A fülzúgásról

Azt gondolnánk, a fülzúgás (tinnitus) okai elsődlegesen az időskorhoz köthetőek – ám erre annak gyakorisága cáfol rá a legjobban. A világ felnőtt népessége mintegy 10-15%-a, azaz ötvenmillió ember szenved tőle, közülük 1%-nak már a mindennapi életét is megzavarja. Bár ez a tünet gyakoribb férfiaknál, mint nőknél, fiatalként ugyanúgy kínozhat minket ez a probléma, mint idősebbként, amelyet okozhat akár fülzsírdugó, zajártalom, élvezeti szerek, stressz, vagy a nyakcsigolyánk elváltozásai. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan ismerhetjük fel a betegséget, milyen okok idézhetik elő, valamint mik a kezelési módjai és megelőzési lehetőségei!

Mit jelent pontosan a fülzúgás?

A fülzúgás tinnitusként is ismert a szaknyelvben. Ez egy fantomzaj: egy fülben, esetenként fejben észlelhető hang, mely lehet zümmögő, csengő, sziszegő, zúgó, vagy kopogó. Nem egy konkrét betegség, inkább egy tünete egy másik problémának. Észlelhetjük az egyik vagy mindkét fülünkben, esetleg a fejünk egy részén – és teljesen változó, hogy mennyi ideig tart. Hullámokban, időszakosan, vagy akár tartósan is jelentkezhet, többnyire hallásveszteséggel, így nem tudjuk kizárni a tudatunkból. Nappal a koncentrációnkat, este az alvásunkat nehezíti meg.

Mi a különbség a fülzúgás két típusa között?

• Szubjektív – ez a leggyakoribb típus: amikor az egyik vagy mindkét fülben, sőt, akár a fejen kívül is észleli az ebben szenvedő a hangot, amely lehet változó vagy éppen állandóan ugyanaz. Átmenetileg vagy krónikusan is fennállhat, de csak a beteg hallja.
• Objektív – az objektív fülzúgásnak fő jellemzője, hogy más is hallja, nemcsak az elszenvedője. Ez egy pulzáló, rendszeres zajként jelenik meg, az adott személy fülszövetének közelében, a pulzusának a ritmusára. Ez utóbbi a belső fül érszűkületére utalhat. Ha pedig a fülzúgás egy, a légzéstől függő hang, az a Eustach-kürt (fülkürt) hibás elzáródását is jelezheti. Amennyiben pedig őrlő vagy csikorgó zörejben mutatkozik meg, az az állkapocsízület kopására, vagy egyéb megbetegedésére utal.

Kiket érinthet leginkább ez a panasz?

Leggyakrabban ugyan középkorúakat és időseket érint, de egyre több fiatalt és néha gyermekeket is. A leggyakrabban a nagy stressz alatt állók és/vagy vezető szerepkörű személyek szenvednek tőle.

A fülzúgás okai

Milyen okok vezetnek fülzúgáshoz?

Izom eredetű fülzúgás

Ha a lágyszájpad izmai – melyek fülkürtünket is nyitják – görcsös állapotba kerülnek, esetleg beidegzési zavaruk van, attól szintén zúghat a fülünk. Ilyenkor kattogó, gyors hangokat hallhatunk, fülünket pedig furcsán telinek érezhetjük. Mindezek következtében torzulhat hallásunk is. A probléma kiváltó oka, hogy a fülkürtünk nyálkahártyája egyszerre kattog a szájpadunk izomzatával. Gyakran érezhetünk mindezek miatt olyan izomgörcsöt, mely mintha nyakszirti fejfájás lenne, illetve fájhat rágóízületünk is. Stressz hatására ez a típusú fülzúgás felerősödhet.

Ér eredetű fülzúgás

Alapvetően a pulzusunkat nem halljuk – éppen ezért különös, ha hirtelen mégis. A jelenség általában érszűkületet, vagy valamilyen szívhibát jelez, ilyen esetekben ugyanis a véráramlás hangjai gyakran a fül felé vezetődnek. Ez okozza a suhogó hangokat, vagy a pulzusunkkal szinkron dobbanásokat. Igen gyakran a vénák és az artériák összeköttetéseinek kóros elváltozásai okozhatják a problémát, az úgynevezett arteriovenózus shuntök, vagy épp a vénás és az artériás rendszer más, kóros eltérései.
A fülzúgás kialakulásának eredete lehet még artériás (a nyaki artéria szűkületéből vagy problémás lefutásából, esetleg a belső hallójáratban kialakult érhurokból adódóan), vagy vénás eredetű is (azoknál a betegeknél, akik magas vérnyomástól is szenvednek).

Idegi okok

A fejsérülések – főleg a nyakszirt vagy a koponyaalap sérülései – okozhatják a belső fül átmeneti vagy tartós károsodását, a rázkódás révén. Ez történhet például autóbalesetek eredményeként, amikor az utasok feje hátracsapódik.  Ilyenkor a fülzúgás, amennyiben nem biztosított elég nyugalom a felépüléshez, pszichoszomatikus alapon tud rögzülni. Ám a kellő mennyiségű pihenés, gyógyszeres kezeléssel kombinálva általában elmulasztja a hallóidegek traumás duzzanatát. Mindezek mellett idegi oknak számít a szklerózis multiplex, a kisagy-híd szögleti tumor, vagy az agyhártyagyulladás is.

Zajkárosodás

A zajártalom akut vagy krónikus típusa egyaránt okozhat fülzúgást. Az akut zajártalom egy hirtelen, nagyobb energiájú hang (lövés, robbanás), vagy légnyomás, melytől akár a dobhártyánk is beszakadhat. Amennyiben ez – szerencsénkre – nem így történik, akkor is közvetlenül károsodik a belső fülünk. Egy tartósabb, erősebb hang (gépkocsi- vagy koncertzaj) esetén viszont valószínű, hogy a hang forrásától távolabb, csendesebb helyre kerülve újra „feléled” majd a beteg hallása.

A régebb óta fennálló fülzúgásnál már mindkét oldalon károsodhatnak a belső füleink. Ez a krónikus zajártalom, mely halláscsökkenéssel és fülzúgással is társul. Ilyenkor már szinte biztos, hogy szükségünk lesz hallókészülékre az állapot kezeléséhez.

Fülgyulladás

A krónikus középfülgyulladás miatt is zúghat a fülünk – az ebben a betegségben szenvedők 3%-a tapasztalja ezt. A kór okozhat középfül eredetű nagyothallást is. Hormonális ok is állhat a hátterében; nőknél sűrűbben is fordul elő, mint férfiaknál.

Mi az oka a gyerekkori fülzúgásnak?

A gyermekeknél tapasztalt fülzúgás esetében is két típust különböztetünk meg: az objektív és a szubjektív fülzúgást. A szubjektív fülzúgás lehet fül, metabolikus, vagy pszichés eredetű, okozhatja fertőzés, egy idegpálya sérülése, zajártalom, középfülgyulladás. Az objektív fülzúgás pedig szintén lehet ér eredetű (pulzációs), adódhat kóros (nyitott) fülkürt működésből, vagy izomideg beidegzési zavarából.

A fülzúgás kezelése

Mikor érdemes orvoshoz fordulni a problémával?

Ha 24 óra elteltével sem szűnik meg a fülzúgás, akkor minél hamarabb érdemes eljutunk egy fül-orr-gégészeti vizsgálatra, hiszen ez biztosítja gyors gyógyulásunkat. Amennyiben ugyanis sokat várunk ezzel, és hagyjuk, hogy krónikussá váljon a fülzúgás (12 hónapnál is tovább fennáll, kezeletlenül), akkor általában már maradéktalanul sosem kaphatjuk vissza eredeti, zajtalan hallásunkat.

Hogyan folyik a kivizsgálás?

1. Az anamnézis felvétele

Ilyenkor a beteg orvosa (az audiológus vagy a fül-orr-gégész) szeretné feltérképezni a problémát, a zajártalom milyenségét és a mindezek által okozott, pszichikai terheket. Az alábbiakra kérdez rá:

• A fülzúgás első jelentkezése, körülményei
• Hirtelen vagy fokozatosan alakult ki?
• Milyennek tűnik a zaj? (susogó, csattogó, csiripelő, kattogó stb.)
• Mi váltotta ki? (Voltunk-e pl. koncerten előtte, rendkívüli stressznek vagy tartós zajnak voltunk-e kitéve?)
• Gyógyszert szedünk-e? (Előfordulhat, hogy egy gyógyszer elhagyása megszünteti a fülzúgást.)
• Korábbi betegségeink

2. Hallás- és egyensúlyvizsgálat

A beszélgetés után következik a hallásveszteség mértékének megállapítása, illetve az esetleges hallórendszeri betegségek kivizsgálása többféle módon – például az egyensúly és a hallás felmérésével.

3. Fülzúgáselemzés

A vizsgálat során a fülzaj hangmagasságát, hangerejét veszik górcső alá. Ez a fülzaj frekvenciájának megállapítása miatt fontos, ugyanis ettől függ majd a kezelési módja.

Milyen kezelési módszerek vannak?

Terápiák

A fülzúgás kezelésére a leghatékonyabb terápia a TRT, más néven a fülzúgás retraining terápia. Lényege, hogy az agyat folyamatosan hozzászoktatják a fülzúgáshoz – így nem fogja többé azt dominánsnak érzékelni. Segít akár krónikus, akár enyhe fülzajok esetén. De lehet, hogy hozzá javasol majd a szakember zajgenerátoros hallókészüléket is.
A kognitív viselkedésterápia is jó eredményeket hozhat: amennyiben együttműködünk a pszichoterapeutánkkal, megváltoztatható a fülzúgás érzékelése – a számunkra kevésbé zavaró mértékig. Mindezek mellett pedig más, alternatív gyógymódok szintén segíthetnek a problémánkon.

Gyógyszeres kezelés

Vérkeringést javító gyógyszereket vagy kortizont kaphatunk akut – tehát maximum 3 hónapja tartó – fülzúgásunkra. Ám ha már több mint 3 hónapja fennáll a probléma, sajnos nem valószínű, hogy el lehet mulasztani terápiás úton.

Otthoni kezelési módszerek

• A sportolás segíthet elterelni a figyelmünket a zajról. Különösen hatékony lehet, ha mellette még a személyiségünkhöz illő stresszlevezetést is találunk (tai-chi, jóga, meditáció, autogén tréning).
• Rendszeres nyaki tornával javíthatjuk vérkeringésünket.
• Az alkohol és a nikotin elhagyásával, egészségesebb táplálkozás kialakításával sokat tehetünk nyugalmunk, épségünk helyreállításáért.
• E-, C-, B- vitaminok, magnézium, kalcium, kálium és esszenciális zsírsavak fogyasztásával is sokat tehetünk panaszaink enyhítéséért.
• Az alvás is hatékony, hiszen kevésbé érzékeljük a krónikus fülzúgást kipihenten.
• A gingko biloba támogatja az agyi keringést.
• Hozzuk vissza az életünkbe az örömöt! A szeretett hobbik, kreatív tevékenységek szintén segítenek másra fókuszálni a probléma helyett.

Hogyan lehet megelőzni a fülzúgást?

1. Ne hagyjuk, hogy elharapózzon a probléma – már az akut stádiumban keressünk fel egy orvost!
2. Igyekezzünk feloldani mihamarabb a bennünk lévő feszültséget!
3. Ha a munkahelyünk zajos, viseljünk speciális fejhallgatót vagy füldugót!

A fülzúgás hamar átalakulhat kis kellemetlenségből egy olyan problémává, amely rányomja a bélyegét mindennapjainkra. Megelőzni ezért sokkal jobb, mint elszenvedni. Ám a jó hír az, hogy ha már megtörtént a baj, akkor is kezelhető: kis szerencsével még a műtét is elkerülhető. Ehhez azonban az kell, hogy idejében orvoshoz forduljunk, ha a problémát észleljük – ne várjuk meg, amíg elhatalmasodik a mindennapjainkon!