Anyajegyek – hogyan ismerjük fel, ha veszélyes?

Anyajegyek a nagy mennyiségben tömörült pigmentsejtek helyén alakulnak ki, legtöbbször barna vagy fekete színűek. Bár már születésünkkor is lehetnek bőrünkön, és genetikai adottságaink befolyásolják mennyiségüket, színüket és alakjukat, többségük életünk során, főként a nappal való érintkezés miatt alakul ki.

Általánosságban elmondható, hogy az örökletesen világos bőrű embereknek több anyajegye van, azonban a napsugárzáshoz való hozzáállásunknak és a fényvédelemre fordított figyelmünknek nagy szerepe van anyajegyeink kinézetének és mennyiségének alakulásában. Kutatások szerint számukat főként a gyermekkorban direkt – védekezés nélkül – napfényen töltött idő befolyásolja a legjobban.

Az anyajegyek kialakulása lehet örökletesen meghatározott, velünk született, de előidézheti az UV sugárzás is(napfény és szolárium), és okozhatja hormonális változás is (pl.terhesség).

Anyajegy vagy melanóma?

Anyajegynek (naevusnak) nevezzük a bőrön születéskor meglévő vagy később kialakuló, a bőrtől színében és/vagy szerkezetében elkülönülő jóindulatú bőrelváltozásokat. Leggyakrabban az anyajegyek pigmentáltak,  festéksejtes típusok (melanocyta), de nem csak ilyenek léteznek. Az anyajegyek bizonyos típusaiból melanóma (melanoma malignum) keletkezhet azaz bőrrákra hajlamos elváltozás alakul ki.

Anyajegyeink mérete változó, de leginkább a néhány milliméteres átmérő a jellemző rájuk. Felszínük lehet egyenetlen vagy sima, alakjuk szabályos vagy szabálytalan, és akár szőrszál is nőhet bennük. Azonban közös pont minden anyajegy esetében, hogy határaik élesek, és színük vagy felszínük eltér az őket körülvevő bőr felületétől. Ez az egyik tulajdonság, amely elkülöníti egymástól a közönséges anyajegyet, az atípusos anyajegyet (magasabb rák kockázatú) és a melanómát (rákos sejteket tartalmazó anyajegy).

Két utóbbi esetében a pigmentált részek határai inkább elmosódottak, szabálytalanok, fokozatosan olvadnak bele környezetükbe. A melanóma és a közönséges anyajegy azokon a testfelületeken gyakoribb, melyeket többet ér a napsugárzás, azonban az atípusos anyajegyek esetében ez nem mondható el.

További különbség, hogy míg a közönséges anyajegyek nagy része gyermekkorban és a fiatal felnőttkor alatt jelenik meg, addig a másik két forma kialakulása az életkor előre haladtával válik valószínűbbé: közönséges anyajegyből egy személyen általában 10-20 található, míg az atípusos fajtából akár száznál is több lehet jelen. Az atípusos anyajegyek sokszor nagyobbak, szélük szabálytalan, színük lehet barna, fekete, vöröses, de az is előfordul, hogy egyszerre több árnyalatot is tartalmaznak.

A bőrrák kialakulása szempontjából legveszélyeztetettebb emberek azok, akik nagyon sok, akár több, mint 40 anyajeggyel rendelkeznek, illetve azok, akiknek szűk családi körében már előfordult a betegség.

A veszélyes anyajegyek azok, amelyek aszimmetrikus alakúak, elmosódott határúak, többszínűek, 5 milliméternél nagyobbak, vagy változáson mennek keresztül. Ha azt tapasztaljuk, hogy anyajegyünk növekszik, alakja változik, a közepén sötét pont jelenik meg, feltétlenül menjünk el anyajegyszűrésre!

Az anyajegyszűrés fontossága

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a bőrrák időben történő észlelése nagy eséllyel egyet jelent a gyógyulással, így akinek anyajegye van, évente nézesse meg őket! Ha pedig bármelyiknél változást tapasztalunk, akkor még sűrűbben.

A megelőzés fontos eszköze a bőr rendszeres önvizsgálata, de mivel nem vagyunk bőrgyógyászok, ha bármi furát tapasztalunk,  menjünk bőrgyógyászati anyajegyszűrésre! A bőrgyógyászok sokszor már szabad szemmel is látják, hogy jó- vagy rosszindulatú változásról van-e szó, de hála a modern technikának, a dermatoszkóp azaz bőrmikroszkóp segítségével biztosra tudnak menni. A dermatoszkópok legfejlettebb változatai már digitálisak, fényképet is készítenek az anyajegyről, rögzítik annak méretét, sajátosságait, így a következő rutin ellenőrzéskor könnyedén kiszűrhető, hogy van-e változás.

Amennyiben a szakorvos javasolja az anyajegy sebészi eltávolítását, úgy arra egy pár perces, helyi érzéstelenítéses műtéttel sor kerülhet, majd ezután a bőrelváltozást szövettani vizsgálatra küldik, amelynek végeredményeként már 100%-os bizonyosságú lesz, hogy sima anyajegyről volt-e szó, vagy esetleg melanómáról. Az anyajegy helyét pár varrattal rögzítik, azt le kell fedni, 7-10 nap után pedig jön a varratszedés. Érdemes a “szép” hegesedést elősegítő tapaszt vagy gélt alkalmazni rá. A vízzel való érintkezést pedig pár napig kerülni kell.

Hasznos tanácsok anyajeggyel rendelkezőknek

A veszélyes anyajegyek észrevételének és a bőrrák elkerülésének legfontosabb pillérei a megelőzés és a rendszeres önvizsgálat. A fényvédelem fontosságáról és a védelem nélküli napozás és szoláriumozás veszélyeiről remélhetőleg egyre többen értesülnek, azonban a valódi odafigyelés, úgy néz ki, még nem épült be a többség mindennapjaiba.

• Mindig használjunk bőrtípusunknak megfelelő faktorszámú fényvédő krémet napi szépségápolási rutinunk során, és óvakodjunk az erős UV sugárzástól délelőtt 10 és délután 4 óra között!
• Rendszeresen nézzük végig anyajegyeinket, a számunkra gyanúsnak tűnőkre pedig különösen figyeljünk oda, és ha változást tapasztalunk színükben, formájukban, felületükben, határaikban vagy méretükben, forduljunk orvoshoz!
• Akkor is rögtön keressük fel bőrgyógyászunkat, ha valamelyik anyajegyünk fájni, viszketni vagy vérezni kezd, esetleg begyullad vagy kifekélyesedik!
• 40 éves kor felett ritkán képződik új anyajegy, de előfordulhat pl.gyenge immunrendszer esetén. Új anyajegy jelentkezésekor is ajánlott a szűrés!
• Ha éranyajegyünk van, az könnyen kivérzik, mert ilyenkor a pigmentsejt alatt egy hajszálér kapcsolódik be, ami mechanika sérülés hatására vérezni kezd. Ha ez megtörténik, mielőbb forduljunk bőrgyógyászhoz, aki valószínűleg az eltávolítást fogja javasolni.
• Ha sok anyajeggyel rendelkezünk, a rendszeres szűrővizsgálat kötelező a bőrrák megelőzésének érdekében!

Tartsuk észben, hogy a kulcs mindig a korai felfedezés és kezelés, hiszen a kezdeti stádiumban észrevett bőrrák gyógyulási aránya majdnem 100 százalék.