Gyakoribb és komolyabb betegség, mint gondolná – Hogyan kezeljük a visszeres panaszokat?
Sokan nem is gondolják, hogy mennyire gyakori a krónikus vénás betegség (1), melynek egyik legismertebb tünete a visszér. Magyarországon minden második ember küzd visszér problémákkal, amit sok esetben nem megfelelően vagy egyáltalán nem kezelnek. A panaszos tünetek már a fiatalabb, 20-30 éves korosztály tagjait is egyre nagyobb arányban érintheti, hiszen számos olyan tényező van, amely kortól függetlenül a visszerek kialakulásához vezethet (tartós ülőmunka, rendszeres állómunka, genetika, mozgásszegény életmód, várandósság utáni hormonális és súlyváltozások).
A korai felismerés fontossága
A krónikus vénás elégtelenség egy vissza nem fordítható betegség, aminek kezelését érdemes a lehető leghamarabban megkezdeni, mivel potenciális rizikó faktora olyan életet veszélyeztető kórképeknek, mint pl. a mélyvénás trombózis (2).
Melyek a krónikus vénás elégtelenség tünetei?
Mindenki másképp éli meg a tüneteket. Van, akinek fájdalommal társul, de van, akinél zavaró, kellemetlen érzés keletkezik, és fájdalomról nincs szó. A tünetek sokféleségének köszönhetően sokan nincsenek is tudatában annak, hogy vénás elégtelenség áll a tüneteik hátterében (3).
Eleinte „csak” pókhálószerűnek tetsző kis vénatágulatok, ún. seprűvénák jelennek meg, amit sokan csupán korral járó esztétikai hibának tartanak. A későbbiekben már megnyúlt, a bőrből kidudorodó erekként tűnnek elő a visszerek a lábakon, amik már általában aggodalomra adnak okot. Súlyos esetben pedig fekélyes elváltozások mutathatók ki.
A leggyakoribb „vénás” panaszok a következők:
- nehézláb-érzés
- lábszárfájdalom
- feszülés- és dagadásérzés, melegségérzés, viszketés a lábakban
- feszes, kemény, dagadt lábszár, boka
- lábszárgörcsök
- „nyugtalan láb” szindróma
- visszerek különböző formái
- vizenyő, bőrkárosodás, visszeres ekcéma
- lábszárfekély
Miért alakul ki a krónikus vénás betegség?
Függetlenül attól, hogy a vénás betegség mennyire előrehaladott szakaszában jár a beteg, a panaszokhátterében minden esetben a vénás nyomás kóros megemelkedése áll.
Ideális esetben a lábszárizmok működése segít abban, hogy a vénákban lévő vér a szív irányába áramoljon. Ha azonban valaki nem használja a lábszárizmait (mert például tartósan ül vagy egy helyben áll), akkor létrejön a vénás pangás.
Napszakot tekintve este, évszakot nézve nyáron gyakoriak a panaszok
Nem ismeretlen az érzés, mikor a nap vége felé közeledve csak arra vágyik az ember, hogy bedőljön a fotelbe és fel tehesse a lábát pihentetni. Ez az egyik árulkodó jele a visszeres panaszoknak. A vénákat érintő problémák − elsősorban a nap végére − elnehezedő, fájdalmas lábszártáji érzéssel járnak, emellett éjszakai lábgörcsök jelentkezhetnek.
A nyári hónapokban a napsütés és a melegebb hőmérséklet miatt a visszeres tünetek nagyobb eséllyel megjelenhetnek és felerősödhetnek. Ebben az időszakban az emberek szívesebben hordanak a lábakat szabadon hagyó lengébb, rövidebb ruhát, melyek viselése a visszerek megjelenésével kellemetlenséget okozhat.
A napsugarak meggyengítik a bőr felső felszínét, kiszárítják a bőrt, és csökkentik annak rugalmasságát.
A magas hőmérséklet hatására a vénák kitágulnak, megnő az ereinkben a nyomás, aminek hatására pangás alakul ki a vérerekben. A pangó vér pedig a seprűvénák és visszértágulatok kialakulását okozza.
A visszér sok kellemetlenséget és szorongást okozhat a nyár beköszöntével.
A nyár a legtöbbek számára a fürdésről és a nyaralásról szól, melyet a visszerek nagymértékben képesek befolyásolni. A kékes kidudorodó ereket inkább elrejtjük, takargatjuk, vagy akár megfosztjuk magunkat azoktól az élményektől, amelyeknél a lábak szem előtt vannak.
Hogyan kezelhető a krónikus vénás megbetegedés?
A 2018-ban az alsó végtag krónikus vénás panaszaira megfogalmazott ajánlások szerint a venoaktív készítmények használata kiemelten lényeges, legyen szó akár önmagukban alkalmazott ható anyagokról, akár kombinációs kezelésekről − például belsőleg tablettás és külsőleg géles megoldásokkal kevert kezelésekről.
A vénák működésére ható készítmények között kiemelt szerepet töltenek be a bioflavonoid-tartalmúak. Ezek a növényi eredetű vegyületek gátolják a vénák kitágulását és csökkentik a vénás pangást, kapillárisok falának áteresztőképességét és növelik a kapilláris-ellenállást. A bioflavonoidok kategóriája széles, ide sorolható például a diozmin. Gyógyszer-technológiai innovációk, így például a mikronizálás szolgálják azt, hogy a tabletták hatóanyagának felszívódása és biohasznosíthatósága magasabb legyen. Tehát ebben az esetben igenis számít a méret!
Bizonyított, hogy a diozmin mikronizálása, azaz a szemcseméretének csökkentése kedvezően hat a diozmin bélcsatornából valófelszívódására.
A mikronizált diozmin javítja a vénás tónust, csökkenti a vénás pangást, a vénás vérnyomást, és serkenti a vénás keringést.
Az elérhető legmagasabb hatóanyagtartamú gyógyszerek 1000 mg hatóanyagot tartalmaznak (4), melyek napi 1 tabletta szedése mellett segítik a visszeres problémák kezelését. Számos gyógyszer van, amit naponta több alkalommal, különféle mennyiségben szükséges bevenni. A diomzin tartalmú készítmények között már elérhető olyan gyógyszer, aminél naponta egyszer szükséges csak fejben tartani, hogy beszedése megtörténjen, így biztosan hozzájut a megfelelő terápiás dózishoz.
A visszerek kezelésére a szisztémásan alkalmazott patikaszerek mellett külsőleges készítmények is használhatók, amik különféle növényi kivonatokat vagy diozmint tartalmaznak. Valamennyi külsőleges készítménynél lényeges, hogy felvitelt követően a bemasszírozásuk a lábfejtől a comb felé mutató irányba történjen, mivel ez elősegíti a vénákban pangó vér szív irányába való visszaáramlását.
Források:
- Az Emberi erőforrások minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve a krónikus vénás betegség ellátásáról 2021
- Chang SL, et al. JAMA. 2018 Feb 27;319(8):807-817.
- http://pharmaonline.hu/cikk/visszerbetegek_a_gyogyszertarban
- https://www.diosixen.hu/visszerrol/
DIO-23-06-01, lezárás dátuma: 2023. 06. 20.
Támogatott tartalom
Bausch Health Magyarország Kft.
Budapest Váci utca 33 B-ép /7. emelet
