A csontritkulás rizikója leginkább attól függ, mekkora az eddig elért csonttömege, valamint milyen ütemben veszíti el a csonttömegét.
A csont teherbírása a csont alakjától, méretétől, sűrűségétől és a rájuk nehezedő feladattól egyaránt függ. A csont sűrűségét a csontban található ásványi anyagok (leginkább kalcium és foszfát) mennyisége, és a szervesanyag tartalom határozza meg.
A csontritkulás önmagában nincs kihatással a csontok alakjára és méretére, azonban ilyenkor a csontsűrűség egyre csökken az ásványianyag- és a szervesanyag-tartalom egyensúlyának felbomlásának következtében. Csak feltételezések vannak, mi okozza ezt a kedvezőtlen változást.
Az élő szervezetben a csont állandó (át)épülésben van. Az új csontszövet fejlődésével párhuzamosan a régi lebomlik, ennek a folyamatnak köszönhetően egy fiatal felnőtt szervezetében hozzávetőlegesen 2-3 hónap leforgása alatt teljes csontozata megújul.
Gyermekkorban a csont képződése gyorsabb, a bomlásnál, ennek köszönhetően a csonttömeg növekszik. A harmincas évekre a csonttömeg a maximális értéken van, a csontképződés egyensúlyban van a lebomlással. Innentől kezdve valamennyivel kevesebb új csont keletkezik, mint amennyi lebomlik, kivéve aktív életmód esetén.
A fentiekből látszik, hogy a 35-40. életévtől már érdemes csonterősítő készítményeket szedni, természetesen az orvossal konzultálva.
Csonterősítő készítmények
A patikákban sokféle - a csontozat megfelelő szerkezetének fenntartásában kulcsfontosságú - vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket tartalmazó készítmény kapható. A kalcium és a D-vitamin mellett további, a csontképzéshez és az ideális csonttömeg elérésében és annak megtartásában szerepet játszó vitaminokat és nyomelemeket tartalmaz:
- Magnézium,
- K1-vitamin,
- cink és
- mangán
ezek hozzájárulnak a bomlás-épülés egyensúlyához
Mikor ajánlott a készítmény szedése?
- a kevés tejterméket fogyasztóknak (kalciumszegény étrend),
- fiatalkorban az ideális csonttömeg kifejlődéséhez, annak támogatására,
- emelkedett kalciumigény esetén: o kismamáknak terhesség és szoptatás idején,
- menopauza idején,
- az ülőmunkát végzőknek
- mozgásszegény életmódot folytatóknak,
- dohányzóknak,
- a rendszeres kávé- és alkoholfogyasztóknak.