5 fontos tudnivaló az autoimmun betegségekről

Mi az autoimmun betegségek háttere?

Immunrendszerünk sejtek, szövetek és szervek együttese, melyek legfontosabb feladata, hogy megvédje szervezetünket a betolakodóktól, védelmet nyújtson a különböző kórokozók: vírusok, baktériumok, gombák és paraziták ellen. Olykor előfordul, hogy ez a bonyolult működés "elromlik", kóros folyamatokat, számos betegséget idézve elő. Az immunrendszer csökkent működése immunhiányos állapotot okoz, súlyos fertőzések és daganatok kialakulásához vezet. Kórosan fokozott működése pedig megnyilvánulhat allergiás betegségekben, valamint abban, ha megszűnik a saját antigénekkel szembeni tolerancia: ekkor autoimmun kórképek alakulnak ki.

Kinél alakulhat ki?

Attól függően, hogy a kóros válasz meghatározott sejt vagy szerv ellen irányul-e, vagy az egész szervezetet érinti, megkülönböztetünk sejt-, szövet- vagy szervspecifikus, illetve szisztémás autoimmun megbetegedéseket. A leggyakoribb "célszervek" a bőr, az ízületek, a savóshártyák (mint amilyen a mellhártya vagy a szívburok), a vese és a központi idegrendszer. Manapság már elég sok betegségről tudjuk, hogy autoimmun folyamat áll a hátterében. Szervspecifikus autoimmun eredetű megbetegedés például az 1-es típusú diabétesz vagy a Hashimoto-thyreoiditis (a pajzsmirigy krónikus gyulladása). Az egész szervezetet érintő autoimmun kórképekre példa lehet az SLE (szisztémás lupus erythematosus) vagy a reumatoid artiritisz. A nőket általában nyolcszor-tízszer gyakrabban érintik ezek a megbetegedések, mint a férfiakat. Ez arra utal, hogy a női nemi hormonoknak valamilyen módon szerepük van a betegségek kialakulásában. Az autoimmun megbetegedésre való hajlamot örökletes tényezők határozzák meg. A genetikai faktoron túl fizikai, kémiai és biológiai környezeti hatások is közrejátszhatnak a betegség kialakulásában; például a káros ultraibolya-sugárzás, bizonyos gyógyszerek, vegyszerek vagy fertőzések.

Hogyan diagnosztizálhatók az autoimmun betegségek?

Mivel rendkívül szerteágazó betegségcsoportról van szó, amely nagyon változatos tünetekkel járhat, nem egyszerű az egyes betegségek diagnosztizálása.  Autoimmun megbetegedésre utalhat a nem fertőzéses eredetű lázas állapot, az indokolatlannak tűnő fáradékonyság, gyengeség, az izomlázszerű fájdalom, az izomgyengeség, elsősorban a kéz kisízületeinek fájdalma, duzzanata, a fogyás, a fokozott hajhullás. Sok beteggel előfordul, hogy számos szakrendelést végigjár, mire felmerül az autoimmun megbetegedés gyanúja, és végre eljut egy immunológiai centrumba. A szakrendelésen először is felveszik az anamnézist. A pácienst részletesen ki kell kérdezni a családban előforduló betegségekről is.  Nők esetében rákérdeznek a nőgyógyászati előzményekre. Az anamnézis felvételét részletes fizikális, majd az immunológiai vizsgálat követi. A vérvétel eredményét elemezve a szakorvos gyulladásos tüneteket, vérképeltérést, marker antitesteket (kóros ellenanyagokat), egy-egy szerv rendellenes működésére utaló jeleket keres. Mindezek alapján az orvosban kialakul egy feltételezett diagnózis. A valószínűsíthető betegség igazolására célzott vizsgálatokat is elvégeznek.

Hogyan kezelhetők az autoimmun betegségek?

Az autoimmun megbetegedések kezelése a tudomány mai állása szerint, sajnos, csak agresszív módszerekkel lehetséges. Az immunszupresszív kezelés tüneti, és az immunrendszer elnyomásán alapul. Egyik lehetőség a kortikoszteroidok szedése, amely azonban súlyos mellékhatásokkal járhat: hosszú távú alkalmazása csontritkulást, izomgyengeséget, elhízást, cukorbetegséget, magas vérnyomást vagy szürke hályogot is okozhat. A másik típusú kezelés citosztatikumok, azaz sejtmérgek adását jelenti. Ezek hasonló szerek, mint amit a daganatos betegek a kemoterápia során kapnak. A citosztatikumok a gyorsan osztódó sejteket pusztítják, így az immunrendszer sejtjeit is, így súlyos károkat okozhatnak: többek között csontvelő-károsodást, hajhullást, sőt meddőséget is eredményezhetnek. Arról nem is beszélve, hogy ha az immunrendszert legyengítjük, a szervezet védtelenebbé válik mindenfajta kórokozóval szemben. Egyes autoimmun betegségekben nagyon jó eredményt lehet elérni biológiai terápiával.

Van-e az autoimmun betegségeknek lelki háttere?

Azt már molekuláris szinten is tudjuk bizonyítani, hogy a stressz hat a szervezet egészére, és befolyásolja az immunrendszer működését. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a pszichés megterhelés is súlyosbítja az autoimmun betegségek tüneteit. Továbbá a szakemberek azt is megfigyelték, hogy betegek között sok olyan személy akad, aki nem tudja elfogadni önmagát: nem látja szépnek a saját testét, nem érzi jól magát a bőrében, nem találja a helyét a családban, nem leli örömét a munkájában. Azt azonban nem lehet kijelenteni, hogy csupán a lelki okok miatt alakul ki a betegség és kezelése sem lehetséges kizárólag a lelket célzó terápiával, bár kétségkívül sokat segíthet a gyógyszeres kezelés mellett.