Elég a vasárnapi húslevest, vagy tejfölös csirkepaprikást csak néhány óráig kinnfelejteni a melegben, s – bár észre sem vesszük, kanalunkon máris hemzsegni fognak az abban lubickoló, szaporodó baktériumok, vírusok. Míg télen többnyire nem jelent problémát a fedetlenül hagyott lábos, a nyári napsütésben kószáló legyek által odahordott kórokozók bizony igencsak veszélyesek lehetnek.
Vannak kifejezetten a nyári hónapokban csúcsosodó betegségek: előkelő helyen áll ezek között is a Salmonella, amelyet leggyakrabban fertőzött tyúk, vagy kacsatojás fogyasztásakor kaphatunk el (már csak emiatt is, a nyári szezon idején inkább érdemes kerülni a nyers tojást is tartalmazó ételek - tiramisu! – fogyasztását).
Sajnos, elég sok esetben a vendéglátóhelyek sem jelentenek száz százalékos garanciát a hibátlan higiéniás minőségű ételek szempontjából, bár napjaink szigorú, és egyre szigorodó ellenőrzési kampányai és a hibák esetén kiszabott bírságok már erősen a megbízhatóság felé terelik őket.
Attól függően, hogy az adott, romlott élelmiszerben milyen csíraszámban van jelen a kórokozó, illetve hogy annak van-e (és ha igen, milyen) méreganyaga, különböző tünetek alakulhatnak ki.
Enyhébb esetben csak a tápcsatorna felső része érintett, hasfájás, gyomortáji görcsök, hányinger, súlyosabb esetben hányás jön létre pár órával a fogyasztást követően. Sok (vagy erősen saválló) kórokozó jelenléte esetén a folyamat itt nem áll meg, és a vékonybél kisebb-nagyobb szakasza is károsodik. Ilyenkor a fenti tünetek mellé hascsikarás, hasmenés is társul. Bizonyos kórokozók „kihagyják” a gyomor területét, és csak a beleket bántják: ilyenkor általában fél-egy nap lappangási idő után jelentkezik a haspuffadás és a hasmenéses tünetegyüttes.
Azon túlmenően, hogy ezek a tünetek igen kellemetlenek tudnak lenni, azért is veszélyesek, mert néhány gyengébb immunrendszerrel bíró egyénnél a folyamat nem marad meg a tápcsatornán belül, hanem a véráramon keresztül az egész szervezetet érintheti, és súlyos, akár életveszélyes tüneteket (pl. salmonellosis) okozhat. Ezen túlmenően, a nagyfokú folyadékvesztés, étvágytalanság a nyári hőséggel kombinálva akár komoly kiszáradást (csecsemők, idős betegek) is okozhatnak.
A hányinger ellen vény nélkül kapható készítmények, tabletta és kúp formájában, de komolyabb esetben akár injekció általi beadásra is sor kerülhet. Ez utóbbit csak orvos végezheti el, az esetleges mellékhatások miatt. Azonban minden esetben kérjük ki a gyógyszerész véleményét, mert más és más szer alkalmazható az életkor és testsúly függvényében.
Nagyfokú hasmenés esetén nem elegendő csupán a vizet pótolni: gyógyszertárakban elérhetők olyan, vízben oldható por készítmények, amelyek a WHO ajánlása alapján leginkább alkalmasak az elvesztett sók pótlására is (ORF).
Nem minden esetben, de időnként szükség lehet hasfogók (pl. aktív szén) bevetésére is. Ezt azonban célszerű szakorvossal megbeszélni, mert ilyenkor a kórokozó is bennrekedhet a belekben, és többet árthatunk, mint használunk.
