenkor jegeléssel ajánlott kezelni a megduzzadt ízületet.

Befagyott váll szindróma

Helytelen testtartás és a sok ülés szintén okoz vállfájdalmat. A váll ilyenkor előre esik, majd a túlterhelés hatására merev lesz. Ennek következtében nyakfájdalom és fejfájás is kialakulhat, de akár befagyott váll is lehet a következménye, ami a váll és a környező szövetek krónikus gyulladásos betegsége. A gyulladás hatására megvastagodnak a kötőszövetek, melyek merevek és kötöttek lesznek, így az ízület nem tud rendesen mozogni. Ennek következtében a folyamat, mint egy ördögi kör halad előre, hiszen az ízület egyre merevebbé válik, a lágyrészek hegesek lesznek, majd befagy a váll. A befagyott váll szindrómának az egyik legrosszabb velejárója, hogy a hétköznapokat is komolyan befolyásolja, és rontja az életminőséget. A teljes gyógyulás akár évekig is eltarthat.

Porckopás, porcleválás

A vállízületi gyulladás szintén válthat ki vállfájdalmat. A leggyakoribb a kopásos ízületi gyulladás, aminek legismertebb tünetei közé soroljuk a fájdalmat, duzzanatot és a bőrpírt. A fájdalom hátterében az áll, hogy a porc elkopása következtében már nem tudja megvédeni az ízületet, és könnyebben alakul ki ízületi gyulladás is. Ez a kórkép viszonylag lassan alakul ki, és zömében időseknél figyelhető meg. A porckopás egy természetes folyamat, ami egy teljesen természetes folyamat, és testünk minden ízületénél megfigyelhető. A porcok kopása egy hosszú folyamat, amely során azok elhasználódnak, így az ízületek mozgatása során jelentős fájdalom jelentkezik. A porcleválás esetén egy kisebb porc leválik a vállízületi vápáról, így szúró, erős fájdalom keletkezik. Legtöbbször egy súlyosabb sérülés okozza, de a rossz tartás is kiválthatja.

Nyáktömlő gyulladás és rotátor-köpeny sérülések

A nyáktömlők gyulladásáról ritkábban hallani, de ez szintén állhat a panaszok hátterében. A nyáktömlő egy zsákszerű tömlő, ami folyadékot tartalmaz, és minden ízület mentén megtalálható. Feladatuk, hogy csökkentsék a surlódást a csontok és az izmok között. Ennek következtében még olyan egyszerű mozdulatok is nehézzé válnak, mint például a fésülködés. A nyáktömlő gyulladás mellé gyakran még a rotátorköpeny ínhüvelygyulladása is társul.

A rotátorköpeny négy izomból áll, és a váll stabilizálásáért felel. Mivel rendkívül mozgékony, gyakran meg is sérül. A rotátorköpeny izmai vagy ínjai becsípődnek, majd begyulladnak. Az izmok el is szakadhatnak, aminek hátterében az állandó terhelés áll. Ritkább esetekben pedig izomhúzódás fordul elő. Ebben az esetben egy hirtelen rossz mozdulat hatására meghúzódhat egy izom vagy egy ínszalag.

A vállfájdalom kezelése és megelőzése

A vállfájdalom kezelés mindig függ annak fajtájától és kiterjedésétől. Számos különböző kezelési lehetőség, többek közt szelíd és orvosi gyógymódok közül választhatunk.

Szelíd gyógymódok

• Gyógynövények, krémek: Ha a fájdalom ízületi porckopásra vezethető vissza, akkor a gyógynövények lehetnek a segítségünkre. Akut fájdalmas ízületi gyulladás esetén az árnika virágos borogatás hozhat enyhülést, vagy az árnikából készített krém. A véráramlást segítő, szénavirágos vagy rozmarinolajos fürdők is jót tesznek.
• Manuálterápia, fascia kezelés: A manuálterápia során a kezelőorvos egyedi, személyre szabott mobilizáló fogásokkal feloldja a merev és beszűkült izmokat, így csökkentve a fájdalmat. A fascia kezelés egy fájdalmas eljárás, amely során oldják az érintett területeket, ezáltal megszüntetik az állandó fájdalmat.
• Gyógytorna, fizioterápia: Ennél a típusú kezelésnél a szakember helyreállítja az izomegyensúlyt és a helyes mozgást a vállban. Ez a módszer azonban nem csupán az erősítésről szól, hanem a helyes mozgásforma rögzítéséről is, így az izmok a jövőben együtt tudnak majd mozogni.
• Gyógymasszázs: Mivel a vállfájdalom kisugározhat, más testrészeknél is okozhat panaszokat, így azok kezelése is szükségessé válhat. A gyógymasszázs során a váll körüli izmokat lazítja fel a masszőr, így oldva a zsugorodásokat és az izomcsomókat, javítva továbbá a vérkeringést, aminek hatására gyorsabb lehet a regenerálódás.
• Tartásjavító torna: Mivel a vállfájdalom hátterében a rossz testtartás is állhat, ajánlott azon javítanunk, amire tökéletesen megfelel ez a típusú torna. Utóbbi középpontjában az izmok nyújtása és erősítése áll, méghozzá az izomegyensúly helyreállításával.
• Lökéshullám terápia: Ez a kezelés fokozza a vérkeringést, felgyorsítva ezzel a vállban lezajló anyagcsere folyamatokat, aminek köszönhetően beindulnak a szervezet természetes gyógyító
• Kinesio tape: A kineziológiai tapasz helyes felhelyezése következtében megemeli a kötőszöveteket, így serkentve a vér- és nyirokkeringést, aminek hatására csökken a fájdalom. Ezen kívül stabilizálódnak a vállízületnél található izmok és szalagok.

Orvosi gyógymódok

• Gyógyszerek: Az orvos felírhat fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszereket is, de ne feledkezzünk meg arról, hogy ezek nem szüntetik meg a vállfájdalom okát, mindössze a kellemetlen panaszokat kezelik. Vannak szteroid tartalmú készítmények, melyek tartósabban képesek mérsékelni a gyulladást és a fájdalmat.
• Injekciós terápiák: A legrövidebb gyógyulási idővel az injekciózás jár, amely során a hatóanyagokat közvetlenül az érintett területbe juttatja be a kezelőorvos.

Megelőzés

A vállfájdalom megelőzéséhez elengedhetetlen a helyes életmód, amibe többek közt beletartozik a helyes testtartás és a rendszeres testmozgás. Utóbbi során fokozottan figyeljünk a bemelegítésre és a nyújtásra, hiszen így tudjuk a leghatékonyabban elkerülni a sérüléseket. Részesítsük előnyben a gyógytornát és az ízületkímélő sportokat, például a jógát vagy a pilatest, amelyek segítik a vállizomzat harmonikus működését. A munkahelyünkön pedig tartsunk rendszeresen szüneteket, nyújtózzunk és pihenjünk. Az egészségünk megőrzése érdekében szerezzünk be ergonómiai eszközöket, és amennyiben van rá lehetőségünk, teremtsünk ergonómikus munkakörnyezetet is, azaz egészségügyi és kényelmi szempontok alapján legyen kialakítva az íróasztalunk és annak környéke.

Összegzés

A vállfájdalomnak számos oka lehet, így minden esetben ajánlott orvos felkeresése. Az állandó ülés és rossz testtartás mellett a túlterhelés is kiválthatja a fájdalmat, ami bizonyos esetekben olyan mértékű lehet, hogy a mindennapi tevékenységekben is korlátozhat minket. A vállfájdalom kezelése épp ezért elengedhetetlen. A különféle tornákon, masszázson és kezeléseken kívül gyógyszerekkel is enyhíthetjük a fájdalmat, azonban fontos megjegyezni, hogy utóbbiak nem kezelik a kiváltó okokat. Ettől függetlenül nagy segítségünkre lehetnek a fájdalomcsillapítók és izomlazítók, hiszen enyhítik a panaszokat, így a különböző terápiás kezelések is elviselhetőbbé válnak.