Az arcüreggyulladás tünetei és kezelése

Az arcüreggyulladás tünetei és kezelése

Kapcsolódó tünetek:

Az orrmelléküreg gyulladások között gyakori az arcüreggyulladás előfordulása, ami gyakran társul felsőlégúti betegségekkel. Cikkünk ennek a betegségnek a tünetet és kezelését tárgyalja.

Az arcüreggyulladás az arcüreg nyálkahártyájának a gyulladása. Az orrmelléküregek az arckoponyában található levegővel telt üregek, melyek vékony nyílásokkal vannak összekötve az orral, ezek egyike az arcüreg. A betegség lefolyásától függően beszélünk akut vagy krónikus arcüreggyulladásról. Előbbit az orvos gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel kezel, míg utóbbi esetén akár műtéti beavatkozás is szükségessé válhat.

Az arcüreggyulladás egy viszonylag gyakori megbetegedés, szinte mindenki átesik rajta legalább egyszer az életében, legtöbb esetben már a gyermekkorban. Ez egyben mutatja is, hogy ez a legveszélyeztetettebb korcsoport. Szezonalitását tekintve leginkább októbertől májusig fordul elő, és a közönséges nátha egyik szövődménye szokott lenni.

Az arcüreggyulladás tünetei és okai

Az arcüreggyulladás az egyik leggyakoribb felső légúti megbetegedés. Heveny fajtája esetén akár 12 hétbe is beletelhet a teljes felépülés, azaz mire valamennyi tünet teljesen elmúlik. A krónikus arcüreggyulladás azonban ennél sokkal makacsabb is lehet, ilyenkor a gyógyulás is tovább tart 12 hétnél, a panaszok pedig még ekkor sem tűnnek el teljesen. Abban az esetben beszélünk krónikus arcüreggyulladásról, ha a tünetek legalább évente négyszer visszatérnek.

Az akut arcüreggyulladás tünetei

A akut arcüreggyulladást a legtöbb esetben nátha előzi meg, azaz az orrnyálkahártya gyulladása, ami később átterjed az orrmelléküregekre, leggyakrabban az arcüregre. Az akut arcüreggyulladás legfőbb tünetei közé soroljuk a fejfájást, illetve az erős nyomásérzetet a fejben. Súlyos esetben az érintettek lüktető fájdalmat éreznek a homlokban, az arc területén, a szemek mögött vagy ritka esetben a fej hátsó részén. A fájdalom a felsőtest előre döntésével, illetve az érintett területekre kifejtett nyomástól tovább súlyosbodik.

Ezeken kívül a nátha tipikus tünetei is jelentkeznek, mint az orrfolyás vagy épp ellenkezőleg: az orrdugulás és a tüsszögés. Meglepő módon a bűzös lehelet is az arcüreggyulladás szimptómái közé lehet sorolni. Súlyos arcüreggyulladás esetén láz, levertség és látászavarok is társulhatnak az előbb említett panaszokhoz. Ritka esetben pedig jól látható duzzanat is keletkezhet az arcon.

Krónikus arcüreggyulladás tünetei

Az arcüreggyulladás krónikus fajtája sokkal enyhébb tünetekkel jár. Az érintettek nem minden esetben éreznek például fájdalmat, azonban az orron át történő légzés 12 hétnél tovább is nehézkes lehet, amihez gennyes, nyálkás orrváladék is társul. Egyes esetekben hullámszerűen jelentkeznek az akut arcüreggyulladásra jellemző fájdalmas panaszok. A krónikus arcüreggyulladás egyik tipikus tünete, hogy jelentősen romlik a szaglás és az ízlelés.

Az arcüreggyulladást kiváltó okok

Az arckoponyában található üregek többek között csökkentik a fej súlyát. Alapesetben ezek jól szellőznek, és a szervezetünk tisztítja őket. Ugyanolyan a nyálkahártyájuk, mint az orré, ami váladékot termel. Ezt a váladékot a nyálkahártya felületén található apró csillók juttatják el az orrmelléküregből az orrba és a torokba, ami egy rendkívül hatékony tisztítási folyamat. Ha azonban valamilyen akadály, eltömődés van ezen az úton, akkor a termelődő váladék felgyülemlik az üregekben, elszaporodnak a baktériumok és más kórokozók, a nyálkahártya begyullad, és kialakul az arcüreggyulladás.

Az akut arcüreggyulladás egyik fő kiváltója közé az orr vírusos vagy bakteriális, esetleg gombás fertőzése tartozik. Még a legegyszerűbb nátha esetén is érintettek a melléküregek. A bakteriális orrmelléküreg-gyulladás sok esetben egy vírusos gyulladás következtében alakul ki: a vírusfertőzés során megduzzad a nyálkahártya, amin további baktériumok tudnak megtelepedni és elszaporodni. Akár egy fogászati kezelés – például egy gyökérkezelés – következménye is lehet, ugyanis a felső őrlőfogak gyökerei nagyon közel vannak az üregekhez.

A krónikus orrmelléküreg-gyulladást sok esetben az orr szűkülete okozza, ami megakadályozza az üregek szabad szellőzését. De az orrsövényferdülés és az orrpolip is kiválthatja.

Az arcüreggyulladás további kiváltó okai közé sorolhatjuk az allergiás nyálkahártya duzzanatot, a cisztás fibrózist vagy az immunrendszer megbetegedését. Ezen felül a COPD-ben vagy asztmában szenvedőknél is gyakran alakul ki krónikus orrmelléküreg-gyulladás.

Az arcüreggyulladás diagnózisa

Annak ellenére, hogy a legtöbb esetben magától elmúlik az arcüreggyulladás, gyanú esetén mégis ajánlott felkeresni egy orvost, aki pontosan ki tudja deríteni, hogy mi okozza a problémát, javasolhatja gyógyszerek szedését, továbbá az esetleges komplikációkat is időben azonosítja.

Az orvos először felveszi az anamnézist, kikérdezi a beteget a panaszok fennállásának időtartamáról, azok fajtájáról, súlyosságáról és kiterjedéséről. Ezt követően egy orrüreg vizsgálatot végez el, amely során egy vékony endoszkópot vezet fel az orrba. Ennek végén egy kis kamera található, ezáltal közelebbről is meg tudja nézni az orrmelléküregeket.

A gennyes váladék bakteriális fertőzésre utal. Az orvos ebben az esetben kenetet vesz, amit elküld kivizsgálásra egy laborba. A legtöbb esetben streptococcus pneumoniae vagy haemophilus influenzae baktériumok okozzák az arcüreggyulladást.

Egy röntgenfelvétel továbbá megmutathatja, hogy folyadék van-e az üregekben, azonban erre ritkábban szokott sor kerülni, hiszen a röntgen során sugárzásnak teszik ki a beteget. Ehelyett az ultrahang-vizsgálatot részesítik előnyben, ami nem ad annyira pontos képet az orrmelléküregekről, azonban sokkal kíméletesebb.

Bizonyos esetekben egy CT- vagy egy MR-vizsgálat is szóba jöhet. Ezeket főleg komplikációk vagy műtéti beavatkozások előtt használják. Ha az orvos egy daganatra gyanakszik, akkor szintén egy CT- vagy egy MR-vizsgálat adhat bizonyosságot.

Amennyiben nagy eséllyel valamilyen allergia váltja ki a panaszokat, akkor allergológia vizsgálat elvégzése ajánlott. Ezáltal kiderül, hogy milyen anyag okozza a szervezet ilyenfajta reakcióját.

Az arcüreggyulladás kezelése

A kezelés nagyban függ az arcüreggyulladás időtartamától. Az akut orrmelléküreg-gyulladás általában 2-4 héten belül teljesen magától elmúlik, de a gyógyulást gyógyszerekkel is segíthetjük. Ide tartoznak az olyan készítmények, amelyektől csökken a nyálkahártya duzzanata, aminek köszönhetően kitisztulnak a nyílások, és az üregek ismét szabadon tisztulhatnak. Antibiotikumot csak abban az esetben ír fel az orvos, ha baktérium okozta a betegséget, de a legtöbb esetben erre nincs szükség. A váladékot feloldó készítményeknek a hatására a nyák könnyebben tud távozni. Az arcüreggyulladás orrspray-vel is kezelhető, mely a nyálkahártya duzzanatot csökkenti, illetve 0,9 százalékos sós vízzel történő inhalálás is enyhülést hozhat. Arra mindig figyeljünk, hogy az orrspray-t vagy az orrcseppet ne használjuk hosszú távon, mert az akkor orrnyálkahártya károsodást okozva tartós nyálkahártya duzzanatot okoz.

Krónikus arcüreggyulladás esetén a kezelés nagyban függ az azt kiváltó okoktól. Amennyiben allergia vagy foggyulladás váltotta ki a betegséget, akkor azokat célzottan kell kezelni. Ha azonban valamilyen orrszűkület, esetleg orrsövényferdülés áll a háttérben, akkor azt helyre kell állítani, például műtéti beavatkozással. Az orröblítők és a sósvizes inhalálás szintén segíthetnek, hiszen feloldják a váladékot.

 

Amit az arcüreggyulladásról tudni kell – Összegzés

Az arcüreggyulladás gyógyulási esélyei nagyon jók, hiszen az akut orrmelléküreg-gyulladás sok esetben teljesen magától elmúlik, legrosszabb esetben 12 hét alatt, mindezt szövődménymentesen. A betegség szezonja októbertől májusig tart, így ekkor különösen kell figyelnünk a megfelelő higiéniára. Bár nincs biztos módszer a felső légúti megbetegedések megelőzésére, számos olyan megoldás létezik, melyeknek köszönhetően jelentősen csökkenthetjük a betegség kialakulásának az esélyét. Így például figyeljünk a megfelelő vitaminbevitelre, főleg a C-vitamin ellátottságra utántöltésére. Amennyiben valamilyen hajlamosító tényező – például orrsövényferdülés – áll fenn, akkor annak mielőbbi megoldása szükséges, ami csökkenti az arcüreggyulladás kialakulásának esélyét. Ha azonban már a betegség tüneteit észleli magán, akkor az arcüreggyulladás otthoni kezelése keresse fel mielőbb kezelőorvosát, gyógyszerészét.

2022. január 31.

Akciós ajánlataink

Kapcsolódó cikkek